A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-04 / 27. szám
A szövet, a textil készítésének módja ősidők óta ugyanaz volt; a gyapjúból szálat fontak, s a szálból szövőszékeken szövetet szőttek. Idők során a módszer tökéletesedett, a szövőszékek modernizálódtak, teljesítményük csodálatosra nőtt, de a módszer ugyanaz maradt. Az ötlet, hogy a gyapjúból egyenesen szövetet kellene gyártani — évezredeken át kísérte ez a gondolat a takács-nemzedékeket — köztársaságunkban valósult meg először. Elvben a következőről van szó: fonál helyett, melyet a szövőszék keresztülkasul sző, alapanyagul gyapjút használni és cérnával való átmeg átvarrással szövetté „szilárdítani“. Ismert dolog, hogy a Juhgyapjú nyírás után Is egyben marad. Ezt a gyapjút keresztül engedik a gépen, mely ezer és ezer öltéssel átvarrja ős szövetté változtatja. Természetesen ennél a műveletnél Is szükség van cérnára, de sokkal kevesebbre, mint a klasszikus módszerrel készített szövetnél. A gép, mely ezt a bonyolult műveletet elvégzi, csehszlovák találmány. A neve Arachne. A görög néprege szerint az ókorban egy szövőlányt hívtak Arachnénak, aki oly merész volt, hogy a hatalmas Athéné Istennőt merte kihívni szövőversenyre. A versenyt megnyerte s a megbántott istennő arra kárhoztatta őt haragjában, hogy hátralévő életében pókhálót keljen fonnia. Akikor még a féltékeny Istennők megengedhették maguknak, hogy vetélytársaikat pókká változtassák. Ma a világ legproduktívabb szövőgépe kapta az Arachne nevet, s az egykori görög szövőnővel szemben a sors Iróniája, hogy a nevéről elnevezett gép nem szőtt szövetet készít. Ma 15 gép helyett 7 is elég. Egymillió négyzetméter szövet készítésénél 44 ember helyett 7 dolgozik. Egy klasszikus gépekkel felszerelt textilgyár beruházásai 23,9 év múlva térülnek visz sza. Az új Arachne gépekkel felszerelt üzem Invesztíciós költségei 1,8 év alatt megtérülnek. A gyártás effektívltása 700 százalékkal növekszik. Ez a csehszlovák találmány — a textilipar jövőbeni forradalmasítója — mint már az nálunk szokás, néhány évig elfektetve hevert a bírálóbizottságok, a szabadalmi hivatal és a kísérleti Intézetek íróasztalaiban. Aztán a delimitáció és a véletlen folytán egy északcsehországi kisvárosba, Kdyfíbe került. Ebben a városban van egy apró gépgyár, melyet Kdyft-i Gépgyárnak hívnak. Bár valóban kis üzem, szívesen fogadta az új technikát, és már több életrevaló ötletet valósított meg. Amikor megkapták, ahogy szalknyelven mondják, az Arachn'e „delimltált“ gyár tását feladatul, nem egészen egy év alatt megszervezték a gyártást és az új géppel egyenesen a brünnl Nemzetközi Mintavásáron „rukkoltak kl“, 1963-ban. Az Arachne világszenzációvá vált. Az új gépek még abban az évben dolgozni kezdtek Angiéban, Japánban és a Szovjetunióban. A sikerek mellett természetesen azonnal megmutatkoztak az első változat hibái Is. Mindenekelőtt az eredeti Arachne túlságosan keskeny anyagot gyártott. Munkaszélessége 180 centiméter volt, 160 centiméter széles anyagot gyártott, mely a megványolása után alig lett valamivel szélesebb, mint egy méter. Másik hátránya az volt, hogy nem szerelték fel olyan berendezéssel, mely a gépet automatikusan megállította volna, ha a gyapjút átvarró fonál elszakadt. S Ilyen fonál 2000 szál volt, melyet az emberi szem nem volt képes figyelemmel kísérni. Ha valamelyik szál elszakadt, a gép még utána is dolgozott és se lejtet gyártott. A Kdyft-í Gépgyárban hihetetlenül rövid idő alatt mindkét problémát megoldották. Fél év alatt átkonstruálták az Arachnét és az 1964-es Mlntavásáron már ezt az új, 250 centiméteres fesztávolságú gépet állították ki, mely automatikus ellenőrző berendezéssel volt ellátva. Az új gép sikerét misem jellemzi jobban, minthogy egy kanadai üzletember úgy biztosította be magának az Arachne Időbeni beszerzését, hogy csekkönyvét kihúzva, kifizette a kiállított példányt. A Blrfield Callagham angliai cég igazgatója Angliába hívta a Kdyfi-i Gépgyár igazgatóját és a PZO Kovo képviselőivel együtt nagyobb számú Arachne szállítására írt alá szerződést. Megvette az új Arachnét a Szovjetunió, Japán és néhány afrikai állam is. S emellett az Arachné nem is olyan olcsó gép. Teljes joggal fizettetjük meg tervezői geniálls ötletét és olyan összeget számlázunk érte, mint 31 Skoda személykocsiért. S a gép — bomba a textiliparban — még így Is kifizetődő. Kanadában és az USA-ban például olyan asztalterítőket fognak vele gyártani, melyeket használat után egyszerűen eldobnak, mert kiszámították, hogy az Arachrie-anyagból készült terítő olcsóbb, mint amennyibe a kimosása kerülne. Ugyanígy áll a helyzet a gyerekruhák terén Is, annyi pénzért, amennyiért azelőtt egy gyerekruha készült, az új gépen több ruhára való anyagot lehet gyártani. Örlási lehetőségeket jelentő tény, hogy az Arachnén, ruhaszövetek mellett többféle Ipari szövetet is lehet gyártani. Hang- és hőszigetelő anyagokat, dekorációs anyagokat, szőnyegeket és különféle csomagoló anyagokat. Érdekes megoldásnak ígérkezik például aszfaltcsomagoló zsákok gyártása ebből az anyagból. Eddig az aszfaltot pléhhordókba csomagolták, melyek mindegyike 50 koronába került. Az Arachne-csomagolás mindössze 15 koronába kerül, s a hordó eltávolításával járó munka Is elmarad, mert az aszfaltot zsákostól együtt az üstbe lehet dobni és megolvasztani. A T-65 nyomán Nem kínzókerék Magnetola Szabadságra televízióval de Poldy László magyar orvos és Kovács Zoltán mérnök újdonsága — gyermek röntgenkészölék. Eddig gyomor röntgenezásnél a segédszemélyzet kénytelen voli tartani a gyermeket és Így állandóan sugárzásnak volt kitéve. Az új készülék megszünteti a személyzet számára állandóan fennálló sugárveszélyt, az új rüntgenkészSlék lehetővé teszi a csecsemé minden erószak nélküli rögzítését. Nem nagyobb, mint egy hordozható Írógép, de ennek ellenére nagyon sok mindent tud. Ezeket a tranzisztoros készülékeket az örményországi Jerevánban gyártják és lényegében a magnetofon és egy 25—2000 méteres hullámhosszal működé, tranzisztoros vevőkészülék „kereszteződései“. A magnetofon-rész 10D méteres szalagra vehet fel jelzéseket. A szovjet szurkolók a legközelebbi hónapokban már tranzisztoros készülékkel mehetnek szabadságukra. A Junoszty nevű tranzisztoros készülék képernyője 14X13 centiméter, súlya 7,5 kg és széraztelepeken kívül hálózati kapcsolásra Is működik. IS II III ll 21