A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-12-26 / 52. szám
Vaján! Béla és Lengyel Mária a „Ki mosogat?“ címé Jelenetben Egy évzáró tanulságai Érdekes és hasznos vita zajlott le a kassai Csemadok szervezet évzáró közgyűlésén, amelynek során mind a dicséret, mind a bírálat kijutott az illetékeseknek. De előbb talán szóljunk a dicséretekről. Az ÁMNy Középiskola és az Ipariskola nevében felszólaló diák megköszönte azt a segítséget, amit az elmúlt év folyamán a Csemadok nyújtott a két Iskolának és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a segítség továbbra is meg nyilvánul a Csemadok részéről. Csaknem mindegyik vitafelszólaló kiemelte azt, hogy a taglétszám lényeges emelése az Iskolákkal való együttműködésnek köszönhető. Am a sok dicséret mellett végre az egyik felszólaló kimondta a kassaiak egyik legégetőbb problémáját: „elég volt a kassai mükedvelösdtbőll“ Hát igen. Ezt a mondatot nagyon fontolóra kell venni a kassaiaknak és cselekedniük kell, mert nagy Igény késztet erre. Kassának és környékének állandó magyar színházra van szüksége. Ezt a követelményt legjobban a magyar anyanyelvű lakosság száma támasztja alá. Nem szabad azonban elhamarkodottan cselekedni. Mert a pillanatnyilag jól működő csoport nem elég szilárd ahhoz, hogy alapja legyen az állandó magyar kassal színháznak. Előbb két párhuzamos csoportot kell kialakítani, amely fennakadás nélkül szolgálhatja a kelet-szlovákiai magyar dolgozók kultúrájának ügyét. És azután tovább. De vajon megvannak-e mindehhez a feltételek? Van Kassán elegendő műkedvelő? Erre igennel felelhetünk. De van-e Kassán olyan rendező, aki az említett színházat a Matesz szintjén tudná tartani? Ez már nem állítható Ilyen meggyőződéssel. És ami a legfontosabb — e célnak megfelelő helyiség pedig egyáltalán nincs. És ez a „nincs" döntő hatással lehet a kassal színjátszás további sorsára. A hajdani Olympia kávéhézat ma már mindenki Csemadoknak hívja, mert Itt székel a helyi szervezet, Itt tartja előadásait, összejöveteleit. Am nagyon kevesen tudják, hogy a szervezet mindezért milyen összegeket kénytelen bérleti díj címén kifizetni. A helyiség ugyanis a RAJ tulajdonában van. A Csemadok az emeleten lévő nagytermet használja. A földszinten vlszon még mindig „üzemel" a kocsma, amely tekintélyes — évente milliókra rúgó jövedelmet biztosít a RAJ-nak. Már megűnták a sok kérvényezést, hogy nyilvánítsák végre az Olymplát a Csemadok állandó helyiségévé. Az ilyen nagy jövedelem mellett viszont természetes, hogy a kocsmát nem hajlandók beszüntetni. Az Illetékeseknek meg kell végre érteniök a kassai Csemadok szervezet problémáját, tudatosítani kell annak fontosságát. A magyar dolgozók kulturált, szocialista emberhez A közönség. Amint látható — fiatalok és öregek, mindnyájan elégedettek. méltó szórakozása közös érdek. Fontosabb tehát helyet és lehetőséget biztosítani ennek, mint a borgőzös „ordlbálásoknak." Az évzáró közgyűlést színvonalas kultúrműsor követte, amelyből alábbi felvételeink ragadnak ki egy-egy részletet. Készéit Ferenc Llnhart Ferenc felvételei A helyi szervezet tánccsoportja orosz népi táncot ad elő Léva a mérlegen Szándékosan helyeztem a mérlegre Lévát és nem csupán a Csemadok lévat csoportját, mert úgy énem az évzáró taggyűlésen láthatatlanul ott szerepelt az egész város, Lém szülővárosom, s bár évtizedek óta szinte csak átutazóban láttam, most mégis meglepeti mennyire megváltozott atmoszférája, arculata. Ez a megváltozott arculat a Csemadok évzáró taggyűlésének tükréből tekintett rám, a láttán semmi okot nem éreztem az örvendezésre. De hát lássuk Reindl Károly beszámolójának egy részét: „A múlt évi közgyűlésünk továbbra ts kitűzte tagságunk létszámának emelését. Bár értünk el eredményeket e téren, de vajon megelégedhetünk-e azzal, hogy városunkban a Csemadoknak csak 290 tagja legyen? A válasz erre csak az lehet, hogy nem. Járást konferenciánk azt a célt tűzte ki elénk, hogy a Csemadokba szervezzük be a tárásban élő magyar dolgozók 15 %-át. Ha a hivatalos statisztikái jelentést vesszük figyelembe, mely szerint városunk lakosságának 16.2'%-« magyar, ez 2319 személyt jelent. Tehát ha a járást konferencia határozatát teljesíteni akarjuk, tagságunk létszámát legalább 350- re kell emelniV* Nem tudom sikerül-e ezt elérni ott, ahol a magyar iskolába csak mintegy 360 gyermeket küld a város. A vezetőség lelkes, dolgozik, ez Viszont a tagság csak egy töredékéről mondható el. Az általánosan tapasztatható közömbösség, lanyhaság persze nem hat serkentőleg a vezetőség munkakedvére sem. A lévai magyar értelmiség eltekintve egy nagyon csekély kivételtől, távol marad a CsemadoktŐl. Miért? Talán igényesebbek a kultúra terén? Nem gondolnak arra, hogy igényesebb közösség a mérce felemelését ts jelentené egyben? Az énekkar, a tánccsoport szép munkát fejt ki, az irodalmi színpad is sokat ígérőén fejlődik, a színjátszó együttes pedig már számos elismerést aratott. Megelégedésünk mégsem lehet teljes. Az itt ts, ott is tevékenykedő fiatalok nagy része ugyanis nem lévai, mégcsak nem ts Léva vidéki, hanem az ország különböző részeiből jött, és az itt, a pedagógián Ióvónő képző) tanuló diákokból verbuválódik. Látszatra ez a megoldás kielégítő, de azt hiszem előbb-utótto mégiscsak megérződik majd a lévat fiatalok törzsgárdáidnak hiánya. A Csemadok lévai helyiségei tágasak, barátságosak, többféle szórakozásra nyílik télennyáron alkalom. Van itt látogatottság, a taggyűlés előtt ts tele volt biltárdozókkal, meg a büfé is vonzó, el lehet üldögélni, beszélgetni egy kis sör, harapni való mellett, örvendetes jelenség ez kétség kívül, a gyűlésre azonban nem jöttek be mind, sok üres szék maradt a teremben. Jó lenne, ha a gondokban, munkában is egyöntetűen osztoznának. D. K. Hírek a Csemadok életéből 9 32 színjátszó csoport, Í8 tánccsoport, 7 énekkar, 3 irodalmi kör, 2 honismereti kör és egy irodalmi színpad működik a terebesi járásban. Most van alakulóban a nagykapos! helyi szervezet mellett a második irodalmi színpad, amelynek vezetője Török Elemér költő lesz. 9 Kassán a Csemadok vezetősége november 4-től 7-ig, 17 résztvevővel iskolázást tartott a műkedvelő népi táaccsöportok vezetői részére. Az iskolázáson a résztvevők Erős Pálné és Horváth Ferenc vezetésével táncírás- olvasást és alaplépéseket tanultak. A járási elnökség november 8-1 ülésén elhatározta, hogy a Járási Népművelődési Házzal karöltve a tánccsoport vezetők részére 3 éves táviskolázást indít. Az Iskolázás költségeit a Járást Művelődési Ház vállalta. 17
