A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-04 / 27. szám
A (elvonulásnak Is megvan a mega varázsa rrndm Stibrányi Mária és Kvasniva Éva eljutnak. Igaz, ők már többször is voltak Prágában. A modern gimnasztikát űzik, versenyeztek már többször is az Aranyvárosban. Lám, mire jö a sportl Mennyi élmény, érdekes utazás, városok, emberek megismerése a jutalmuk, mert versenyszerűen sportolnak. De azért ők is örülnek, hogy a spartakiádra elutazhatnak a fővárosba. Szívesen látogatnak el, kivált a júliusi nyárban, amikor napsugarak özönében fürdik a Lőpor-kapu, a Vencel-szobor, az óváros zeg-zugos utcácskái. — Mindig szívesen utazunk fel Prágába, mert lüktető az élet, olyan, mint a világvárosokban ... A kisebbek az újdonság érdekességével várják a spartakiádot. Mázán Katka már hetek úta mutogatta öccsének a térképen, hogy látod, itt van Strahov, ide megyünk tornázni, ebbe a nagy-nagy városba, ahol millió ember nyüzsög az utcákon ... Mázán Kati édesapja, Mázán József, az oroszkai származású szobrászművész. Vajon milyen az ő véleménye az ilyen spartakiádról: — ürülök, ha eljutnak, menjenek csak, élmény lesz számukra egy életre ... Mennek fel Prágába a komáromi, dunaszerdahelyi, érsekújvári lányok, fiúk. Szorgalmas gyakorlatozással érdemelték ki az utat. Hűvös volt a tavasz, esős az idő, mégis már kora tavasz óta ott tornáztak az iskola udvarán. Melegítőben, egy kissé dideregve, de tornáztak rendületlenül. A dunaszerdahelyi lányok, Lély Magda növendékei, már akkor hangoztatták, hogy szeretnének ni a prágai nagy napokra. A érsekújváriak nemkülönben. De a Léván, Rozsnyón, Rimaszombatban éppúgy mint Kassán vagy Tőketerebesen. S most elérkezett a nagy pillanat, jöhet Strahov, jöhet a spartakiád fő bemutatója. Otrakészen a gyakorlatozók, mennek föl a strahovi randevúra, hogy virágos rétté varázsolják a hatalmas stadion gyepszőnyegét, virágba borult nemzedékünk válogatott gárdájaként pompázzanak a megifjodott, megszépült Aranyvárosban. —os— Mészáros, Blellk és Pardubsky felvételei
