A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-28 / 48. szám
Vladislav Vancurának Te ékes asszony melled a délutáni nap fényével játszik Lebeg a magasban Két melled iker-szőlőfürt és elszabadult iker-léghajó De földön jár az asszony tűzhelyén a tűz ilyenkorra már kialvóban Remeg az utcakő Cipőjük Zsályaként Táncol a gyanús alkony virágköre alatt Mint iskolába siető lányok csapata Orrcimpájukban haldoklik a gyöngyvirág Belépnek a hullaházba Pulykák nyúlok makrancos kecskeqidák lógnak ott Himbálóznak a vesztőhely kampóin Vérrel telt puttonyok fölött A nő elegáns hóhér lehúzza kesztyűjét Haifürtie borzalmas papírként Meg-megrezdül Iszonyba üvegesedő szemmel néz a fácán Festőként keveri a csarnok a színeket Boltívei alatt mint pályaudvaron váriák eqvmást a nők borjúk háta mögött Nincs férfi nincs zsarnok Itt a nő fizet Sanda szem tükre nem kíséri Gyönyörű uijai belemerülnek a vízzel telt dézsába ficánkoló halat foqnak Alkusztok anélkül hoay pirulnotok kellene Mintha véres táncteremben lépegetnétek A férfiak nem tudják Mi történik azidőtt a világon mig irodájuk négy fala keriti körül őket Nem tudják milyen színű a fűrj Nem ismerik a toiásból születők viláaát Meg szeretném emelni ezt a füzér foaolymadarat ( Ügy érzem roppant ketrecben alszom Mndárszemek hipnotizálnak eav nőt mereven a semmibe bámul Olyan az egész akár Mindszentek napján a temetőben Záróra Zűrzavar Takarítják a bonctermet Üres a csarnok mint a világ vízözön után Nagy csönd A belsőrészek szaga terjeng Elszélednek az asszonyok Hazamennek az asszonyok Napfény játszik biliárdgolyókkal Gyöngyszinű tollal a gyöngyszinű szatyorban Bevásárlás után orgonavirágot szagolgatnak az asszonyok Bevásárlás után átrúzsozzák alkukat az asszonyok Ajkuk kegyetlen mint a csarnok lampionos ünnepel RÁKOS SÁNDOR fordítása CSÍPŐS NYELVVEL A csillagok felé Thálész. a hét görög bölcs egyike csillagdszattal is foglalkozott. Egyik este, az úton haladva, annyira belemerült a csillagok vizsgálatába, hogy beleesett egy árokba. — Hé! — kiáltott rá egy aggastyán, aki arra iárt éppen — miért akarod mindenáron megismerni azt, amit az ég reiteqet, hiszen azt sem veszed észre, hogy a lábad előtt mi van? A takarékosság oka Szimonidész, a kiváló görög lírikus nagyon fösvény ember volt. Barátai és ismerősei előtt fösvénységét így mentegette: — Megtakarított vagyonomat inkább akarom ellenségeimnek haqyni, mint 16 barátaimat magamtól a hitelezés által elidegeníteni; mert tapasztalatból tudom, s ez az igazság, hogy akinek pénzt kölcsönzőnk, az ritkán nyitfa meg altónkat, míq tartozását kt nem egyenlítette, még ritkábban ha a kölcsönt örökre magánál akarta feleitent. De az is igazság, hogy az adós a hitelezőnek alárendeltté, barátság pedig csak egyenlők közt állhat erősen. A férjjelölt értéke Themisztoklész athéni hadvezérnek fériet kellett választania leánya részére Bár mindenki ellenezte, ő egy szeqény, de derék fiatalembert előnybe helyezett egy gazdag kérővel szemben. Feleségének, ki ezt szemére hányta, Themisztokíész szigorúan felelte: — Többet ér egy férfi pénz nélkül, mint egy pénz férfi nélkül. Ezt neked tapasztalatból kellene tudnod. Az asszonyokról Antiszthenész egyszer így nyilatkozott az asszonyokról: Minden asszonyt messze kívánok magarától ió és rossz időben egyaránt, mert a szerencsében mohók és szelesek■ mikor pedig gondok kerülik a házat, a baft még fokoz-* 2 ák. A nőgyűlölő N _ SzophoklészneK, ra nagy görög drámaírónak valaki azt mondta, hogy Euripidész gyűlöli a nőket. Szophoklész elmosolyodott, és így szóltf — Igen, a tragédiában, de négyszemközt . . az más dolog. Jó tanácsok nősülendőknek Szók rat észt felkereste egy görög ifjú, kinek nősülésre támadt kedve, s azt kérdezte a filozófustól: — Bölcs, te, aki mindent tudsz, megmondanád-e nekem, hogy megnősüljek-e, vagy sem? — Barátom, sajnálom, de nem tudok tanácsot adni — felelte Szókratész. Az ifjú csodálkozott: — Lehetséges volna, hogy Szókratész nem tud tanácsot adni? A filozófus ekkor így válaszolt az ifjúnak: — Ha megnősülsz, azt keserűen megbánod. de ha nem nősülsz meg, azt hasonlóképpen meg fogod bánni. 11 I
