A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-14 / 46. szám
A „Kutatók" már korán reggel kimentek a kolhozba, hogy segltaenek a zöldéig-, gyümölcséi dinnyeaiedáeben. A eátorrároeban ciak ügyeletesek maradtak, közöttük Álla Ciioaulina la Egy gombostűt sem lehetne elejteni a Molndoj Kommunar című tulai lap szerkesztőségének seobáíöán és folyosóján: mindent zsúfolásig megtöltötték a kamaszfiúk és lányok. A vidám beszélgetés zaja még az Írógépek kopogását is elnyomja. Miután nyomdába küldték a másnapi szám korrigált lévonatait, a lap munkatársai a tizenöt éves tulaiak „vezéreivé" lesznek. Egyikük a gyerekek közé telepszik, s ceruzájával, amelylyel az imént még cikket javított, most az Oka folyó partján teendő kirándulás útvonalát rajzolja fel. Aztán suttogóra fogva hangját arról beszél, miképp s hol kell lebonyolítani a titokzatos Flamingó-műveletet. Ahogy elnézi őket az ember, egy pllllanatra az az érzése támad, hogy az újságíró egyetlen nappal sem Idősebb a körülötte ülő gyermekeknél. Több mint egy esztendeje annak, hogy a MolodoJ Kommunar szerkesztősége létrehozta a „Felderítő" nevű csapatot, melynek azöta saját szabályzata, tisztelgést formája, egyenruhája van. A csapat története a következő. A lap fiatal olvasói elárasztották leveleikkel a szerkesztőséget. Ezekben sok olyan, — felnőtt szempontból naivnak tűnő — kérdést tettek fel, mint például: „Mlvégett él az ember?" „Miben öli a hétköznapok romantikája?" stb. A MolodoJ Kommunar munkatársai — ezek a fáradhatatlan és találékony emberek — meghívták a levelek Íróit, fáradjanak be a válaszért személyesen a szerkesztőségbe. S amikor az ifjú olvasó a megjelölt Időpontban betoppant, mindig érdekes vita közepébe csöppent... így vált a szerkesztőség második otthonává annak a többszáz ifjúnak, akik megszerették a fiatal újságírókat. A gyermekek kiskoruktól fogva nemeslelkű betyárt Játszanak. Erősek akarnak lenni, hogy megvédjék a gyöngéket. Hiába élünk az atom és a kibernetika századában, a gyermekek továbbra is ragaszkodnak a titokzatos barlangokhoz és kalózhajókhoz. A földrajzórákon őserdőkről ős fel nem fedezett szigetekről álmodoznak, A „Felderltóknél" ezt hallja a kamaszfiú: — kalandokra vágysz? Rendben van. De Tulában többet találhatsz, mint a trópusi országban. Vegyél részt a Vakondök-műveletben! Hogy mi az? Hát ide figyelj! Bizonyára emlékszel a történelemből, hogy városunkban valaha régen pénzverde működött. Az öregek azt állítják, hogy valahol a tulai Kreml pincéiben még fel lehetne lelni. Fogj lapátot, csákányt, kutasd fel a kincseket, amelyek mellett talán még a Kincses Sziget gazdasága is elhalványul. — Ha nemeslelkfl akarsz lenni, még nem kell feltétlenül betyárrá lenned. Jegyezd meg a Jelszót: „Titok". Ma valamiféle Jőtettet kell végrehajtanod városunk javára, de teljes titokban... — Szenvedsz attól, hogy te vagy a leggyengébb az osztályban? Semmi az egész. Megtanítunk arra, hogyan bánjál el akár a legerősebb támadóval is. Rendelkezésedre áll a cselgáncssportkör ... A „Felderltők" leggonoszabb ellensége az unalom: egy pillantra sem alkuszunk meg Hogyan győzték le Az APN tudósítójának nyilatkozik Nyljazmnrad Annamuradov, a Tttrkmén SZSZK egészségügyi minisztere. „Istentől elátkozott vidék", „ördög zuga" — így vélekedtek a múltban hazámról, Türkménláról azok, akik megfordultak a napégette, kopár táfakon, több száz kilométert tettek meg a száraz és úttalan Karakumon át, látták a lakosság szegénységét. Az embertelen, gyötrö munka, az éhség és a nyomor — mind lárványokat szült; pusztított a kanyaró, a kolera, a malária és a tífusz. így volt ez a múltban... A jogtalanságnak, a nyomornak és a tudatlanságnak azonban vége szakadt. 1924-ben ünnepélyesen kikiáltották a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságot. A türkmén nép sorsának ura lett. Évente 40 millió rnbel egészségvédelemre Türkménlában nehéz körülmények között láttak hozzá az egészségvédelem megszer vetéséhez. Nem volt elég orvos és egészségügyi személyzet. A ktsebb gyógyintézetek romokban hevertek, nem volt elég orvosság, orvost felszerelés, fehérnemű és ágynemű. Az elmúlt negyven évben a türkmén egészségügy fejlesztésére fordított állami kiadások több mint hatvanháromszorosára nőttek, s tavaly elérték a 40 millió rubelt. Az egészségügyi beruházásokra előirányzott összeg ötszörösére emelkedett. Csupán az utóbbi évek során központi klinikát, várost gyermek- és járványkórházat, radiológiai és onkológiai intézetet, központi elme- és Ideg-
