A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-14 / 46. szám
vele. „Mindent ötletesen kell csinálni, másképp nem érdemes“ — ez a szervezet egyik legfontosabb törvénye. Menjünk gombát szedni? Nem, ebben nincs fantáziái Nem megyünk, hanem repülünk a gombákért! Az izgatott, boldog fiúk repülőgépbe ülnek és végrehajtják a törlfilanem első „gombásza.- 11“ hadműveiét _.. Aztán van még agy ellenség, amellyel a „Felderltők“ nem hajlandók tárgyalni: a semmittevés ez, más szóval a lustaság. A csapat hazaflságta, a természet és szülőváros szeretetére /neveli a gyermekeket. A „Felderltők“ segítenek a kolhozoknak és a szovhozoknak a termés betakarításában, fémhulladékot gyűjtenek, árulják az utcán a Molodqj Kommunar képes mellékletét. A csapat (.csupán tavaly hatvan munka-akciót hajtott végre. Az Így keresett pénzt beadják a szervezet pénztárába A „Felderltők“ már tekintélyes anyagi alappal rendelkeznek. Saját gyakorlőejtőernyőlk, tábori konyháik, rádió-vevő készülékeik, motorkerékpárjaik vannak. Büszkeségük a Tula környéki erdőben felállított sátorváros. Itt tartják összejöveteleiket, sportversenyeiket, műkedvelő előadásaikat. Az idei nyári vakációban többszáz serdülő fiatal vett részt a Flamingó-műveletben. Ezt Tulátöl távol, a Volga deltájának vidékén rendezték meg. A nagy orosz folyó deltájának egyik szigetén — amelyet nyáron nagy számban keresnek fel a rózsaszínű flamingók — a gyerekek létrehozták saját köztársaságukat. Segítettek a közeli kolhoznak a zöldség- és gyümölcsszedésben, megtisztították az eperfa-ültetvényeket és sok más hasznos munkát végeztek. No, és természetesen, pihentek. A művelet lefolyásáról pedig hadd számoljanak be a fényképek! I. ZELENQDQLSZKIjf Ette lobog a parton a tábortűi, ott dalolnak a pajtitok „A felderltők romantikus életmódja nagyon Uattxlk Nyina Kratanyilnyikovának ét táráéinak a járványokat Türkméniában? 'gyógyintézetet, vérátömlesztö állomásokat •és vidéken kórházakat létesítettek. A járványügyi üétestímétcyek a legkorszerűbb felszeretéssel dolgoznak, a mentőszolgálatot pedig/repülőgépek látják el. A falusiak helyben részesülnek orvosi segítségben. Nagy gondol fordítanak az iparvállalatok munkásainak cegészségvédelmére. Tttrkmén kórházak, tttrkmén orvosok Türkménlánnk 1910-ben <csak 20 orvosa és 38 felcsere volt. A szovfethatalom első éveiben csoportosan főttek a köztársaságba egészségügyi dolgozók, ám még mindig nem voltak elegen. 1932-ben Ashabadban megnyílt a Türkmén Állami Orvostudományt Egyetlen. Tanszékeit az OSZSZSZK-ból Jött professzorok és főiskolai oktatók szervezték meg. Az egyetem mellett előkészítő tanfolyamok nyíltak a helybeit lakosság érettségizett fiat számára. Tavaly a 228 végzett növendék között 133 türkmén volt, köztük 72 lány. Sok tükrmén orvos országszerte elismert szaktekintély, mint például Nurmarad Tacsmuradov sebészprofesszor, az orvostudományok doktora, Szart Karanov professzor, a trachomakutató Intézet tudományos vezetőfe, és Mangul Annageldlfeva, az Orvostudományi Egyetem kórtant ftztolőgtat tanszékének vezetőfe. Az elmúlt negyven évben Türkméniában hatvanegyszeresére nőtt az orvosok száma. Ma 502 emberre fut egy orvos. Megszűntek a legveszélyesebb járványok: a kolera, a péstts, a kanyaró, a malária, a tífusz, a trachoma. A nép szanatőrinmai Türkménta természetes hegyi és tengeri gyógyhelyekben nagyon gazdag. Külföldön is ismert a Bafram-Alt városi szanatórium, a molla-kárat iszapfürdő és az Arcsman kénfürdő, gyógyhatása a pfatylgorszkt fürdőét Is túlszárnyalfa. Kedvelt a Flrfuza és Csutt városban, valamint a Kopet-Dag völgyeiben levő szanatórium Is. Hamarosan Ashábad közelében Is épül szanatórium. Cseleken félszigeten, ahol rengeteg az árványvlzforrás, egymásután létesülnek egészségügyi Intézetek. 19
