A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-14 / 46. szám
Debrecen körül húzódik Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű rónasúga, a Hortobágy. Nevét két ősi magyar talutól — Hort és Bégy — kapta, amelyek az 1241-es tatárjáráskor elpusztultak. Ezek emlékét őrzi, a Hortobágy folyó és a körülötte elterülő hatalmas puszta, a Hortobágy, amelynek legvonzóbb természeti tüneménye a délibáb. Ma már az eredetileg 200 000 kát. hold pusztának egy részét az állami gazdaságok traktorai felszántották, helyén rizstáblákat és halastavakat találunk. A táj egyhangúságát csak egy-egy JuhnyőJ, gémeskút szakítja meg. A múlt század elején a Tisza áradása többször elöntötte ezt a hatalmas, füves pusztát, és Így Jó legelőjük volt az állatoknak, de a Tisza szabályozásával megszűnt, és megkezdődött a puszta elszikesedése. A Hortobágy sajátos népművészettel is dicsekedhet. A csikósok, pásztorok fából faragták a karikás ostor nyelét, a botot; szaruból pedig a kés nyelét és a sótartót. Nótáikban megénekelték a csikósokat, gulyásokat, betyárokat, kondásokat és juhászokat. 1948-ban megalakultak itt az állami gazdaságok, aztán elkészült a 92 km hosszú Burai Zsiga, a hortobágyi csárda prímása és a hortobágyi csárda Keleti Főcsatorna, amely megadta a lehetőséget az öntözésre. Jelentősebb állami gazdaságok: Borsóst, Árkust, Borzast, Bödönhátl és űhatl. A lótenyésztésről nevezetes: Méta, Kungyörgy Méncsikó Telep, valamint az Elepi Állami Gazdaság. A lótenyésztő gazdaságokat úgyszólván naprólnapra látogatják a külföldi turisták százai, akik egymásról előszeretettel készítenek felvételeket lóháton. Természetesen a szép csikósbemutatókat is megörökítik. A puszta egyik gyakran látogatott és közkedvelt helye a hortobágyi csárda. A debrecen—tiszafüredi út mentén terül el. E vendégfogadó több mint 250 éves. A mai épület nyugati része 1781-ből, keleti része pedig 1815-ből való. Széles, boltíves tornőca az alföldi parasztság tipikus építészeti stílusát példázza. Söntóse, társalgója, vendégszobáinak berendezése régies, de emellett korszerű és minden igényt kielégít. Konyhájának készítményei világhírűek. Halpaprikása és halkészítményei messze külföldön is Ismertek. A régi petróleumlámpa foglalataiban villanykörték égnek. Télen a meleget a régi búboskemence adja. A falakat a puszta népművészeti tárgyal és képei díszítik. A csárda hangulatát a 68 éves Burai Zsiga bácsi kitűnő népi zenekara szolgáltatja. Kék mentében, bő ujjú Ingben Játszik, a zenekar többi tagja pedig piros mentét visel. Az a külföldi, aki Itt egyszer megfordult, sohasem fogja elfelejteni ezt a kedves, hangulatos helyet. Zsiga bácsi zenekarával vendégszerepeit már a Szovjetunióban, Olaszországban, Franctaorszőgban, Angiiéban, Svédországban, Dániában, de a Hortobégytól nem tud elszakadni, itt érzi igazán Jól magát. Kisebb megszakításokkal már 30 éve játszik e csárdában és több saját szerzeményű dala is van a Hortobágyról. A csárda belső termeiben mintegy 200- an, a külső folyosón és a kerthelyiségben a nyőrl idényben mintegy 300 vendég Is elfér. Nagy kertjében a kirándulók a hagyományos szalonnasütéssel foglalatoskodnak. Feledhetetlen emlékeket visznek innét magukkal. Az épület falán találjuk a Petőfi-emlék-Kiubavatós Várgedén 1985. október 13-án jelentős eseményre kertlH sor Várgedén. Ezen a napon vette tulajdonába a oárgedel fiatalság a Jednofától a telles berendezéssel ellátott klubhelyiséget. A klub avatást Ünnepségén jelen volt az SZKP JB képviseletében Sulek elvtárs, a JNB titkára, KiS elvtárs, a bratislavat Népi fogyasztási Szövetkezet képviseletében Ovslanková és Feles elvtárs, továbbá Golian és Terek elvtárs. Goltan elvtárs átadta a klubhelyiséget a helybeli CSISZ elnökének, Patus Istvánnak, aki a falu fiatalsága nevében köszönetét fejezte kt. Ezután következett a kultúrműsor. Versek, rövid felenetek tarkították az estet, majd kezdetét vette a tánc. A várgedel fiatalság ezen az első estén is kellemesen szórakozott és reméljük, az elkövetkező hosszú, tóit estéken sem lesz másként. Ezúttal mondunk hálás köszönetét mindenkinek, akt hozzájárult a várgedel fiatalság szórakozási lehetőségeinek bővítéséhez. Mlcsurda Erzsébet Hortobágyi csikó* táblát, Jelezve, hogy Petőfi Sándor Is mulatott e hfres csárdában, 1842-ben. A csárdával szemben a múzeum várja az errejárókat. Közvetlen szomszédságában van a „kllenclyukú“ kőhíd, a Hortobágy folyó felett, mely Magyarország leghoszszabb közúti kőhídja. A Hortobágy folyó széles vizét valóságos nádtenger kíséri. A folyó partján az éjszakára is berendezett kunyhók a szenvedélyes sporthorgászok százait várják. A Hortobágy vonzóereje évszázadok folytán sem gyengült, idegenforgalma évrőlévre nő, egyre több külföldi látogatja meg a csárdát és a körülötte elterülő hatalmas pusztőt. HOFER LAJOS Válaszolunk olvasóinknak S. Jánosáé, Fülek A jelentkező infarktus tünetet a következők: kihagyó szívműködés, hamuszürkévé változó arc, elkékülő száj, verítékezés és mindenekelőtt szorongás, a halálfélelem érzése. Az elsősegélynyújtás a mesterséges lélegeztetésben, a szívre, homlokra, arcra rakott htdeg borogatásban merül ki, de legfontosabb teendők ilyenkor a mentők azonnali hívása, akik addig is komoly segítséget tudnak nyújtani, míg a beteggel beérnek a kórházba, ahová minden Ilyen esetben feltétlenül be kell a beteget szállítani, 17
