A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-11-07 / 45. szám
SÁNDOR KÁROLY Előbb minden sor Gondolatok börtönfalát zúzza, tépi, harapja, vési szavam: de a vers szabadon szálló erejével megváltom mindig önmagam. Csak ne lenne minden versszületés útja a nagypénteki Krisztus-sorssal egy, értsétek meg: a kimondott szóért valaki mindig meghalni megy. Értsétek meg: gyökere a szónak az életemben futott szerteszét s előbb minden sor nekem szól, lázit, csitit, bennem éq. Értsétek meg: gyökere a szónak az életemben futott szerteszét s az életem ezer gyökérszállal köti magához mások életét. KESZELI FERENC Szeretlek Nem élem érted az életem nem te vagy a tiszta költészetem nem vagy te az írógép-kopogás nem teérted könnyes e zokogás téged csak szeretlek és nem kereslek semmiben nem kutatlak másokban hisz ott vagy minden atomban — akkor minek keresselek és miért szeresselek valamiért ha így is szeretlek ha tudlak úgy szeretni ahogy azt a nótákban dalolják. A boldogság nevében Táruljanak a combok ha szeretnek találjanak reá k:k szeretve keresnek szóljanak a dobok ha fülbemászó dallamuk s táruljanak a karok én beléjük zuhanni akarok hogy lássanak a szemek melyeknek tárulni muszáj Szüljön ezer anya s ezerszer győzzön az kinek ezer az igaza Kétszer vezekeljen ki egyszer vétkezett ötször lakjon jól ki egyszer éhezett s millió tiszta utat lásson ki egyszer tévedett Süssön a nap ha úgy kívánja a föld essen az eső ha kell a növénynek nevessenek a lányok hogy mindenki szemének igaz boldogságot mutathassanak. Indulatos sorok ifjúságunk irodalmáról Pedagógus körökben, ankétokon, sőt újságok hasábjain is gyakran elhangzik: keveset olvasnak a fiatalok Az indokolás eléggé változatos. Ki ebben, ki abban látja a hibát Sokan a pedagógusokat teszik a felelőssé, hiszen az ő kezükben van az új nemzedék oktatása, nevelése. Akadnak olyanok is, akik a modern irodalomtanítás elveinek meghonosítását, gyakorlati alkalmazását sürgetik. Ebben van is valami. Az olvasáshoz, az olvasásra neveléshez azonban mindenekelőtt könyv kell. Tény, hogy az Iskolában tervszerű lrodalomoktatásnak kell folynia. A tankönyvek csak szemelvényeket tartalmaznak egy-egy regényből, elbeszélő költeményből vagy novellából. A tanterv viszont azt is előírja, hogy egyes műveket teljes terjedelmében el kell olvasniok a tanulóknak. Ennek szükségességéről általában meg tudjuk győzni tanítványainkat. Arra a kérdésükre azonban már nehezebben tudunk felelni: Hol lehet megvenni, beszerezni ezeket a könyveket? Meft a könyvesboltban nincs. Ennélfogva a könyvtárban sincs, esetleg csak egy két régebbi példány. S mit ér az, ha az iskolában 5—6 párhuzamos osztály van? Nem kapható Petőfi: János Vitéz, Benedek Elek: Magyar népmesék, Komjáthy: Mondák könyve, Illyés: 77 magyar népmese című műve. S ha tovább böngésznénk a hetedik-nyolcadik-kilencedik osztályok kötelező olvasmányainak jegyzékében, szép csokorra valót gyűjthetnénk egybe a hiányzó könyvekből. A jegyzék összeállítói abból Indulnak ki (és helyesen!, hogy ezeket a műveket minden átlagos műveltségű embernek ismernie kell. De honnan? Mégismerésükhöz a könyv is kell s nem utolsósorban a diákok számára elfogadható, vagyis olcsó áron. Mert ez is lényeges szempont. És mikor valósul meg? Értékes kezdeményezésnek tartom, hogy a Mladé letá kiadó a Fiatal Olvasók Klubjának keretében magyar könyveket is kiad a jövő tanévben. Sajnos arra senki sem gondolt, hogy a kiadót tervet üdvös dolog lenne a tanterv által előírt művek jegyzékével egyeztetni. Ezzel nem a kiadványok értékét akarom vitatni, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fontossági szempont nem lehet lényegtelen. Részben ezzel magyarázható, hogy a tagtoborzás eddigi eredménye alapján 2—3 főre számíthatunk osztályonként. Még ez Is vérmes reményi Szerintem e silány eredményhez nagymértékben hozzájárulnak az anyagi tényezők. Nem is csodálkozom. Egy kicsit borsos a kiadványok ára. Ha az átlagot vesszük alapul, egy könyv ára még akkor is 25,— Kős körül mozog. Ez pedig sok. Főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy némely családban több Iskolás gyerek is van. Ilyen feltételek mellett aligha képzelhető el az ifjúsági irodalom sikeres népszerűsítése és terjesztése. Pedig szükséges lenne, hiszen társadalmi érdek. Igen, társadalmi érdek, hogy az ifjúság minél többet olvasson. De ahhoz könyv is kell! — János Vitéz, a Magyar népmesék, a Mondák könyve és a többi is, amelv közel áll a gyermek lelkivilágához. Ha ezeket a műveket megismerik, olyannyira megkedvelik a könyvet, hogy később lelki szükségletükké válik az olvasás. S ez a cél is egyben. Eléréséhez azonban a feltételeket Is meg kell teremteni. Szerintem nagy szükség lenne a tantervhez is igazodó kiadói tervre (beleszámítva a közös-könyvkiadást is), s a könyvek minél olcsóbb kivitelezésére. (Elrettentő példa a Toldi trilógia legújabb kiadása, a 12 forintos kötetet nálunk 32,50 koronáért árulják.) ígéretek helyett tettekre, a jelen esetben könyvekre van szükség, amit a legmodernebb irodalomtanítás sem nélkülözhet. A fentiekben megpróbáltam a tényeket vázolni, ahogy azokat én, pedagógus szemmel látom. VÉRCSE MIKLÓS 11
