A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
Ismét lángban áll egy határ, bombák robbannak, tankok nyomulnak be mélyen az ellenséges vonalak mOgé, a vezérkari főnökök sorozatos győzelmekről számolnak be. Kitört a háború a 450 millió lakosú India és a valamivel több, mint százmillió lakosú Pakisztán között. Kasmírért vetélkednek a harcoló felek. Nem valami természeti kincsekben gazdag területről van szó. Kasmír csupa hegy és körülbelül négymillió lakosa van. Ha valahol háború tör ki, a közvélemény a harcoló felek egyikével rokonszenvez. Most azonban nem könnyfi eldönteni, hogy a harcoló felek közül melyiknek van igaza. A probléma ugyanis rendkívül bonyolult. Történelmi elemzésre van szükség, hogy megérthessük, mért kezdenek egyszereseik az emberek lövöldözni egymásra, mért képesek életüket áldozni egy ügyért olyan emberek, akik eddig békés családapák, dolgozó emberek voltak. Pakisztáni diverzánsokat motoznak meg az Indiai katonák f d £ k a s m í r Stanislav Budin Menjünk csak vissza múltba! Tizennyolc évvel ezelőtt India az angol korona legértékesebb drágaköve volt. Csakhogy azóta India kivívta a függetlenségét ős területén két állam keletkezett: India és Pakisztán. A felszabadító harcok idején a hazafiak egész India szabadságáért harcoltak, akkor még szó sem volt két államról. Csakhogy létezett-e Indiai nemzet? Lehet-e egységes nemzetről beszélni a hatalmas félszigeten, ahol annyi nyelvet beszélnek, ahol olyan sok a vallás, mint Indiában. Mint az imperialista Iga alól felszabadult más gyarmatokon általában, Indiában sem létezett egységes nemzet a szó modern értelmében véve. Az tény azonban, hogy India északi részén, tehát éppen ott, ahol most India és Pakisztán határa húzódik, aránylag egységesebb volt a lakosság összetétele. Annál érdekesebb, hogy éppen itt van a határ, míg India kevésbé egységes részel az Indiai Köztársasághoz tartoznak. 1947-ben azonban a muzulmánok, akik eddig a legnagyobb egyetértésben harcoltak az angolok ellen a hindukkal, félni kezdtek, hogy az egységes Indiában elnyomott kisebbség lesznek. Ezt a félreértést használták ki az angolok és létrejött Pakisztán. Ennek ellenőre nagyon sok hindu él Pakisztánban és kb. 50 millió mohamedán Indiában. A fellángoló vallási A kasmírt hegyek lejtőin Kinek van igaza? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy Kasmír stratégiailag igen fontos terület. Ugyanis közel fekszik a Szovjetunió és Kína határához. Ezért tulajdonítanak akkora fontosságot a nyugati imperialista hatalmak ennek a valójában jelentéktelen területnek. India békepolitlkáját, az el nem kötelezettség politikáját folytatja és szorosan együttműködik a szocialista világgal. Nemrégiben sor került a kínai—indiai konfliktusra ugyan, de ezt a szocialista és semleges államok egyaránt felesleges és káros jelenségnek tartják. Ezzel szemben Pakisztán mindmáig az imperialista befolyás bástyája Ázsia déli részében. Melyik féllel kell hát rokonszenveznünk Kasmír esetében? De hogy az ügy még bonyolultabb legyen, az utóbbi Időben Pakisztán politikájában örvendetes változás állt be. Pakisztán elnöke baráti látogatáson volt Pekingben és Moszkvában. Pakisztán nyíltan hangoztatja, hogy semleges politikát akar folytatni. Kasmír völgyeiben gazdag az aratás Hogyan is tört ki a háború India és Pakisztán között? A pakisztáni határon politikai ügynökök szöktek át Indiába, és kihasználva a delhi zavargásokat, lazítottak és nyugtalanságot szítottak az indiai kormány ellen. Azután a fegyveres pakisztáni csapatok támadására India is támadással felelt. így kezdődött meg a háború. A világ csaknem minden állama semleges álláspontra helyezkedett. Amerika és a Szovjetunió egyaránt a harc beszüntetését javasolja és gazdasági támogatást ígér mindkét félnek. Amint látjuk, a helyzet eléggé bonyolult. De egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy Kasmír, Pakisztán és India lakosságának egyaránt érdeke a békeszerződés mielőbbi megkötése. fanatizmusnak mindkét oldalán többszázezer halálos áldozata volt. Kasmír akkoriban nem tartozott Brit- Indlához (mely angol gyarmat volt), hanem brit protektorátusnak számított. Kasmír maharadzsája hindu vallású volt, az alattvalói azonban nyolcvan százalékban mohamedánok. Az uralkodó ennek ellenére India mellé állt. Az ő döntése azonban kevés lett volna, ha Kasmír egyetlen politikai pártja, melynek az élén szintén a mohamedánok álltak, nem vélekedik ugyanígy. Tehát a vallás nem befolyásolta őket. A burzsoá demokratikus India sokkal haladóbb irányzatot képviselt, mint Pakisztán, ahol még mindig a hflbőrurak uralkodtak. A maharadzsa szökése után Abdulla sejk lett Kasmír kormányának elnöke, s ő megegyezett India miniszterelnökével, hogy Kasmírt Indiához csatolják. Abdulla sejk sikeresen szervezte meg a kasmírt mohamedánok ellenállási harcát a pakisztáni mohamedánok ellen, akik el akarták foglalni Kasmírt. A háborúskodásba beleavatkozott az ENSZ is, és Így aztán Kasmírt két részre osztották: nagyobbik részét India, a kisebbiket Pakisztán kapta meg. 1956-ban azután Kasmírnak nagyobb részét végképp Indiához csatolták. Ez természetesen nem tetszett Pakisztánnak. Kaimlr föviroaának, Sirlnagarnak egy utcája 5
