A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
Dr. M. Kozakiowicz Ő C la im a s H su fje fe sc t És a hűség? ... •— Péntek estére találkozót beszéltünk meg. Egy nappal előtte telefonált, hogy a találkára nem jöhet el, mivel valami rendkívüli munkája van a hivatalában. De a telefonban valahogy különös volt a hangja. Mindenesetre felkerestem a lakásán. Már az ajtó előtt figyelmes lettem a bentről kiszűrődő zenére. Csengetésemre egy fiatalember nyitott ajtót. Többen voltak ott és mindannyian igen rózsás hangulatban. Azt hittem rosszul leszek. „Majd máskor mindent megmagyarázok," mondta és kitolt az ajtón. Én azt feleltem neki, hogy többé látni sem akarom. Másnap levelet kaptam tőle. Bocsánatot kért és átkozta saját „buta természetét". Megbocsájtottam neki, mert szerettem. Két hétig minden rendben volt. Aztán megint csak nem jött el a találkára, hanem táncmulatságra ment valaki mással. Azt mondja, hogy csak engem szeret és én nem Is tudom, hogy mit gondoljak. írják meg, hihetek-e neki? Húszéves városi technikus A klasszikus perzsa irodalom egyik alkotásában, Saádi „R6zsakert“-jében a költő azt mondja: — A hűség még nem tűnt el teljesen a földről, bár már nem sok hiányzik hozzá. — A hűség problémája tehát éppen olyan régi, mint maga a szerelem. A világirodalom nem egy alkotása szól a hitvesi hűségről. Bizonyára mindenki ismeri Pénelopét, Odüsszeusz feleségét, aki húsz évig várta hűségesen a férjét. Az újabb történelemből talfin elég, ha megemlítem a második világháborút, amikor a nők milliói várták hűségesen a távolban harcoló, vagy koncentrációs táborokba zárt férjüket. Saádi tehát Igazat mondott, van még hűség a világon. Valamikor az állami és az egyházi törvények őrizték. Ma a hűtlenségek nagyrésze már nem számit bűnesetnek. A hűség azonban az erkölcs parancsa, ha a hűség fogalma ma már egészen mást is jelent. Mi is változott meg voltaképpen? És mi nem változott? Ma a partnerek éppen úgy megkívánják a hűséget egymástól, mint valamikor régen. Ha azt mondjuk, hogy hűség, felmerül a kérdés: — Kihez, mihez legyünk hűek?! Mindenfajta hűség, akár valamilyen eszméhez, akár a katonai eskühöz vagy egy baráthoz, — megbecsülést és tiszteletet ébreszt. Az emberi jellem és erkölcs erejét tanúsítja, amennyiben valóban valami szép és nemes dologra vonatkozik. A házastársi hűség elsősorban az „adott szó" hűsége, betartása minden körülmények között. Tel jesen odaadjuk magunkat valakinek és cserébe önmagunkért megkapunk valakit. „Egy életen át tartó testi-lelki hűséget Ígérünk neki, bármilyen legyen is a sors". Ezt az Ígéretet kimondhatja valaki egyenesen a házasságkötésnél, de ha a körülmények megkívánják, néma is lehet az ilyen fogadalom. Hogy pontosabban fejezzem ki- magam, minden Ilyen vallomás „szeretlek“, „a tiéd akarok lenni" így értendő: „csak téged szeretlek", „csak a tiéd akarok lenni". Civilizációnkban körülbelül ez a szerelmi vallomás módja. A hűséget Így értelmezték már évszázadokkal ezelőtt is. A hűséget nemcsak a házastársak kívánják meg egymástól, hanem olyan emberek is, „akik csak megvallották egymásnak a szerelmüket" és nem akarnak házasságot kötni. Itt most érzelmileg érett emberekre gondolok és nem a kamasz szerelmekre, amikor egy „szeretlek" csak annyit jelent, mint egy „Jó napot" vagy egy „köszönöm". Ha a szerelem csupán csak testi kapcsolat lenne, ebben az esetben a hűség megkövetelése ős a vágy, hogy a másik fél kizárólag a mi tulajdonunk legyen, indokolatlan lenne. Ha valaki a testi szerelmen kívül a lelki szerelmet is érzi, látja menynyire sokoldalú kapcsolata a szerelem két embernek; s ez a kapcsolat erkölcsi jellegű. Kétségtelenül nagy különbség van a teljesen flzlologtai-szexuálls és teljesen etikaierkölcsi felépítmény között az emberek kapcsolatában. Az etikai-erkölcsi felépítmény köré a civilizáció fejlődése során csoportosultak a hűségről alkotott nézetek. Az európai erkölcs fontos társadalmi szükségletnek és társadalmi értéknek tartja, ezért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a házastársi hűségnek és egységnek. A különféle erkölcsi rendszerek különbségei ebben az Irányban csak kvantitatív különbségek. A vallási etika a házasság egységét és tartósságát dogmatikusan értelmezi, nem engedélyezi a válást és elítél minden házasságon kívüli kapcsolatot. A világi etika nézete szerint ugyanúgy, mint minden más téren, a 'házasság is alapulhat tévedésen és ezért nem zárja ki a válás lehetőségét. A megszületett gyermek és a társadalom védelme érdekében azonban Így is van elég Jogi akadálya a válásnak, nehogy az emberek komoly ok nélkül váljanak el. A mai jogszabályzat ugyan a hűtlenséget nem bünteti, de feltételezi, hogy a hűség az egészséges házastársi viszony alapja. Hát akkor mi változott? Mindenekelőtt az, hogy a hűség ma kötelesség jellegű, melyet Önként vállalunk magunkra. A modern ember elképzelésében, akár férfi, akár nő az illető, az olyan hűségnek, mely őrzésre szorul, nincsen semmi értéke. Az éber eunuchok által őrzött háremek a múlt emlékei. Ma mindenki felelős önmagáért, mindenkitől elvárják, hogy betartja ígéretét és hű marad, bár erre senki sem kényszeríti őt. Végülls, milyen ellenőrzésről lehet ma szó, amikor már az asszony kiszabadult a négy fal börtönéből, művelődik, dolgozik, s a férfinak egyenrangú partnere? Az ilyen kapcsolat értékesebb, becsületesebb, de egyúttal nehezebb és terhesebb is. Mint általában mondják, az alkalom szüli a tolvajt és a hűtlenséget is. Hát ez valóban, sok esetben igaz lehet. A szerelmi és házastársi hűség mindig az erkölcsi elhatározás és az önuralom kérdése. Van-e mai
