A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
belBl meg bell szüntetni ■ lakásproblémát. Bi sgymillió kátuáxaxar lakásagyság lalépilkáét lalaatl. Feltételezve, hagy agy-agy lakásban négytagú csalié lakik majd, építészeinknek négymillió nyolg ssésaser ámbár rássáre kall tt| korszerű lakéi éptlaniOk. Bi Bt olyan nagyvárost Jolánt, mint haj sénh IBrérosa, Frága. gL MpRHM i FANTÁZIA V n. r. * A technika feji Mása áa annak kBvatkostában as r rohamos tu Hődére mellett, ma as egéss világ dk legnagyobb problémája a lakéskárdáa megáss ás ássál párhuzamosan a városépítés legmodernebb ás agyban laggasdaságosabb áljának megtalálása. Hazánk ma az Ipari forradalom évelt áll. Szemünk alatt épült AJ gyárak ás flsamak, s velük ogyidában áj lakótelepek sokasága. Jelenleg nálunk minden Bt percben épül fal ogy lakásagység. Bs minden nap háromszáz á] lakást (alant, mintegy ezer lakd részére. Havonta az két olyan várost jttas ki,- mint Rimaszombat, és évente tls olyan 1st, mint Komárom. Ez a gigantikus méretű laipltkezés a CSKF 1980-ban megtartott országos [sranclá|én bosotl határosat realizálása. A határosat IsszOgaste: a lakosság életszínvonalának széles kBrá emelése érdekében a legrövidebb Idán Miért építkezünk a városok peremén? A lakásépítkezés nálunk valóban szédttó tempóban halad. Naponta költöznek új, modern lakásokba az emberek százai. Városaink szocialista arculatának kialakulása azonban nem valósul meg. Nem tükrözik az új kor dinamikáját, szocialista életünk színes sokrétűségét, hanem éppen ellenkezőleg túlnyomó többségükben uniforpitzdlt jelleget kapnak. Ugyanaz a kép fogadja a szemlélőt, akár a zólyomi, besztercebányai, komáromi vagy vágsellyel lakótelepre látogat. Városaink belterületén allg-allg épülnek lakóházak, legfeljebb egy-egy új középület, Irodaház. Építészeink többsége az új lakótelepeket a város peremére helyezi ki, értékes mezögazdaságt földterületeket foglalva el, s ami még rosszabb, bizonyos mértékben elszigeteli lakóit a város életétől. A lakótelep a várostól elszakítva épül fel, hiányos társadalmi szolgáltatásokkal, kevés üzlettel. Ezek többsége már ugyanis megvan a régi város központidban, és ugyancsak ttt zajlik le a város kulturális élete Is. Ez pedig mind a lakosság, mtnd a város további fejlődésére károsan hat. A laikusok, de az építészek többsége Is azt állítja, hogy ez a jelenség a tipizált panelépítkezés következménye. Hogy ez mennyire nem Igaz, éppen azt bizonyítja a boleslavi példa Boleslavt utunk célja a jelenkort modern városépítészet és urbanisztika tanulmányozása. Előadó és egyben vezetőnk ts a városban Osvald Döbert állami díjas építőművész, a városrendezést munkálatok vezető építésze Mladá Boleslavban, Bevezető előadásából kiérezni azt az embert, aki munkáját a társadalom Iránti felelősséggel és határtalan szeretettel végzi. — Amikor a feladatot megkaptuk — mondja — ml is megvitattuk, ne tervezzünk-e lakótelepet a város szélére — ez lett volna a könnyebb megoldás — vagy a nehezebb utat válasszuk-e, a város átépítését? Az utóbbi mellett döntöttünk. Kezdetben nagy nehézségekkel kellett megbirkózni. A város lakossága nem hitt a tervekben. Éjjel az ajtómra kiírták krétával, hogy ,,Fantázia Nemzett Vállalat9. Építész kollégáim többsége hasonló véleményt nyilvánított. A reálisabbak azzal biztattak, hogy téged vagy becsuknak, vagy állami díjat kapsz. Es — ai utóbbi történt ,.. — Bebizonyítottuk, hogy tipizált paiwlházakból ts lehet korszerű, modern várost építeni. Persze ehhez szükséges az ember alkotó fantáziája és munkáidnak szeretete. Ez pedig nálunk bőven megvolt. Ugyancsak megcáfoltuk azoknak a kollégáknak állítását, akik azzal érveltek, hogy az állami norma alapján egy lakásegységre esO Összegből nem lehet építeni. Az általunk felépített lakásegységek egyenként 4863 koronával épültek olcsóbban az országos átlagnál. — Legnagyobb problémánk azonban az emberek bizalmának megnyerése volt. En magam — mond/a Döbert elvtárs — több mint négyszáz előadást tartottam üzemekben, hivatalokban, lakóblzottságok előtt, míg végre megkezdhettük a munkát. Es az eredmény ttt van előttünk. Mgvalósult álmok Boleslavban, mint már említettem, nem lakótelepet építettek, hanem a várost építették újjá. Lebontották az ódon, ósdi házakat és ezek helyén emelték az új épületeket. A lebontott házak lakói egyetlen toronyházban elfértek és az így nyert területre a toronyházak további sora fért el. Az új utcákat és épületeket úgy helyezték bele a régi város keretébe, hogy azok harmonikus, szerves egységet alkossanak, azonban a város eddigi jellegzetességét ne veszítse el. A lakóépületekkel párhuzamosan új üzletházakat, közszolgáltatást épületeket, új utcákat, tereket és parkokat létesítettek. Az utcákat és tereket modern ostorlámpák szegélyezik, az üzletek felett színes neonfény ragyog. Mladá Boleslav most vált valóban fia tállá. Oj arculatot kapott, a szocialista város új arculatát. Reméljük, építészeink alkotó fantáziájának megfelelő Impulzust ad a boleslavt példa. A boleslavt építészek módszerének jelentőségét ml sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Európa minden országából, Amerika, Ázsia és Afrika államainak egész sorából jártak Itt neves építészek tanulmányúton. Az ENSZ lakásépítésügyi bizottsága szemináriumot rendezett a megfiatalodott Mladá Boleslavban és ugyancsak ttt tartotta egyik ülését a KOST lakásépítkezéssel foglalkozó bizottsága ts. HÉGER KAROLY
