A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-10-03 / 40. szám

TÓTH JUDIT: Mindnyájunk közös ügye Cköm Oly hirtelen támad meg, mint a tűz. Recseg a fal, világit és a mélység feldobja lángjait. Az elragadtatás kapkodva ég, a falak közt, az ajtón hallom a tűz rettentő szívverését. Es fellobog, rámomllk a világ. Egy erdő áll a forró virradatban, és suhogtatja sok-sok sudarát és suhogtatja lombjait a napban. Rázza, tépi a otllámló vihar a levelek tetejét, koronáját, menekülne, nem tudja, mit akar, mint egy szitában, össze-vissza rázzák, — a föld, a nap, az elragadtatás — menekülne és felragyog az erdő, és tudja, nem lesz többé soha más, Ilyen marad: vtllámló és veszendő. Csak állok. Fénylik, körülvesz a nap, és fetzúgatja kívül a világot, még a kövek ts világítanak, egy vége-nlncs nagy virradatban állok, fiatalságom, mint a lázadás, ragyog, özőnltk, fellobog a napban. Lélegzem, élek, ahogy soha más. Lélegzem, mint a szél a virradatban. A Caaiuilovíkial Magyar Dolgozik Kaltúregyaaülatének hetilapja. Megjelenik minden vaaárnap. FüaxarkeaxtA Major Ágoston SiarkeaxtOblzotteág: Egri Viktor, Oily Irta, Gyorsaik Jóxiof. Lfirincx Gyula, Mica jöttéi. Oxavald Árpid, dr. Sxabó RexsS. üierketftöeég: Bratialava, joaenakébo 9. Pattanók C-3BI, lelátón 583-04 Torjáéit! a Pocii Hirlapatolgilata, alöflae­­téaekat elfogad minden poatahlvatal ia la-Tilkizboeftd. KBIISIdre aaóló alOflxetiiakot elintéz: PNS — Getredni eapodleia tinóé. Bratialava, Gott* vmldoeo aim. 4Í/V1I. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­­tfalava, Störova 4. Elit lantéit díj negyed Ívre 19.50 Küe, tél évre 89.— KCa, egész évre 79.— Köe. Kixlratokat nem önünk meg ia nem küldünk viasza. K-21'51587 Két jelentős esemény nyomta rá bélye­gét az Idei szeptemberre. Határozat született Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIII. kongresszusának ösz­­szehlvására. A kongresszus feladata olső­­sorban a magas munka- és életszínvonal­lal rendelkező, sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom további építési szakaszá­nak kitűzése és biztosítása lesz. Jlyen nagy feladat természetesen nem lehet csak a kongresszus küldötteinek vagy a pártgyű­lések és értekezletek, maguknak a kommu­nistáknak az ügye. Egész népünk, minden dolgozónk ügye ez. A szocialista társadalom építése terén eddig is sok kiváló eredményt értünk el. Ez nem túlzás, hanem könnyen bizonyít­ható tény. Közben azonban egyikünk sem mondhatja, hogy mindent sikerült megva­lósítanunk, vagy hogy most mér mindennel elégedettek lehetünk. Ez egy társadalom életében lehetetlen is lenne. Mindig tovább akarunk haladni és állandóan tovább ha­ladunk ezen az úton, és a tapasztalatokon okulva felszámoljuk az előforduló hibákat és egészséges elégedetlenséggel tökélete­sítjük eredményeinket, tovább fáradozunk új, merészebb célok elérésén. A kongresszus megkezdéséig van még pár hónapunk. Hosszú ez az idő vagy rö­vid? Ha mindnyájan csak arra várnánk „ml is lesz“ és „milyen feladatokat tűz ki elénk a kongresszus“, akkor bizony hosszú ez az idő. Ez azonban nincs és nem is le­het Így. Hiszen a kongresszus, s ezt állan­dóan, újra és újra tudatosítanunk kell, mindnyájunk ügye. A közös ügy pedig éppen a további célok kijelölése, melyeket senki más nem valósíthat meg, mint egész dolgozó népünk. A fejlett szocialista társadalom sokol­dalú felépítésében a legfontosabb politikai, kulturális és ideológiai feladatokon kívül kétségtelenül előtérbe kerülnek az új bo­nyolult gazdasági feladatok. Mert a társa­dalom anyagi fejlődésétől és ennek vlsz­­szatükröződéséről valamennyi falu és vá­ros, továbbá minden egyén életében függ közvetlenül, hogy milyen iramban fejlő-» dlk tovább az egész szocialista ország. Ép­pen ezért az egyik legfontosabb feladat nemcsak lesz, de már ma Is kétségtelenül az 1906—70-es negyedik ötéves terv előké­szítése, a kongresszus általi megvitatása és sikeres megvalósítása. Egész népünk azonban a párt vezetésé­vel nemcsak egy sokoldalúan fejlett, ma­gas munka- és életszínvonallal rendelkező szocialista társadalom megteremtésén fá­radozik. Közös célunk az, hogy ezen az alapon mindenekelőtt megteremtsük a kommunista társadalomba való átmenet előkészítésének feltételeit. Ez ma és ez marad továbbra is minden fáradozásunk, igyekezetünk célja. Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk fejlődésének egyik Igen fontos feltétele a szocialista országokkal való együttműkö­dés fejlesztése. Az elmúlt hónapban több napig időzött a Szovjetunióban párt- és állami küldött­ségünk, Antonin Novotny elvtárs vezeté­sével. Testvéri és baráti légkörben került sor Jónéhány igen fontos politikai és gaz­dasági kérdés megtárgyalására. A küldött­ség látogatásának eredménye a sokoldalú együttműködésnek és baráti kapcsolata­inknak további széles körű elmélyülése a világ első szocialista államával. Ogy vélem, hogy szükségtelen megem­lítenem azt, amit mindnyájan nagyon jól tudunk. A hazánk felszabadulása óta eltelt húsz év alatt nagyon sokat fejlődött or­szágunk. Dolgozóink virágzó szocialista államá építették hazánkat. Ilyen eredményt csak azért érhettünk el, mert dolgozóink sziklaszllárd elhatározása és alkotó mun­kája a szocialista államok erős társadal­mi rendszerére, mindenekelőtt a Szovjet­unióra támaszkodhatott. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a szovjet emberek valóban szeretnek bennün­ket, hogy igen nagyra értékelik a ml ba­rátságunkat. Hasonló baráti érzéseket táp­lálnak népeink is a Szovjetunió és a szov­jet nép iránt. Semmi sem Ingathatja meg ezt a baráti kapcsolatot. Szívélyes testvéri légkörben és teljes egyetértésben zajlottak le tehát párt- és állami küldöttségünk tárgyalásai a Szov­jetunióban. S a tárgyalások eredménye­képpen ez az együttműködés tovább fejlő­dik minden téren, a békés építés, s az em­berek zavartalan boldogsága érdekében. Egész társadalmunknak és minden dol­gozónknak közös ügye, hogy a kommunista párt vezetése alatt használjon ki minden lehetőséget és teljes erőbevetéssel építse a sokoldalúan fejlett szocialista társadal­mat és előkészítse a kommunizmusba való átmenetet. /. LukáS

Next

/
Thumbnails
Contents