A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-12 / 37. szám
iskolája Vezeti: Milan Chodás Leggyakrabban a tengelykapcsoló kikapcsolása nélkül fékezünk. Ne fékezzünk feleslegesen, mert a fékezés nem gazdaságos. A fékezés helyes technikáját 60 km-es sebesség mellett tanuljuk meg — száraz és nedves úttesten —, s utána nagyobb sebességek mellett. Száraz úttesten aránylag biztonságos a fékezés, nedvesen már kevésbé s a legveszélyesebb sima, vagy csúszós úttesten és a kanyarokban. Ezért csúszós úttesten lehetőleg úgy menjünk, hogy ne kelljen fékeznünk és a gázt finoman, érzékenyen adagoljuk. Ha az úttesten egyenetlenséget fedezünk fel, már az akadály előtt fékezzünk. Az egyenetlenségen lehetőleg fékezés nélkül menjünk át. Ne felejtsük el, hogy az úttest szélének más a tapadási tényezője, mint magának az úttestnek, ezért Itt ne közlekedjünk. S ha akaratunkon kívül előzés vagy kitérés közben mégis rá kerüa bratislavai Autóiskola vezetője lünk; rie fékezzünk rajta. Ne felejtsük el, hogy nagy sebesség mellett a fékek nem olyan hatásosak, mint kisebb gyorsaságnál. A gépjármű megcsúszása rejti magában a legnagyobb veszélyeket. Ezért soha ne fékezzünk kanyarban és csúszós úttesten. A megcsúszás okai helytelenül beállított fékek, egyenetlenül elkopott gumik Is lehetnek, vagy pedig csúszós úttesten és kanyarban való fékezés, esetleg gyorshajtás. A hátsó kerekek megcsúszását úgy egyenlítjük ki, hogy a kormányt a csúszás Irányában fordítjuk el és ha érezzük, hogy a hátsó kerekek a másik oldalra csúsznak, a kormánykereket finoman elfordítjuk visszafelé. Megcsúszásnál először kiengedjük a fékeket. Ha az első kerekek csúsznak meg, a kormánykereket a csúszás Irányában fordítjuk el és a gáz érzékeny adagolása mellett kivezetjük a kocsit a csúszásból. [Folytatjuk) A jövő „autója‘ A közlekedést eszközök müncheni kiállításán a Bayer cég ,repölö auté“ modelljét állította ki. A tervezők elképzelése szerint a Jármű normális úttesten és a levegőben Is közlekedhet. Kát turbinája van ugyanis, amelyek légpárnát létesltnek alatta. A nyolcméteres autó könnyen letérhet az úttestről és starthelyére mehet, ahol bekapcsolható az elektromosan őrzött, várakozó körzetbe. A vezető, az előtte lévő billentyűkön meghatározza a helyet, ahanrá utazni akar ás ezzel munkája befejeződött. Minden mást elvégez a kocsi távlrányltásos berendezése. Irányítja p kocsi futását, Illetve repülését, s ezalatt a vezető olváshat, vagy telefonon beszélgethet üzletfeleivel. Normális áttesten közönséges autóként közlekedik, csupán annyi a különbség, hogy mozgása radar-impulzusok segítségével történik. k*' dSfinS * • •' -A motorizmus de általában a közlekedés — ma világproblémát Jelent. A nagyvárosok utcáin megjelenő autétömegek komoly gondot okoznak kormányoknak, társadalmi szerveknek, tudományos kutatúintézeteknek. Egyre növekszik a közlekedési balesetek száma. Utainkon néma, de annál kegyetlenebb és kártékonyabb háború dúl, mely világméretekben évente milliónyi halottat és sebesültet és milliárdokra tehető anyagi károkat követel. Cikksorozatunkban — mely a motorizmussal és a vele összefüggő közlekedési problémákkal kíván széleskörűen foglalkozni — szakmai anyagot akarunk nyújtani azon olvasóink számára, akik érdeklődnek e probléma iránt. Meg akarják szerezni a motorvezetői hajtási jogosítványt, esetleg, mint gyalogjárók, saját érdekükben tisztában akarnak lenni a közlekedés szabályaívaL Ezért a „Motorizmus iskolája“ anyagát úgy állítottuk össze, hogy benne legyen a hajtási jogosítványra képesítő szakvizsga elméleti anyagának legfontosabb része, s emellett gyalogjáróink, szövetkezeti kocsisaink stb. — egyszóval egyre motorizálódó társadalmunk minden tagja hasznát vegye. Hogyan vezessünk? Minden gépjárművezetőnek tudnia kell, hogy a közlekedés biztonsága szempontjából döntő tényező a Járművek sebessége. A kétszeres gyorsasággal robogó autó, négyszeresen veszélyezteti környezetét. A lineárisan növekvő sebességgel együtt négyzetes arányban nő a veszély lehetősége. A Jó gépjárművezető tulajdonságai a Jó látás hallás, és a gyors reflexek. Tudnia kell a figyelmét összpontosítani az útra, tökéletesen Ismernie kell a gépjármű vezetésének módszerét és meg kell tanulnia minden helyzetben gyorsán és helyesen dönteni. Ahhoz, hogy valaki jó sofőr legyen, mindenekelőtt meg kell tanulnia a vezetés technikájának alapismereteit úgy, hogy az egyes műveleteket egészen mechanikusan végezze el és vezetés közben ne kelljen pl. a sebességváltókarra, a tengelykapcsoló vagy a fékpedálra figyelnie. Le kell győznie magában az Idegességet vagy a félelmet, amelyek a gépjárművezetők legnagyobb ellenségei. Indításnál nem szabad elfelejtenie kiengedni a kéziféket, mely körülmény kezdő vezetőknél gyakran megtörténik. A gépjármű sebes indítása rossz hatással van az egész hajtóműre és a gumikra. Lassú és folyamatos lnditás a gépjárművezető szakmai biztonságának bizonyítéka. A sofőr ne fogja görcsösen a kormányt. Tudatosítania kell, hogy kezének helyzete a kormányon az útnak megfelelően változik, más a városban és más például szabad útvonalon. Más a kanyarok előtt és más kanyarban. Nem nehéz ezt megtanulni, de a vezetés biztonsága szempontjából roppant fontos. Tudni kell azt Is, hogy minél kisebb a volán, annál érzékenyebb kezelést Igényel. A motoros jármű vezetésénél fontos megtanulni a hangtalan sebességváltást és a gyors átváltást a felsőbb sebességről alsóbb sebességi fokozatra;. Nagyon fontos érzékekkel és halálssal megkülönböztetni, hogy a motor mikor Igényli a sebesség váltását — ezzel meghosszabbítjuk élettartamát. A Jó vezető gyakrabban váltja a sebességet, mint a tapasztalatlan. Menetközben a tengelykapcsolót csak sebességváltásnál kapcsoljuk ki, vagy akkor, ha erősen kell fékeznünk. A motorokkal való közlekedésben nagyon fontos a fékezés. 8