A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-12 / 37. szám
Forradalmárok az iskolapadban A klképzhtábor vezetője fegyverhasználatra oktatja az önkénteseket. 1961. február 4-e éta folytat fegyveres harcot az angolai felszabadná mozgalom a portugál kolonlallzmussal, miután a fasiszta Saíazarrendszer elutasította a követelést, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék a még gyarmati elnyomás alatt sínylődő területek függetlenségéről. A Neue Berliner Illustrierte tudásitája, de Schriver engedélyt kapott, a felszabadító mozgalom kikápzőtéboralnak meglátogatására. Beszámolójából itt közüljUk az érdekesebb íjászleteket. □ Dolisle kongói városkától néhány percnyi autóút után kezdődik az érintetlen szavanna. Még egy éles kanyar a peremerdőben, és kísérőm int a kezével: alig észrevehetően vezet balról egy ösvény, mely bádoggal bevont kapu előtt ér véget. Megérkeztünk az MPLA, az , .Angolai Népi Felszabadító Mozgalom“ kiképzőtéborába. Kéthónapos turnusokban 30—30 angolai kap itt alapkiképzést, amihez még olyan tantárgyak járulnak, mint számtan, történelem, földrajz és elsősegély nyújtás. A tanfolyam befejezése után a fiatal angolaiak egyhónapos gyakorlati kiképzést kapnak: bevetéseken vesznek részt a portugál csapatok ellen. Ehhez Járul, amit minden angolainak meg kell tanulnia: hogy a törzsi érdekeket alá kell vetni az egész nép érdekelnek. A kiképző központ öt Instruktora Prágában, Moszkvában és Európa más városaiban tanult. A tanfolyam legidősebb részvevője 62, a legfiatalabb 16 éves. Három lány Is részt vett a kiképzésen, őket Is a harcvpnalba Küldik, de nem ka.pnak közvetlen harci feladatokat. — A kablndal bevetés után mindenki visszatér oda, ahonnét Jött? — Nem. feltétlenül — válaszol az az ifjú, aki Moszkvában tanult. — A záróvizsga eredménye és saját megítélésünk az Illető képességeiről dönti el, milyen beosztást kap: vagy mint ellenálásl harcos kerül bevetésre Angola belső területein, vagy pedig külföldre küldjük továbbképzésre. Egyórás ott-tartózkodás után tovább kell utaznunk. A kapuban ott áll a kiképzőtábor vezetője néhány növendékével. Már a látást távolságon túl vagyunk, amikor még hallom derülátó búcsúüdvözletüket: „Viszontlátásra a szabad Angolában/“ Három lány Is tartozik a csapatokhoz. Ketten az ország belsejéből jöttek. Vidám, fülbemászó dallamok áradnak az Iskola ablakaiból. ... Kecskeméten vagyunk, a NagyalfBld közepén elterülő városban, amelyről Móricz Zsigmond valamikor azt Irta, hogy „a csengő szőlő és mosolygó barack városa“. Szép sorjában elhelyezkedve a padokban,, leányok és fiúk követik a tanítónőt és éneklik a gyönyörű magyar népdalokat. Arra kértem őket, — és ők hibátlanul énekelték — szolemlzáljanak a zenekönyvből, illetve a kottából. Olyan természetességei, mint ahogy más gyermekek az ábécés könyvből követik a betűt, ők a kottát „olvassák le“. Ez tulajdonképpen az ő ábécéjük. Zeneiskolában vagyunk. Most, hogy felszabadulásunk 20. évét betöltöttük, számtalan Ilyen zeneiskola létezik Magyarországon, ahol az írás, olvasás és számtan mellett, mint kötelező tantárgy szerepel, az első éytől kezdve, a kottaolvasás, a zeneelmélet és zenegyakorlatok. Ezeket az iskolákat Kodály Zoltán, a leghíresebb élő magyar zeneszerző útmutatásai alapján alapították. Kodály Zoltán nyitotta hazánkban szélesre a kapukat a kórusok előtt, ő, aki kora Ifjúságától egyike a legnagyobb népdalgyűjtőinknek. Az 1920-as évektől kezdődően barátjával Bartók Bélával együtt, szüntelenül arra törekednek, hogy felfedezzék és megőrizzék az utókor számára a népdalok óriási kincsestárát. Kodály mérhetetlen zsenialitással kutatta föl számtalan régi, névtelen népdal-szerző művelt, hogy »megismertesse azokat a kortársakkal; ugyanakkor pedig megalapozta Ifjúságunk zenei műveltségét. A kecskeméti zeneiskola 1950 őta működik és éppen ezeket a nemes célokat követi. A 470 diák, nagyrészt paraszt- és munkásszülők gyermekei, lelkesedéssel, odaadással és szorgalommal tanulják a szívük szerint választott tantárgyakat. Néhány évvel ezelőtt Kodály Zolitán ellátogatott a kecskeméti zeneiskolába, amely akkoriban még egy régi épületben működött. Az ott tapasztalt szorgalom, lelkesedés láttán elhatározta, hogy négy müvének anyagi bevételét átadja az Iskolának. Így épült fel az új Iskolaépület, természetesen az állam anyagi segítségével — és többek között így alakult meg a Zenebarátok Klubja is, amelyet igén kedvel az Ifjúság. Az Iskola emlékkönyvébe a következőket írta Kodály: „Különös örömet jelent számomra, hogy éppen itt Kecskeméten ünnepeljük a 10. évfordulóját annak az iskolának, amely példaképül szolgálhat többi hasonló intézményeinknek, ahal »egész embereket« kívánnak nevelni. Kecskemét városának egyik büszkesége az általános zeneiskola.“ Az emlékkönyv más neves zenetudós feljegyzéseit Is őrzi. Thomsen professzor, dán zenetudós magyarországi tartózkodása során egy teljes napig tanulmányozta az iskola tevékenységét, működésének alapját. Az Iskola nagy zenei műveltséget nyújt az ott tanuló diákoknak. Nyolc év alatt elsajátítják a izenetudomány alapjait és az a nevelő-humanista erő, amely a zene szeretetébőd árad, óriási hatást gyakorol az ott tanulókra. Lehet, hogy az alsóbb osztályokban ez még nem érzékelhető, de annál figyelemreméltóbb a felsősöknél.. Az Intenzív zenei nevelés határozott fellépést, biztonságot ad a gyerekeknek. Évek őta egyetlen „bukásról“ sem tudunk. Nemesszegi Lajosné, az iskola Igazgatónője érdekes észrevételeket, tapasztalatokat Csak a fényképéért tízezer fontsterlinget kínál Macaoban a portugál rendőrség ■ Aki élve vagy halva előkeríti madam Wongot, a szoknyás kalózt, az meggazdagodhat. Ez a hatalmas összeg azonban már 1951 szeptemberi napon, 1946-ban Wong bírt k«l óta várai magára. Sok ember szerette volna patt, hogy Hongkong feló bárom árúval megmegszerezni, de eddig minden próbálkozás rakott vitorlás közeledik. A kalózok tengertragiknsan végződött. Dólkelet-Ázsla rendőr- re szóittak és motoros bajóikkal megtómadsége tehetetlen a világ legnagyobb kalózé- ták a vitorlásaikat. Ez volt Wong úr első és val, egy asszonnyal szemben. utolsó tévedése, A vitorlásokon ugyanis ha-Madam Wong karrierje a második világ- ditengerészek voltak. Wong megsebesült, s háborúban kezdődött. A Csendes- és az In- bár sikerült a haditengerészek elől megmedial-óceánon már évszázadok őta tart a ka- nekülnie, a parton elfogták a kínai partlzálózvilág. A második világháborúban azonban nők és átadták őt a macaói rendőrségnek, már túl nagy volt a kockázat. A kereskedel- Két nap múlva a kalúzvezért szökés közben mi hajókat hadihajók kísérték és a japánok agyonlőtték. irgalom nélkül lefejeztek minden olyan Mindenki azt hihette, hogy halála egyúttal egyént, lakUt kalózkodással gyanúsítottak, a kalózkodás végét Is jelenti. S ekkor jelent Mégis akadt olyan ember, akt nem félt a koc- meg a színen a zseúlilis gonosztevő, Wongné kázattöl. Wong Kungklt, a Csang-kai sek rend- asszony. Férje két társét, akik Wong helyére szer egyik képviselője 1941-ben otthagyta híva- pályáztak, ő maga lőtte agyon, a többiek tálét és kalézkodni kezdett. Segítőtársa a fe- meg belátták, hogy jobb lesz engedelmeskedlesége, San asszony volt. Ez az asszony lány- ni a kalózkirály nagyon Is energikus özvekorában egy kantont éjjeli mulatóhelyen tón- gyének. colt. Wong nemcsak kalózkodott, hanem kém- Madam Wong első igazén nagystílűi kalózke d ét t Is, és alkalomadtán a gyilkosságtól támadása alkalmával igen várszomjasnak blsem riadt vissza. zonyult. 1951 márciusában a kalózok a japá-Háború után még sok amerikai, francia, nőktől rabolt torpedó-csónakokon megtámadangol, és portugál hajó járta a távolkeleti ták a Macao felé Igyekvő „Oporto“ portugál vizeket. A kalózoknak egyelőre be kellett ér- gőzöst. A legénység húsz tagját agyonlőtték, nlük a folyami vitorlások kirablásával. Egy csak egy súlyosan sebesült tengerész mene-
