A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-05 / 36. szám
Jakab néni... Fényképezte: Prandl Sándor ... és fia Kálmán Utánpótlás Egy csinos bányász-feleség A régi kolónia elsősorban a szellőztetés, kormozódás problémái szinte kétségbeesésbe kergették az akkori tulajdonosokat. Az első sztrájkra 1917-ben került sor. Említést érdemel a tény, hogy a bányavezetőség ebben az időben a hiányzást kikötéssel büntette. (Áz üzem természetesen katonai felügyelet alatt volt). Az utolsó handlovai bányászsztrájk (1940-ban) szintén a katonai felügyelőség ellen irányult. Ezt a sztrájkot az illegálisan működő kommunista pórt szervezte. Egyébként a bánya megnyitása óta összesen húsz sztrájkra került sor Handlovőn. Jelenleg a napi szénfejtés kb. 4400 tonna, azaz naponta 440 vagon. Ehhez évente mintegy tizennyolc kilométernyi folyosót kell nyitni. Leírva néhőny sor az egész. A valósőgban ezer és ezer verejtékező bányősztest, kemény, szívós küzdelem, létfenntartás és dac, álom és ... pénz. Jakabék még a régi lakótelepen („kolóniában“) laknak, szoba-konyhás szűk lakásban. Délután érkezünk hozzájuk, hívatlanul és váratlanul. Idősebb Jakab Kálmán délutáni „slchtán“ van. A Jakáb család 1946-ban költözött Handlovára. Idősebb Jakab Kálmán már ez első köztársaságban is itt dolgozott. Perbetén házuk van mégis úgy határoztak, itt maradnak, itt könnyebb a megélhetés. — Tehát 19 éve vannak itt? — Igen. S tessék elképzelni most gondoltuk meg a dolgot. Haza megyünk Perbetére. — Mind a hárman? — Csak ml hárman. Mert május 9. óta már négy tagú a család. Van itt egy kis árva fiúcska, az uram öccsének a kisfia. Valahol kint játszik az udvaron. Az anyja négy éve meghalt. — S a nagyfiú ... ? — ö itt marad. Innen nősül. Ha minden Jól megy ősszel megtartjuk a lakodalmát. Itt fognak házat építeni. — Építeni? — Igen, vettek telket. Most már csak ez tart vissza bennünket. A gyereknek segítségre lesz szüksége, Perbetérői járjunk ide? — ő most hol van? — Kint a garázsban. Szóljak neki? Jakab néni behívja legónyflát. Nyúlánk, keskeny arcú, mosolygós fiatalember. Örömmel tapasztalom egyáltalán nem venni észre, hogy Handlován nevelkedett: kifogástalanul beszéli az anyanyelvét. Négy éve dolgozik. A hetedik brigád aknásza. Tavaly ez a munkacsoport nagyon Jól dolgozott, ezt Jakab néni közli, érthető anyai büszkeséggel, és egy kivágott újságcikket mutat a fia fényképével. A fényképaláírásból azt is megtudom, hogy ifjabb Jakab Kálmőn az említett munkabrigád legjobb aknásza. — És maga mennyit keres? — érdeklődöm. — A prémiumokat leszámítva kettő és felet. — Gyakran van prémium? — Tavaly többször volt. — Jakab néni, még egy utolsó kérdést, és megyünk. Hogyan tetszik leendő menye? — Rendes lánynak látszik. Olyan mint a fiam. ZS. NAGY LAJOS 19
