A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-05 / 36. szám
kalapos Kapsa Ilona, Csimber Katalin A mikusfalvi Bozsena, Kati, Icu is Elén. Négy szárnyra kelt madár, kik alig bújtak ki a bürökből, s máris kalapot tettek a tejükre. Hogy hány évesek, azt nem árulhatom el, nehogy elrontsam a fiúk elátt az esélyeiket. Vágyaikban, céljaikban nehéz megkülönböztetni ükét. Először Is azonos szándékkal léptek az életbe: ha már egyenjogúságot1 kaptak, szeretnék megállni az életben a helyüket úgy, mint a férfiak. Másodszor: mind a négyen elhatározták, hogy szakmát tanulnak, mezőgazdasági iskolát végeznek. Harmadszor: Mind elhagyta szülőfaluját s egy idegen községben hozta össze őket a sors. Az Iskolákat Is más-más helyen végezték, de azonos szándékkal indultak útnak az ismeretlen községbe. Egy kis táskával, s szivükben a kérdések sokaságával: Hogyan fogadnak majd a faluban az emberek? Mennyi lesz a keresetem, mit vásárolhatok majd érte? Hogy lesz az életben, vajon úgy e mint a könyvekben Írták? Meg tudom-e valúsltanl azt, amit az iskolában tanultam? S a munka, mi Is az a munka? Hisz most kell először úgy dolgoznom, hogy megéljek belőle. Megállom-e majd a helyemet? — Ismétlődnek fejükben a kérdések. S hogy egyenként is megismerjük őket, vegyük sorjába úgy, ahogy a faluba költöznek. Első lány: Belka Bozsena. Növénytermesztő-csoport vezetője. Belka Bozsena Egy éve végezte el a mezőgazdasági mesteriskolát „Vydinán.“ Most traktorista, a növénytermesztők munkáját irányítja, összesen huszonnégy embert. A szakmájában megállta helyét, becsülik érte az emberek. Keresete 110O korona. Meg van vele elégedve. — Mire költi keresetét? — Ha már egyszer megállapodik valahol az ember, Iparkodik megalapozni jövendő életét. — Tehát spórol? Fejbéllntással válaszol. — Vágya? — Jő férjet találni ... S bogy az esélyesek el ne tévedjenek, eláruljuk, hogy Bozsena Tőrlncsen lakik, s onnan utazik mindennap a mikusfalvi gazdaságba. Második lány: Csimber Katalin. öt vendégként mutatjuk be. Magyarországról jött a mosonmagyaróvári agrár-tudomány egyetem mérnökszakos növendéke. Már kihelyezték Győr mellé a csormai állami gazdaságba, de a diplomamunka előtt féléves gyakorlatra van szüksége. Hogyan került Csehszlováklába? Az Ifjúsági szervezetek javaslatára csereakcióra mennek a szakemberek. Tizen jöttek Magyarországból Csehszlováklába, tizen mentek hazánkból Magyarországra. Neki kedvezett a szerencse. Kati vendégként is teljes felelőséggel végzi munkáját. Egy Cél évet tölt mint kezdő mérnök a mikusfalvi gazdaságban. A növénytermesztés irányításáért felelős. Keresete: havi 110Q, korona. — Mire költi ezt a pénzt? — Ha át lehetne vinni, megspórolnák néhány koronát belőle. De Itt kell elkölteni. így Is jó. Beruházkodom belőle. Aztán szeretnék egy kis Jawa motorkerékpárt átvinni. Csakhát a határőrök . .. — Motorkerékpár? — Minek az egy mérnöknőnek? — kíváncsiskodom. — Ml van ezen csodálkozni való a technika világában, — intézi el Kati egyszerűen. — A gazdaság majorjai nagy távolságra vannak egymástól s egy kis motorral könnyebben megközelíthetném őket. Kihasználnám az időt. Mert az Idő, az ma mindennél fontosabb. Ogy használja ki az ember, hogy minél nagyobb értelme legyen életének. — Egyéb vágya? — vágok a szavába. — Hogy diplomamunkám sikerüljön. Es aztán az, hogy itt a gazdaságban munkámmal meg legyenek elégedve. S még valami jó lenne ... — Egy kis csehszlovák kaland, ugye? — folytatom helyette. — Hát igen. Az sem ártana, — plslant szemüvege alól. Dtóvégre fiatal vagyok, nem élhetek úgy, mint a remete. Harmadik lány: Kapsa 11 o - n a. Ipolyságon végezte a magyar Mezőgazdasági Technikumot. Elhelyezésével volt egy kis baj. A szomszéd községbe, Panyidarócra való. S itt, Mikusfalván, nem akarták fölvenni, mivel a vezető ember rokona. Az igazgatóságon attól féltek, hogy a rossznyelvek pletykálni fognak, ha őt felveszik. De győzött a józan ész. A munka fontos és a szakképzettség. Erre pedig a gazdaságban szükség van. Icu már két hónapja itt dolgozik. — Ügyes lány, megérdemli hogy ide tették —, mondják az emberek, ö is meg lehet elégedve, 1000 koronát kap havonta. Többet nem árulhatunk el róla, mert az említett csere alapján most ő Is Magyarországon tartózkodik féléves szakgyakorlaton, íme, mégiscsak kedvez a fiataloknak a szerencse. Negyedik lány: M 1 h a 1 5 1 a -kővé Elena. Ogy, ahogyan Írom. Tiszta szlovák lény, magyar környezetben. — Hogy érteti meg magát az emberekkel? — kérdezem. — Valamit tudom magyarul, tanulni — mondja, fis aztán szlovákul magyarázza, hogy ha meg akarja helyét állni az életben, beszélni akar az emberekkel, meg kell tanulnia nyelvüket. Ogy su-MlhalClakové Elena gárzik szeméből az őszinteség, akárcsak szájából az Igaz beszéd. (Nem ártana, ha mások Is példát vennének tőle). S hogy El|én együtt akar dolgozni ezekkel az emberekkel, megszeretni őket, ml sem bizonyltja jobban cselekedeténél. Még egy év tanulmányi idő vár rá a rimaszombati mezőgazdasági iskolában. De a nyári vakációt már itt tölti a mikusfalvi gazdaságban, itt szeretne dolgozni az Iskola elvégzése után. Losonci lány, városi születésű. Miért nem ment az apátfalusi textilüzembe? Válasza egyszerű. Szereti a mezőt, a földet s szakmáját. Keresete 900 korona. — Mire költtl ezt a sok pénzt egy diáklány? — incselkedem kérdésemmel, ö kon ilyan válaszol, látszik hogy szavát megfontolja. — Az interuátusi költségeket szeretnem kifizetni belőle és anyuékat meglepni egy szép ajándékkal. Most: lesz húszéves házassági évfordulójuk, bizonyára örülni fognak, ha saját keresetemből ajándékozom meg őket. — Kívánsága? — Hogy sikeresen befejezzem az iskolát, s aztán itt dolgozhassam a gazdaságban. Íme a négy lány, s az én meglepetésem. Ugyanis azzal a szándékkal Indultam Mlkusfalvára, hogy megírom, milyen rossz bánásmódban részesülnek fiatal szakembereink. Mert, bizony, országszerte van még sok kirívó eset. De úgy látszik, csalódtam. Mind a négy lány elégedett helyével, környezetével. Bár ilyen csalódás érné másütt is az embert. De ha már Így rendben találtunk mindent, mégis van Itt egy kérdésnek helye. Hová lettek Mikusfalváról a férfiak? Miért éppen négy lányt mutattam be? S erre bizony a véletlen nem adhat feleletet. Mert engem a véletlen hozott a négy lánnyal öszsze. Egyikkel az utcán, másikkal a mezőn, harmadikkal az irodában találkoztam. S lehet, hogy ilyen véletlenül párologtak el a férfiak Is a mezőgazdaságból. Mert bizony mind a mezőn, mind a családban a nő vállára nehezedik a munka. Ogy látszik, már Itt is az asszony hordja a fején a kalapot. S ha már ilyen ez a világ, hogy nadrágot húztak, s kalapot tettek a nők a fejükre, viseljék eme férfi mundért magasra emelt fővel. A mikusfalvi lányok megérdemlik ezt, büszkék lehetnek munkáinkra, szakképzettségükre. MAJOR ÁGOSTON
