A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-29 / 35. szám

Mi a lényeg, az ember vagy a technika? A pszichológus véleménye. Az ember úgy közlekedik, ahogyan él Rendszerint olyankor történik a baleset, ha csődöt mond a gépjármű vezetőjének a tudománya vagy lélekjelenléte. Gyakran elég egy pillanat. Természetesen nemcsak az embert, a gépjármű vezetőjét' kell Itt megemlítenünk, hanem három dolgot: a ve­zetőt, a gépjárművet és az utat. Hogy meg­tudjuk, miképpen vélekedik erről a lélek­búvár, megkérdezzük a Komensky egyetem tanársegédjét, Július Kuruc pszichológust, aki ezidálg a bratislaval közlekedési bal­esetek lélektani okait kutatta. , — Vegyük először a dolog technikai részét. Igaz ugyan, hogy ez nézet dolga és lehetne róla vitatkozni! Itt, Bratlslavában, ez irányú kutatásaim közben jöttem rá arra, hogy nagy szerepet játszik itt a gépjárművezető gyakorlottsága. Csakhogy minden ember másként reagál bizonyos esetekben. így azután — bár a gépjárművezetők egyforma gyakorlattal rendelkeztek, ugyanazt az út­vonalat használták és hasonló gépjárművet — • megfigyelésem eredményei mégis elté­rőek. Az egyik gépkocsivezető például bal­eset nélkül sofőrködött egy évig, a másik viszont öt esetben is pőruljárt önhibájából vagy önhibáján kívül. Mégiscsak az ember a legfontosabb té­nyező. Viszont sok dolog van rá hatással és ezekre mindegyik másként reagál. Min­denekelőtt el kell távolltanunk a negatív tényezőket, mint amilyenek például a rosz­­szul elhelyezett számtábla, az üveg, a ké­nyelmetlen ülés, akkor aztán a vezető Job­ban összpontosíthatja a figyelmét. A rossz út nagyon kifárasztja a vezetőt, de a hosz­­szú munkaidő Is. Ha a sofőr tíz órát vezet egyfolytában, azt bátran hazárdjátéknak ne­vezem. Az ember úgy közlekedik, ahogyan él. Azok a villamosvezetők például, akik el­felejtik a táblát megfordítani, vagy a kocsi­ban felejtett tárgyakat beszolgáltatni, több szabálytalanságot követnek el a közleke­désben Is, mint fegyelmezettebb társaik. A balesetek számának csökkentéséhez a leghatásosabb óvintézkedések foganatosítá­sára van szükség. A dolog technikai részé­re vonatkozólag megjegyzem, hogy először azokat az útkereszteződéseket kellene át­építenünk, ahol a legtöbb közlekedési bal­eset történik. Nem szabad megfeledkeznünk a gépjárművezetők alaposabb kiképzéséről őrjárat a vendégifi elfitt sem. Sajnos, eddig csak a bűnösök bünte­tésére szorítkozunk és nem veszünk tekin­tetbe egy sokkal hatásosabb motívumot, a jutalmazást. Vajon nem lenne-e helyénva­lóbb, ha a gépjárművezetők tömeges tobor­zása helyett áttérnénk a gépjárművezetők válogatására? Itt konkréten lélektani válo­gatásra gondolok, ahol tekintetbe vennénk az ember egyéniségét, vérmérsékletét, jelle­mét és más lelki tulajdonságait. Akkor nem próbálkoznánk vele, hogy megfelel-e, köz­ben ki tudja hány emberi élet esik neki áldozatul, — hanem előre kivizsgálnánk nemcsak orvosilag, de lélektanilag is, al­kalmas e erre a pályára. Ez ideig csak lá­tását, szivét vizsgálták meg és hogy nem szlnvak-e. Pedig a színvakság a technika mai fejlettségi foka mellett már igazán nem lehet döntő tényező. De hát nagyon fontosak a különféle színek? Hisz igazán lehetnének más és más jelek is a jelzések egyre bonyolultabb útvesztőjében! Nem kellene vajon ezeket a jelzéseket leegysze­rűsíteni állandó bonyolításuk helyett? Saj­nos, mind ez ideig nem szenteltek elég fl- Éyelmet a gépjárművezetők válogatásánál, mennyire képesek a figyelmüket összponto­sítani, és hogyan reagálnak bizonyos ese­tekben. Pedig ez lett volna eddig is a leg­fontosabb, a jövőben pedig még fontosabb lesz. Mit ér az ember? Első látásra csak egy könnyebb sérülés­nek látszott. Egy bizonyos polgár ráadta fejét, hogy fuvaroz az egyik EFSZ tagsá­gának, bár hajtási engedélye egyáltalán nem volt. Az viszont igaz, hogy a tagok nemcsak megfizették a fáradságát, hanem még Itallal is megkínálták. így esett meg azután,. hogy Igen rózsás hangulatban, anélkül, hogy az irányt jelezte volna, hir­telen letért egy kocsiútra Itt ütközött össze egy motorkerékpárossal. Az első jelentés szerint a traktoron csak kilencven koroná­ra becsülték az okozott kárt, a motorke­rékpáron viszont már 1678,55 koronára. A motorkerékpáros lábtöréssel került a kórházba és úgy vélték, a láb hamarosan rendbejön. Az Állami Biztosító dolgozója, Patoprsty elvtárs, ekkor kezdte nekünk ki­­fejténl ennek a látszólag kisebb baleset­nek a következményeit: — A sebesülés következményei azonban Igenis komolyak voltak. A több egymást kö­vető operáció ellenére is tartós következ­ményekkel járt, amilyen például a láb megrövidülése stb. Az Állami Biztosító, a Ellenőrzés — útközben Kerékpár a motorkerékpáron — elfilrás ellenes motorkerékpáron esett kár megtérítésén kí­vül fájdalomdíj és kártérítés elmén még 32 419,06 koronát fizetett ki neki. Ezen­kívül élete végéig járadékot fizet neki kb, 90 64,4 koronát. Továbbá a bírósági és ügy­védi költség pontosan 6681 korona. Ez ösz­­szeseu 131418,17 korona. Csakhogy itt van még a kórházi költség — 9690 korona, a betegségelyző 15181 korona. Ez össze-vísz­­sza 174 827,50 koronára rúg ki. Ezek tehát a látszólag könnyű sérülés pénzügyi követ­kezményei, ami pénzben 331 116,67 korona összesen. Csakhogy még ném fejeztük ki mindig pénzben azt a kárt, amely egy mun­­'kaerő kiesésével keletkezett. Hiszen az ille­tő mindössze harmincegy éves volt, amikor munkaképtelenné vált. Ezt a látszólag egy­szerű kis esetet azért részleteztem, mert még igen gyakran , előfordul, hogy traktort vagy más gépjárművet hozzá nem értő emberre bíznak. Még mindig nem tulaj­donítanak elegendő fontosságot az ember­életnek és az anyagi károknak, melyeknek a következményei azután igen érzékenyen megkárosítják államunkat. Minden ember­élet, mely az országúton, vagy valamely városunk utcáján pusztul el értelmetlenül, feleslegesen, egymillió korona anyagi kért jelent az államnak akkor is, ha az ügy lé­lektani oldalát figyelmen kívül hagynánk ebben az esetben. Ford.: N. László Endre 0. Brezina (elv. — -■ ■

Next

/
Thumbnails
Contents