A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-29 / 35. szám
Mi a lényeg, az ember vagy a technika? A pszichológus véleménye. Az ember úgy közlekedik, ahogyan él Rendszerint olyankor történik a baleset, ha csődöt mond a gépjármű vezetőjének a tudománya vagy lélekjelenléte. Gyakran elég egy pillanat. Természetesen nemcsak az embert, a gépjármű vezetőjét' kell Itt megemlítenünk, hanem három dolgot: a vezetőt, a gépjárművet és az utat. Hogy megtudjuk, miképpen vélekedik erről a lélekbúvár, megkérdezzük a Komensky egyetem tanársegédjét, Július Kuruc pszichológust, aki ezidálg a bratislaval közlekedési balesetek lélektani okait kutatta. , — Vegyük először a dolog technikai részét. Igaz ugyan, hogy ez nézet dolga és lehetne róla vitatkozni! Itt, Bratlslavában, ez irányú kutatásaim közben jöttem rá arra, hogy nagy szerepet játszik itt a gépjárművezető gyakorlottsága. Csakhogy minden ember másként reagál bizonyos esetekben. így azután — bár a gépjárművezetők egyforma gyakorlattal rendelkeztek, ugyanazt az útvonalat használták és hasonló gépjárművet — • megfigyelésem eredményei mégis eltérőek. Az egyik gépkocsivezető például baleset nélkül sofőrködött egy évig, a másik viszont öt esetben is pőruljárt önhibájából vagy önhibáján kívül. Mégiscsak az ember a legfontosabb tényező. Viszont sok dolog van rá hatással és ezekre mindegyik másként reagál. Mindenekelőtt el kell távolltanunk a negatív tényezőket, mint amilyenek például a roszszul elhelyezett számtábla, az üveg, a kényelmetlen ülés, akkor aztán a vezető Jobban összpontosíthatja a figyelmét. A rossz út nagyon kifárasztja a vezetőt, de a hoszszú munkaidő Is. Ha a sofőr tíz órát vezet egyfolytában, azt bátran hazárdjátéknak nevezem. Az ember úgy közlekedik, ahogyan él. Azok a villamosvezetők például, akik elfelejtik a táblát megfordítani, vagy a kocsiban felejtett tárgyakat beszolgáltatni, több szabálytalanságot követnek el a közlekedésben Is, mint fegyelmezettebb társaik. A balesetek számának csökkentéséhez a leghatásosabb óvintézkedések foganatosítására van szükség. A dolog technikai részére vonatkozólag megjegyzem, hogy először azokat az útkereszteződéseket kellene átépítenünk, ahol a legtöbb közlekedési baleset történik. Nem szabad megfeledkeznünk a gépjárművezetők alaposabb kiképzéséről őrjárat a vendégifi elfitt sem. Sajnos, eddig csak a bűnösök büntetésére szorítkozunk és nem veszünk tekintetbe egy sokkal hatásosabb motívumot, a jutalmazást. Vajon nem lenne-e helyénvalóbb, ha a gépjárművezetők tömeges toborzása helyett áttérnénk a gépjárművezetők válogatására? Itt konkréten lélektani válogatásra gondolok, ahol tekintetbe vennénk az ember egyéniségét, vérmérsékletét, jellemét és más lelki tulajdonságait. Akkor nem próbálkoznánk vele, hogy megfelel-e, közben ki tudja hány emberi élet esik neki áldozatul, — hanem előre kivizsgálnánk nemcsak orvosilag, de lélektanilag is, alkalmas e erre a pályára. Ez ideig csak látását, szivét vizsgálták meg és hogy nem szlnvak-e. Pedig a színvakság a technika mai fejlettségi foka mellett már igazán nem lehet döntő tényező. De hát nagyon fontosak a különféle színek? Hisz igazán lehetnének más és más jelek is a jelzések egyre bonyolultabb útvesztőjében! Nem kellene vajon ezeket a jelzéseket leegyszerűsíteni állandó bonyolításuk helyett? Sajnos, mind ez ideig nem szenteltek elég fl- Éyelmet a gépjárművezetők válogatásánál, mennyire képesek a figyelmüket összpontosítani, és hogyan reagálnak bizonyos esetekben. Pedig ez lett volna eddig is a legfontosabb, a jövőben pedig még fontosabb lesz. Mit ér az ember? Első látásra csak egy könnyebb sérülésnek látszott. Egy bizonyos polgár ráadta fejét, hogy fuvaroz az egyik EFSZ tagságának, bár hajtási engedélye egyáltalán nem volt. Az viszont igaz, hogy a tagok nemcsak megfizették a fáradságát, hanem még Itallal is megkínálták. így esett meg azután,. hogy Igen rózsás hangulatban, anélkül, hogy az irányt jelezte volna, hirtelen letért egy kocsiútra Itt ütközött össze egy motorkerékpárossal. Az első jelentés szerint a traktoron csak kilencven koronára becsülték az okozott kárt, a motorkerékpáron viszont már 1678,55 koronára. A motorkerékpáros lábtöréssel került a kórházba és úgy vélték, a láb hamarosan rendbejön. Az Állami Biztosító dolgozója, Patoprsty elvtárs, ekkor kezdte nekünk kifejténl ennek a látszólag kisebb balesetnek a következményeit: — A sebesülés következményei azonban Igenis komolyak voltak. A több egymást követő operáció ellenére is tartós következményekkel járt, amilyen például a láb megrövidülése stb. Az Állami Biztosító, a Ellenőrzés — útközben Kerékpár a motorkerékpáron — elfilrás ellenes motorkerékpáron esett kár megtérítésén kívül fájdalomdíj és kártérítés elmén még 32 419,06 koronát fizetett ki neki. Ezenkívül élete végéig járadékot fizet neki kb, 90 64,4 koronát. Továbbá a bírósági és ügyvédi költség pontosan 6681 korona. Ez öszszeseu 131418,17 korona. Csakhogy itt van még a kórházi költség — 9690 korona, a betegségelyző 15181 korona. Ez össze-víszsza 174 827,50 koronára rúg ki. Ezek tehát a látszólag könnyű sérülés pénzügyi következményei, ami pénzben 331 116,67 korona összesen. Csakhogy még ném fejeztük ki mindig pénzben azt a kárt, amely egy mun'kaerő kiesésével keletkezett. Hiszen az illető mindössze harmincegy éves volt, amikor munkaképtelenné vált. Ezt a látszólag egyszerű kis esetet azért részleteztem, mert még igen gyakran , előfordul, hogy traktort vagy más gépjárművet hozzá nem értő emberre bíznak. Még mindig nem tulajdonítanak elegendő fontosságot az emberéletnek és az anyagi károknak, melyeknek a következményei azután igen érzékenyen megkárosítják államunkat. Minden emberélet, mely az országúton, vagy valamely városunk utcáján pusztul el értelmetlenül, feleslegesen, egymillió korona anyagi kért jelent az államnak akkor is, ha az ügy lélektani oldalát figyelmen kívül hagynánk ebben az esetben. Ford.: N. László Endre 0. Brezina (elv. — -■ ■
