A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-29 / 35. szám
Balesetek száma 1965 első negyedévében CSEHSZLOVÁKIÁBAN: SZLOVÁKIÁBAN: baleset haltlos baleset súlyos sérülés kfinnyü sérülés anyagi kár . 12409 1880 184 52 938 195 2572 388 25 242 282 4190561 Leginkább nútt a balesetek száma Prágában (61,90 százalékkal), a Délcsebországl kerületben (49,31 százalékkal), a Középcsehországi kerületben pedig 49,22 százalékkal. )uk nem történik, ha lassan hajtanak, és ha szerintük a gépjármű teljesen rendben van. Azt gyanítom, ezek a vezetők több szerencsétlenséget iéznek elő, mint a gyorsan hajtők, mivel kevésbé éfterek. És mi a szakember véleménye? Michal Laco, kapitány: Szerintem nálunk, sok előforduló baleset okai a következők: mindjárt első helyen a megengedettnél nagyobb sebesség, másodikon a helytelen előzés, harmadik helyen kell említenem, hogy a gépkocsivezetők nem adnak előnyt a másik gépkocsinak — Igen gyakran indokolt esetben sem, — és a negyedik helyen pedig az alkohol hatása. Ez az összállaml és a szlovákiai sorrend. A közép-szlovákiai kerületben az alkohol a harmadik, a kelet-szlovákiai kerületben pedig már a második helyen áll. A balesetek rendszerint akkor történnek, ha a gépkocsivezető nem alkalmazkodik kocsija teljesítő képességéhez és az úthoz, az időjáráshoz vagy, ha túlértékeli saját magát. Akkor leggyakoribb a halálos kimenetelű baleset, ha a sofőr nagy sebességgel vezet. Például nem rég Velká Hradná-n lárt pórul egy motorkerékpáros. A baleset oka: az útkanyarban nem uralta eléggé járművét és túl gyorsan vette a kanyart. Megjegyzem, ez a kanyar nem Is volt veszélyes. Nekiment a falúdnak és súlyosan megsérült. Hasonló esetben Tvrdoáovcén rosszabbul járt egy másik motorkerékpáros, aki a kórházba száguldó mentőautóban halt meg és az utasa is súlyosan megsérült. Csaknem minden nyugati országban sokkal gyorsabban mennek a gépjárművek mint nálunk, és itt is aránylag nagyobb a balesetek száma. — ön úgy gondolja, hogy a balesetek első okának a gyors hajtást mondhatjuk? Esetleg helyesnek tartaná, ha lassítanánk a tempót, itt, nálunk? — Nem állítom azt. hogv helyén lenne, ha mindenki a lehető leglassabban hajtana. Sokszor a baleset éppen a vezető „túlzott óvatosságának“ a következménye vagy esetleg a határozatlanságának a következménye — bizonyos, — előre nem látott esetekben. Ilyen vezetők fékezik a közúti forgalmat. Viszont útjaink mai állapota mellett inkább a sebesség mérsékeléséről, mint a sebesség növeléséről kellene beszélnünk. Jón Patoprsty, az Állami Biztosító dolgozója: Míg a motorlzmus egyre nagyobb méreteket ölt nálunk, addig,az útjaink egyre romlanak. Én ebben látóm a bajok gyökerét. Az egész világon, nemcsak nyugaton, de a szocialista államokban is sokkal többet költenek új, korszerű utak építésére és jó karban tartására. Ennek tudatában egyes felelős emberek 'nálunk !arra gondolnak, hogy bizonyos útszakaszokon mérsékelik a hajtási sebességét,' amint ezt ’más államokban is megtették az illetékesek. Több országban már magától érthető dolog,csak éppen nálunk nem, — hogy a gépjárművezetők biztonsági övét használnak. Hiszen a veszélyes sérülések és a halálos kimenetelű balesetek éppen a mellkasnak hirtelen a kormányhoz csapódásából következnek be. A motorkerékpárok spkasága nálunk igazán egyedülálló Jelenség.a világon. Sokkal gazdaságosabb lenne (már a motorkerékpárosok okozta balesetek szempontjából Is), <ha megkezdenénk olcsóbb autók tömeges gyártását, de minél előbb. Prof. Jón Trokan, a Bratislavai Technikai Főiskola rektora: A gyorsaság önmagéban még nem ellensége az emberi életnek Sőt, a jó és gyors közlekedés feltétele. Mert az idő nálunk éppen úgy, mint máshol, pénzt jelent. A technikai fejlődéssel arányosan növekszik az egész világon az emberi tevékenység ritmusa is. Franciaországban ma mér olyan utakat építenek, amelyeken 240 kilométeres sebességgel haladhatnak a gépjármüvek. Helytelen nálunk az a nézet, hogy csökkentenünk, mérsékelnünk kell a sebességet. Ezzel államunk fejlődését is fékeznénk. Például huszonhárom tonnás tehergépkocsikat gyártunk, és ez Összhangban van más államok teherkocsi gyártásával. A megterhelését Is számítva negyvenegy tonnás súlyt lefékezni minden faluban, a .sok szükségtelén kanyarban, a rossz útszakaszokon, ez — enyhén mondva — lelkilsmeretlenség azoktól, akiknek az a munkája, hogy a közlekedést ős a szállítást gyorsabbá és biztonságosabbá tegyék. A kivezető út ebben az esetben aligha lehet a sebesség csökkentése, — ahogyan ezt Igen helytelenül a közbiztonsági szervek kívánják megoldani — de a közbiztonsági szervek számának növelése, meg a közlekedési előírások és szabályok szigorítása sem. „Lassan hajts!“ — ez Igazán naív tanács. £n a megoldást másban látom. A közúti forgalomban a gépjárművek sebességének összhangban kell növekednie a forgalom biztonságával. Tehát, ne csökkentsük a seT bességet, mert ezzel a fejlődést fékeznénk, hanem teremtsük meg a nagyobb sebességhez is a kedvező technikai feltételeket Ez a laikusok nyelvén annyit Jelent, mint az útfelület egyenetlenségeinek, a hirtelen • emelkedő és lejtő útszakaszoknak, meg az éles kanyarulatoknak a kiküszöbölése. Technikai nyelven tehát tökéletes és Ideális úthálózat kiépítésére gondolok. • Kormányunk Igen komolyan foglalkozik az új utak építésének tervével. Mérlegeli, mennyire is lesz gazdaáégos, .ha a Praha— Brno közötti útszakasz már 197Ó-ben, a Praha—Brno— Bratlslava-i útszakasz pedig 1972-ben elkészül. Utána természetesen a többi, üszesen 1620 kilométeres útszakaszt terveznek. A számítások szerint a befektetett összeg 5—6 év alatt térül meg Arra lenne még szükség, hogy az útépítés ütemét meggyorsítsuk. Szerintem évente 200 kilométeres útszakasz készülhetne el. Könynyen bebizonyítható, hogy a kb. 200 kllo: méteres Praha—Brno útszakaszon.évente 46 millió koronát takaríthatnánk meg. Itt a különféle biztosítási költségekre gondolok. Ha tekintetbe vesszük, hogy az utak élettartama 30—40 év, akkor nyilvánvaló, hogy a biztosítási költségekből ki lehetne fizetni az útépítés teljes összegét. Ezek az utak 24—28 méter szélesek lesznek, középen négyméteres fűsávval és be is lesznek kerítve. További, de ugyanilyen fontos probléma azután ezeknek az utaknak a karbantartása. Ne „kozmetika“ legyen az ilyen karbantartó munka, hanem lelkiismeretes és alapos. Ezen a téren ne a járások gon-t doskodjanak Jól-rosszul az új út karbantar-. fásáról majd, hanem az állam. Rendkívül fontos, hogy egész országunkban kiépítsük - a jó úthálózatot, ami aztán lehetővé tenné az árúk és az emberek gyors zökkenésmentes szállítását. Ahol jó út nincs, az az országrész nem fejlődhet és nem is fejlődik kellőképpen. 7
