A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-29 / 35. szám
Az UNESCO statisztikája már négy évvel ezelőtt felhívta az emberiség figyelmét arra a tényre, hogy több halálos áldozatot követelnek a különféle balesetek, mint a különböző betegségek. Egyes országokban pedig a közlekedési baleseteket tüntette fel a légtől* 5—19 éves közötti fiatal halála okozójának. Eddig még egyetlen háború sem követelt annyi fiatal életet a földön, mint a balesetek. Hogy hol? A legkülönbözőbb helyeken, a lakásokban, az Iskolákban, a munkahelyeken, a tengeren, a levegőben — és mostanában főként az utakon. Minden másfél percben egy ember hal meg közlekedési baleset következtében. A világsajtóban egyre gyakrabban hangzik fel élenjáró szakemberek óvó szava, akik a gyakori balesetek okainak kivizsgálását sürgetik, hogy hatásosabban lehessen védekezni ellenük. Csaknem mindenki előtt világos az a tény, hogy nem elég tökéletesíteni a különféle közlekedési előírásokat és szabályokat. Sőt, még az utak mellett helyezett figyelmeztető táblák tömege, egyre gyarapodó erdeje sem segít. — Jól tudjuk, — mondotta W. S. Smith, az USA közismert közlekedésügyi szakembere, — milyen sok kutatás előzi meg az első ember Holdba küldését. Eddig azonban nem szenteltünk kellő figyelmet arra, hogy kivizsgáljuk, mit is kellene tennünk, hogy a közúti forgalom következtében ne kaszálja le a halál az emberek százezreit Itt a Földön. A sok közlekedési baleset a világ minden országában igen komoly problémát jelent. Még azokban az országokban is, melyektől a szó legszorosabb értelmében irigyeljük a kitűnő és Jól karbantartott úthálózatot. Nyugat-Németországban például minden nap 45 ember hal meg közlekedési baleset következtében. Amint a hamburgi Spiegel Írja, a németországi utakon több német polgár veszti életét, mint a lengyelországi hadjáratban. Ez a megállapítás egyáltalán nem nevetséges! 1964-ben közlekedési szerencsétlenség következtében Nyugat-Németországban kb. 16 400, az USA-ban 47 800, 1963-ban Franciaországban 10 027, Olaszországban 9839, Angliában pedig 6922 ember halt meg. És nálunk talán Jobb, vigasztalóbb e téren a helyzet? A balesetek száma az utóbbi tíz év alatt nálunk Is Ijesztően megnövekedett. Míg 1954-ben 16 265 baleset volt (meghalt 888, súlyosan megsérült 5582 és könynyen sérült 7026 ember), addig 1964-ben már'66 575 baleset volt (meghalt 1631, súlyosan megsérült 11694 és könnyen sérült 27 851 ember). Ezek a nagy számok bizonyára gondolkozásra késztetnek és jogosan fel Is háborítanak minden lelkiismeretes, érző embert. Hiszen a számok sivársága mögött ott van a sok feleslegesen elpusztult emberi élet. Ezek a számok óva intenek, figyelmeztetnek bennünket, itt az ideje, hogy gyors és konkrét intézkedéseket foganatosítsunk a sokezernyi emberélet megmentése céljából. Hiszen most nincs nálunk háború, és békeidőben kaszálja le őket a halál az utakonl Ha az orvos meg akarja menteni egy ember életét, ha meg akarja az embert gyógyítani, először megvizsgálja alaposan és a kórtünetek alapján fog a gyógyításhoz. A gyógyításban azonban nemcsak a saját tapasztalataira, észrevételeire támaszkodik, hanem elsősorban a tudományos kutatások eredményeire. Igazán nagyon természetes lenne, ha az illetékesek Így járnának el az országúti balesetek, ezen szörnyű, új és modern kór esetében is. De mi a helyzet? Évről-évre, negyedévről-negyedévre, sőt hóuapról-hónapra statisztikailag kimutatjuk az áldozatok egyre gyarapodó számát. Azután ezeket a számokat beírjuk egy tízéves, vagy még ennél is öregebb táblázatba. Egyszerűen kimutatjuk, hogyan és mennyien haltak vagy sérültek meg, és menhyl az Mi a sok baleset igazi oka? Valóban a sebesség a bűnös? Gyorsabban vagy lassabban hajtsunk? Mit ér az ember? anyagi kár. Csakhogy nem alapos tudományos vizsgálat, hanem találgatások alapján. Az útjainkon oly gyakori balesetek pontos diagnózisát még nem Ismerjük. Hol Is kezdjük el tehát a ba] gyökerének keresését? Hogyan tudjuk meg a gyakori balesetek Igazi okát? Mit tehetünk ellenük? Először Is hol és hogyan szálljunk velük szembe? Lassan, de biztosan? «• Lassan Jár], tovább élsz? Vagy inkább 1B0 kilométeres sebességgel hajtsunk? Gyorsítsuk vagy lassítsuk a tempót? Valóban a sebesség a bűnös? Az USA-ban a Harward egyetem tizennyolc szakembere vizsgálta öt éven keresztül az országúti balesetek okait és arra a véleményre Jutottak, hogy a komoly balesetek Jobbára lassú közlekedésnél következtek be az Egyesült Államokban. Sok halállal végződő balesetnél nem volt nagyobb a gépjármű sebessége ötven, esetleg huszonöt kilométernél sem. Százkllométerés sebességgel száguldó gépkocsivezetőknél kevesebb volt a halálos kimenetelű baleset. Ha azonban a sebesség meghaladta a 100 kilométert, hirtelen gyakoribbá váltak az ilyen balesetek. Angliában egy hasonló és Igen alapos vizsgálat kiderítette, hogy kétszer annyi a halálos kimenetelű baleset azokon az utakon, ahol korlátozzák a sebességet. Amint az USA-beli szakemberek megállapították, a baleseteket nem annyira a nagy sebesség, mint Inkább a hirtelen fékezés okozza. f Az U. S. News and World Report szerkesztőjének kérdésére: Gyors hajtásnál vajon veszélyasobbek-e a balesetek? — W. S. Smith így válaszolt: Ogy vélem, igen, viszont a halálos kimenetelű balesetekről készített feljegyzések azt bizonyítják, hogy a gépjárművezetők a legtöbb esetben a megengedett maximális sebességnél lassabban hajtottak. És a lassúak? Éppen ezek az esetek nyugtalanítanak legjobban! Hosszú gyakorlatom alatt igen gyakran találkoztam olyan sofőrökkel, akik azt hiszik, semmi ba-6
