A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-29 / 35. szám
L o b o g ó ő r tü z e k T á lé b a n Frissítő mellett Tálé völgye, a háttérben a Partiján- Kemping-város a turlstatalálkozón Tábortűz az éjszakában szálló A név nem fontos, sem a színhely, az öregember most egyfajta típust képvisel, árvízkárosult csallóközi parasztembert. Döngölt agyagból és vályogból készült házát összedöntötte az árvíz. A romokat, mielőtt ő még hazajött volna az evakuálásból, már eltakarították a katonák. Neki az építés gondja maradt, s amíg a tél beköszönt, feli kell a házát építeni, különben fedél nélkül marad, vagy, ami talán még roszszabb a sajátjához szokott falusi embernek, más segítségére és otthonára szorul. Az udvarán faoszlopon, esőverte, megszürkült galambház, tetején galambok ülnek. A galambjai házát megkímélte a csapás, nyugodtan költik kicsinyeiket, mintha semmi nem történt volna; az öregember, feleségével együtt rokonoknál lakik. Ahogy hazajött, munkához látott, a nedves fekete földben kiásta az új ház alapjait. A biztosító kifizette előlegből cementet és betonkockákat vásárolt. Az előleg elfogyott, a kiásott alapokat elöntötte a talajvíz. Hogyan tovább ... ? Az árvízkárosultak megsegítése érdekében megmozdult az egész ország. Konkrét pénzbeli küldemények, felajánlott műszakok és üzemi felajánlások folytán a megsegítésükre összegyűlt pénzösszeg 100 millió korona fölé emelkedett. Az árvízkárok felmérésével és rendezésével megbízott Kormánybizottság, a kerületi és járási szervekből alakult technikai csoportok segítségével kidolgozta a Csallóköz rekonstrukciójának pontos tervét és a helyreállítási munkálatok fő irányelveit. Az egyik fő irányelv, hogy a telepek és települések az árvíz okozta károk következtében sem szűntek meg falvakként létezni, vagyis eredeti terjedelmükben újra felépülnek, illetve semmilyen új települések nem keletkeznek. Az új építkezések csupán arra irányulnak majd elhelyezésükben, hogy a Jövőben a települési viszonyok megjavuljanak és észszerűbbé váljanak. A Kormánybizottság technikai csoportja az építkezéseket két csoportba osztotta: átmeneti és állandó lakóhelyek építésére. Átmeneti lakóhelyek céljaira lefoglalták a hazai ipar idén gyártotta víkendházakat és közös szállásokat. Előreláthatólag nagy segítséget jelentenek maid a Szovjetunióból importált, 3—35—2 SC típusú faházak, gondok melyek aránylag nagy lakóterük és jó felszereltségük alapján állandó lakhelyül is megfelelnek. Ezeknek a faházaknak az ára, felszerelésük díjával együtt 30—36 ezer korona lesz. A faházakat a komáromi (396 drb-ot) és a dunaszerdahelyi járás (54 drbot kapja A helyreállítási munkák során a legnagyobb hangsúlyt a károsult községek újraépítésére helyezik. Az építés súlypontját az önsegéllyel megvalósított építkezések jelentik majd, s emellett lesz még szövetkezeti és állami lakásépítés, önsegéllyel ott építik újjá a megrongálódott házakat, ahol a kár aránylag kisebb, vagy ahol a lakosság ezt a formát kimondottan kívánja. Legkésőbb 1970-ig 3500 állami lakást építenek fel a következő helyeken: Párkány (500 lakás), Somorja (500 lakás), Dunaszerdahely (650 lakás), Komárom (1000 lakás), Gúta (250 lakás), a többi tartalék. A technikai csoport az egyéni építkezések részére szánt első nyolc lakóháztervet is elkészítette már és brozsúra formájában a nemzeti bizottságok rendelkezésére bocsátotta. A tervezők, mindenekelőtt azt az irányelvet tartották szem előtt, hogy az új lakóházak korszerűek, célszerűek és esz-
