A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-22 / 34. szám
A Christiansborg Slot — a dán főváros repre- A Hableány, a dón főváros kikötőjének jelképe, zentációs palotája. Egri Viktor skandináviai útinaplőja (VII.) 21 SE I! 86 SE 21 ki íIS II7 lll'S6SE2Í£*2IÍIl2lll sen firtatják, meddig kell megtartani a királyság intézményét, mint valami szükséges rosszat. Királyi paloták Dániai tartózkodásunk első napján, Koppenhágában, elsősorban a királyi paloták és középületek, a királyi kincseket őrző Rosenborg Slot, az uralkodói család lakhelye, az Amalienborg, valamint a Christiansborg ragadott meg. Az Amelienborg a bécsi Burgra emlékeztet, de jóval kisebb arányú, családiasabb, benn van a város szivében és bárki behajthat autójával udvarába, ha a család valamelyik más, 1600 körül épített kastélyába költözött át. Magán SJaeland szigetén van belőlük talán egy tucatnyi is, köztük kettőt közelebbről is megtekinthettünk, a harmadik, a helsingőri Kronborg — Hamlet kastélya — előtt kétszer is elhajóztunk, de a négyszögű, öttornyos, renaissence stílusban épült erődítményszerű kastélynak csak körvonalait vehettem ki a hajnali köd fátylaiban. A Christansborg Slot kimerlthetetlennek tűnő termeit egy véletlen révén tekinthettük meg. Zárva találtuk a közeli Thorwaldsen múzeumot, s ezt később nem is sajnáltuk, mert megtudtuk, hogy a legnagyobb dán szobrász alkotásainak kevés eredetijét őrzi. Áthaladva a Keresztély kastély udvarán, déli harangszókor, megszólítottam* németül egy hivatalnok külsejű, aktatáskás úriembert. Egy kapun lépett ki éppen, s azt gondosan bezárta maga mögött. A Kosenborg Slot, az uralkodó ház kincseinek múzeuma. — Megtekinthető a palota, uram? — kérdeztem. — Hogyne, uram — mondta és udvariasan intve visszasietett a kapuhoz, kinyitotta előttem és feleségem előtt. — Lépjenek beljebb! Jókor jöttek, mindjárt körülvezetik önöket is. Pillanatok múlva ott álltunk a kastélyt megtekinteni akaró várakozók között. Az egyik vezető meghallotta, hogy magyarul beszélgetünk és hozzánk sietett. Sajnálja, hogy minket németül tudó kollégája kalauzol majd, mert ő boldogan helyettesítené — egy angol csoport van a kezére bízva —, szívesen elbeszélgetne velünk egykori hazájáról. Ligetfalun született ugyanis, Hitlerék előtt emigrált, a szlovák és cseh nyelvet még nem felejtette el. — Kicsi a világ! — mondta sajnálkozva és csoportjához sietett. A mi fiatal vezetőnk csöpögött az áhitatos király-tisztelettől. Felmenő és lemenő ágon ismerte az egész uralkodó házat, a képek előtt ontotta magából a dátumokat, a Keresztélyek és Frigyesek neveit; tudta mindegyről, kit vett el feleségül és melyik európai királyi udvarral tart rokonságot, s csak úgy mellékesen jegyezte még, hogy bár' háborúkat vezettek — több és kevesebb szerencsével — szerették a pompát Ss érzékük volt a széphez is. A fényes termek legtöbbje reprezentációs célokat szolgál, követek adják át a trónteremben megbízóleveleiket az uralkodónak, és külön fogadja őket a „felséges asszony“ is, magyarázta vezetőnk. A palota nagy fogadóterme a prágai Hradzsin híres Spanyol termére emlékeztet, nagyságában és pompájában, szépségében alig marad mögötte. Egyik szárnyában a Folketing, a dán parlament gyűlésezik. Szerettem volna vezetőnktől, a kissé torz arcú, golyvás fiatalembertől megkérdezni, mi az alapja mélységes királytiszteletének? Vajon az a tény, hogy a náci megszállás idején az uralkodó kitűzte a Dávid-csillagot a kabátjára, amikor Hitler dániai kopói megkezdték a faji törvények bevezetését, és reggelre kelve a király felhívására valamennyi koppenhágai dán polgár Dávidcsillaggal a mellén tüntetett a diszkrimináció ellen? A közel hat esztendeig tartó megszállás alatt a faji őrületnek itt Koppenhágában alig volt áldozata. A deportálás előkészületéről a svéd kémszolgálat idejében értesülést szerzett és titkos úton ment az üzenet: befogadják a gázhalálra ítéltek ezreit. Éjszaka minden jármű foglalt volt, s szinte a nácik szeme láttára folyt az embermentés. A keskeny öresundon át hatezer üldözöttet csempésztek át az éj leple alatt Helsingborgba és a közeli svéd partokra. Hamlet dán királyfi kronborgi vára közelében úsztak vagy keltek át lélekvesztőkön a dán hazafiak is, akiket a Gestapo pribékjei halálra kerestek. Ezt a köztudomású tényt is elfelejtette áhitatos hangú vezetőnk értésünkre adni. 19
