A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-15 / 33. szám

Egy szürke nap Fél óra hiányzik még s a mai nap jelenidejét örökre eltemeti az éjszaka csöndje. micsoda rendszer micsoda egyöntetűség és mégis mily gigantikus furcsa változás lépteim sírnak az utca kavicsán s lassan rájövök hogy semmi sem történt csak az az érdekesebb hogy a holnapba való átmenetet akarom mefigyelni nem történt semmi valaki ma is végigrókázta fizetésével a kocsma előtti járdát s hazamenet megzavarta az alvó falu álmát... az agglegény ablakából ma is kiordit a szombatesti tánczene zagyva ritmusa... a falu pár éjjeli lepkéje idegenekkel karonfogva az út végén egy reflektor fényében cirkál... nem történt semmi cigarettát emelek a számhoz s ezen is érzem kölnidnek illatát nem történt semmi bekanalazom tűnődve a kihűlt vacsorát s ma is elvégzendő dolgaimra gondolok mert nem történt semmi csak elmúlt egy szürke nap fejemen egy árnyalattal szürkébb lett a kalap ÖJ U) 0» > u c <u o UL mmm "cü N (A Ketten Ha csak mi ketten élnénk a Földön, akkor te engem szeretnél. Mert ha te engem szeretnél, akkor csak mi ketten, csak mi ketten élnénk a Földön. És ha csak mi ketten élnénk a Földön, isten lennénk ketten — az egymás istene. Te isten, kit én imádok, s én egy ember, kit te szeretsz. Búcsúzás az emberek közt Játszom a vonatjeggyel. Lehajtottfejű hallgatásunk hétköznapi zajokba vegyül. Rövid már az idő, kevés már a szóra — a hangos bemondó a vonat érkezését jelzi, Még van remény! / Mint a Halál, begördül a vonat, aztán megáll, kiköpve a végső sóhajokat — a hangosbemondó a vonat indulását jelzi, -i Még mindig van remény! Karjaink kettészakadtak. Most már ne sírj, csak állj, kővé meredve a sűrű vonatfüstben. Most mór ne sírj, hiszen örökké van remény... ■ Alejo Carpentier és Nicolas Guillén munkássága vizsgatétel Franciaországban az egyetemi felvételi vizsgákon. Ez azt je­lenti, hogy a franciák „századunk klasszi­kusai“ közé sorolják a két kubai írót. ■ A Gallimard kiadónál megjelent Rim­­baudnak Alfred llggel folytatott levelezé­se. A kötet érdekes vonásokkal gazdagítja az Afrikába kivándorolt költő irodalomtör­téneti arcképét. ■ Merész kísérletet hajtott végre jean Orel rendező. Megfilmesítette Stendhal A szerelemről című könyvét, amelynek — esszé lévén — tudvalevőleg nincs cselek­ménye és nincsenek hősei. ■ Angliában nagy sikert aratott R. O’Con­nor fack London életrajza, „jack London sohasem írt olyan izgalmas történetet, mint amilyen az élete volt“ — jegyzi meg John Gross a The Obsérverben. ■ oRemeense suite címmel jelentetett meg nemrég■ kötetet Karel jonckheere a bel­giumi A. Manthan kiadónál. A gyűjtemény huszonhét olyan költeményt tartalmaz, amelynek megírására a román nép élete ihlette a költőt. ■ Az V. Henrik, a Hamlet és a Ul. Ri­chard után az Othellót viszi filmre Lau­rence Olivier. A híres színész nyilatkozata szerint a film nem lesz sem szokványos, sem vászonra alkalmazott színielőadás, a forgatás pedig mindössze három hétig tart majd. ■ Újabb kötettel gyarapodott a Goya-élet­­rajzok sora. Saint-Paulien francia író Goya-könyve nemrég jelent meg a párizsi Plon kiadónál. 9trt/ÍeÍ€4t' ■ Augusztus elseje és tizediké között ren­dezik meg Velencében a dokumentumfil­mek XVI. Nemzetközi Fesztiválját, 33 eu­rópai, ázsiai, afrikai, amerikai és ausztrá­liai ország részvételével. ■ A jövő májusban sorra kerülő moszkvai Csajkovszkij zenei versenyre huszonkét or­szág 180 fiatal művésze nevezett be ed­dig. \ ■ A londoni Peter Ower kiadónál megje­lent Liviu Rebreanu Ion című regényének angol nyelvű változata. ■ A Monetráli Sépművészeti Múzeumban rendezték meg a karikatúristák második nemzetközi tárlatát, huszonöt ország fiai­nak 143 munkájából. ■ Stan Laurel halála alkalmából a külföl­di sajtó számos érdekes apróságot közöl a híres Stan és Pan kettősről. Stan — va­lódi nevén Stanley Jefferson — éveken át rendezőként és szövegkönyvíróként műkö­dött, álmában sem gondolt színészi karier­­re. Történt azonban, hogy Oliver Hardy partnere megbeteged,ett, s ő elvállalta a helyettesítést. Beugrása olyan sikeres volt, hogy megmaradt filmszínésznek és — Pan partnerének. Stan és Pan nemcsak a mo­­ztlátogatókat hökkentették meg vakmerő ötleteikkel, de nemegyszer kollégiákat is: forgatás közben állandóan a legváratla­nabb gag-ekkel toldották meg a forgató­­könyvet. A forgatókönyv néha módosult munka közben — a rögtönzött gag-ek so­hasem maradtak ki a filmből. ■ 75 éve, 1890. augusztus 5-én született Erich Kleiber, kiváló német karmester. 1923-tól 1935-ig a Berlini Operaház főzene­igazgatója volt. Mivel nem tudott megbé­kélni a hitleri Németország kultúrpoliti­kájával, külföldre, Dél-Amerikába emigrált, ahonnan egy évtized múlva a New York i NBC-Rádiót ár saság zenekarának élére hív. tóik meg. A hitleri Németország ismétel­ten kísérletezett visszacsalogatásaival. Klei­ber csupán egyetlen feltételt szabott: Men­delssohn előadásokat . . . Csak 1952-ben tért újból vissza Berlinbe. Kleiber kitűnő szín­házi érzéke sokban hozzájárult karmesteri sikereihez. Előadásain megvalósította szín­pad és zenekar ökéleíes és művészi egy­behangolását, a zenei hatások maradékta­lan kiaknázását. Elsősorban a bécsi mes­terek, továbbá Wagner, Weber, Strauss műveinek volt hivatott tolmácsolója, de szeretettel ápolta a modern fiatalok törek­véseit is. ■ Az oxfordi egyetem tiszteletbeli dok­tori címei tüntették ki Anna Ahmatova szov­jet költőnőt és Pablo Nerudát, a világ­hírű dél-amerikai költőt. ■ Európa legmagasabb antennatornyát he­lyezik üzembe az ősszel az észak-angliai Emly Moorban. A torony magassága 386 méter. ■ Két egyiptomi eredetű Ostris-szobrocs­­kát találtak a veszprémi Bakonyi Mú­zeum raktárában. Feltehető, hogy az érté­kes alkotásokat annak idején római ka­tonák hozták magukkal Egyiptomból. 11

Next

/
Thumbnails
Contents