A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-08 / 32. szám
M V1 Gábor Áron másfél évszázaddal ezelőtt született a székelyföldi Berecken. A falusi iskola elvégzése után a csíksomlyói algimnáziumban diákoskodott. Már gyermekkorában fúrt, faragott, rajzolt, érdeklődött korának technikája iránt. Felsőbb iskolába már nem mehetett, mert besorozták katonának az osztrák hadseregbe. Amikor az obsitot megkapta, visszatért szülőföldjére, ahol kitanulta a géplakatos-, valamint az asztalosmesterséget. Aratógépet szerkesztett, lábhajtásos kocsit épített, majd Moldvába ment, ahol a szakmájában dolgozott. 1848-ban tért vissza. , Ma, a rakétatüzérség idején, talán kissé anakronisztikusnak tűnhet Gábor Áron ágyúiról Írni, de a maga korában valóban „világszínvonalon“ álló ágyúkat gyártott. 1848 novemberében már szinte egész Erdélyt megszállták az osztrák csapatok, kivéve Háromszéket, de a fegyver, ágyú és muníció hiánya Itt is reménytelenné tette a helyzetet. Egy tanácskozáson, a főtisztek borúlátó szavai után „egy báránybőr-ködmenes, füstös arcú atyafi“ emelkedett fel és közbekiáltott: „Van ágyú, van puskapor, még csak egy koppintás hiányzik az ágyú mozdonyán. Pénzre nincs szükség, de mindenki lássa el magát élelemmel!“ Gábor Áron volt a közbekiáltó, aki november 28-án már két hatfontos ágyúval és 500 lövedékkel Jelentkezett. Ä hídvégi szorosban lezajlott csatában szólaltak meg először Gábor Áron ágyúi. A császári katonaság értetlenül állt az ágyútűzzel szemben. „A beérkezett Jelentősek szerint francia tüzérség tartózkodik Háromszéken“ — közölte Béccsel az osztrák hadvezetőség. Gábor Áron ágyúi új erőt kölcsönöztek az önkényuralom ellen küzdőknek. A hídvégi csatát Gábor Áron nyerte meg. Ezután leszedték a harangokat, minden vasat és rezet begyűjtötték, s megindult a nagybani ágyúöntős. Az „ágyúgyár“ pontos terv szerint dolgozott. Gábor Áron fából faragtatta ki az ágyú mintáját. A mintát azután kettéfűrészelték, s agyagba nyomták. A megszáradt agyag volt az öntőforma. Naponta újabb és újabb ágyúk hagyták el az öntőműhelyeket. Minden alkatrészt háromszéki ácsok, kerékgyártók, kovácsok készítettek. Gábor Áront harmincéves korában őrnaggyá és a „tüzérség igazgatójává“ nevezték ki. Munkájáról tisztább képet kaphatunk, ha ideiktatjuk az egykori történész és szemtanú, Jakab Elek feljegyzését: „Bámulatos ez ember nyolc havi működése! Ágyúöntőműhelyt állított föl Magyarhermányban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Nagy golyó öntésére ismét másokat Fülében és Csíkszentdomokoson. Egybegyűjtötte a szükséges mesterembereket. Megismertette őket az ágyú alkatrészeivel és készítési módjával. A pléhest megtanította, hogyan készítse a kartácskannát. A lakatost, miképp csinálja az ágyúemelő srófot... A tüzéreknek megmagyarázta, hogyan készítsék a töltést, gránátot, gyutacsot, kanócot és tűzröppentyüt. ö volt a mester és legény“ ... Majd a továbbiakban: „Mindenki bízott benne. Néha egy nap egész Háromszéket bejárta. Ta-Az eresztevényt temetőben felállított Gábor Áron emlékmű részlete nított, magyarázott, fegyelemhez szoktatta az újoncnépet. Néha a műhelyéből lármadob csatába hívta. Segített megverni az ellenséget, s azután ismét műhelyébe tért. Ez így tartott hetekig, hónapokig. Éjjelnappal. Már el is szokott az alvástól. Volt egy asztali kis zenegépe, annak dallamos hangjai mellett pihent és szenderedett egy-egy órát. Ez volt az álma és éjszakája“. 1849. Július 2-án a kökösi híd és az Uzon közti csatában ágyúja mellett halt hősi halált. Gábor Áronnak, a legendás szabadságharcosnak és ezermesternek emlékoszlopot emeltek az eresztevényi temetőben. BERNÄTH ERNŐ, Marosvásárhely Gábor Áron egyik ágyúja A technika szerény úttörője: ^pápü° lány^ikkl luxu5CI tij-Cuinea sziget délkeleti része „Territory of Fapua“ néven az Ausztráliai Államszövetség mandátumterűlete. Nemrég viliaros Illése volt a Pépua Territórium Port Moresby-l önkormányzati parlamentjének. Zure Makili Zureonouc képviselő szót kért. és mindjárt beszéde elején felháborodottan kijelentette: „Nálunk a lányok a szegény pápua férfiak számára luxuscikké váltak!" Zurecnouc képviselő ezután elrettentő adatokat tárt a parlament elé. A Pápua Territórium területén mindenütt leányvásárokat tartanak, falun, városon egyaránt. A lányokat a piacon kiültetik a padra, mint valami árut, az érdeklődők megszemlélik, felbecsülik őket, alkudoznak rájuk, megállapodnak az árukban s vagy magukkal viszik a menyasszonyt, ha elég a pénzük, vagy megvárják, mig annyira csökken az értékük, amíg meg tudják vásárolni valamelyiket. Zurecnouc képviselő nem túlzott, amikor azt állította, hogy a pápua lányok luxuscikké váltak. Egy megfelelő korú, vagyis 13—18 év közötti pápua lány ára átlag 700 ausztrál font (mintegy 15CC0 Kés). Az Ilyen értékűre becsült lánynak azonban helyi ízléssel mérve szépnek, legalábbis látszólag egészségesnek kell lennie és Jól kell tudnia dolgozni. A műveltség után felár jár. Zurcunouc előadta, hogy Port Moresbyban jó kereskedői érzékkel megáldott szülők 1500 ausztrál fontot kaptak tizennyolc éves lányukért. Az eladott menyasszony értékét az szabta meg, hogy elvégezte a helyi líceumot. A legutolsó Időkig ax volt a szokás, hogy természetben fizették ki a menyasszony ellenértékét. A legkedveltebb fizetési eszközük közé tartozott a sertés és a különösen szép formájú kagylók. Pápnaföldön, ahol az asszonyok sokkal többet dolgoznak, mint a férfiak, ahol a férj könnyű, kellemes élete attól függ, van-e szorgos felesége, a menyasszonyok árának hirtelen felszökése katasztrófát jelent a férfiak számára. Mivel az eladó lánnyal rendelkező kapzsi szülők jól tudják, hogy a házasulandó legények nagy részének ekkora összeg ngm áll készpénzben a rendelkezésére, részletre is eladják a lányukat, de megfelelően magasabb összegért. Megszokott dolog, hogy a férj 18—20 évig is fizeti a részleteket feleségéért;: s tekintettel arra, hogy a pápuák életkora átlag 45 év, nem ritka eset, hogy valaki élete végéig fizeti a részleteket. Zurecnouc képviselő a pápua raenyasszonypiacon mutatkozó helyzetet azzal Indokolta, hogy azok a fiatal férfiak, akik az ország belsejéből a tengerparti városokba költöznek és ott vállalnak munkát, új munkahelyükön lényegesen többet keresnek. A csinos lányok szülei ezt használják ki, s leányaikkal addig utaznak egyik helyről a másikra, amfg a legelőnyösebb áron tudják eladni őket. Ezért van katasztrótálls leány-hiány az ország belsejében, a dzsnngelekben. Az utóbbi Időben a dzsungelfalvakban lakó férfiak véres verekedéseket rendeztek a néhány otthon maradt menyasszonyért. . Zure Maklll Zureenouc képviselő azt javasolta, hogy a parlament vagy hozzon törvényt, amely megtiltaná a menyasszonyárusitást nyíltan, a vásárokban, vagy hogy ezt az üzletet Ideiglenesen, amíg meg nem szüntetik, helyezzék a k.'rmány felügyelete alá. A képviselők megtapsolták, de a törvényjavaslat a pápua viszonyokhoz képest any nylra merész volt, hogy sajnálkozva, de — elutasították. —ta—
