A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 5. szám

A karnevál szón általában a farsangot lezáró színpompás, látványos felvonulást értjük-. A karnevál az Ókori Rómából származó népi ünnepség. Elnevezését valószínűleg arról a hajót ábrázoló díszes szekérről (latinul carrus nova lls) kapta, melyet az álarcos és különböző állati alakokat öltő tömeg vidám dalokat énekelve és tréfákat űzve vontat az utcákon végig. Főleg a délvidéki országokban divatos, a leghíresebb karneválokat Olaszországban, Franciaországban és Dél-Amerikában rendezik. Azok a karneválok, melyeket otthon, Csehszlovákiában láttam, tulajdonképpen nem is nevezhetők karneváloknak. Valódi, nagy szabó sá karnevált Rio de Janetróban láttam először. Az utcákat elözönlő tömeg a legkülönbözőbb fantasztikus álarcokban és színpompás kosztü műkben táncol, uffong a rumba, szamba vérpezsdítő ritmusára. Jaj annak, akit magába zár ez az óriási, hullámzó emberáradat, gyakran hald lesetek is előfordulnak, nem beszélve a nagyszámú sérülésről) a szinte extázisbán lévő tömeg földre dönti és agyontapossa a gyengéb beket). A külföldi turistának azonban, akt ép bőrrel kikerül ebből a forgatagból, egész életre szóló, feledhetetlen élményt jelent e pompás rtót karnevál.

Stefan novak

A táncouporl

A kÖZÖHP£í

„Látyátuk, teleim «ztimiiikliel, mik vágyniuk. Isa pur S* homuu vogymuk“... így kezdődik az első legrégibb öszszefüggő magyar nyelvemlékünk. A Pray-kődexban található, és ez a kódex a deákl bencésegyház részére készült az 1200-as évek elején. Tehát Deák Inak több mint hétszázötven évre visszamenő kulturális hagyománya van. E hagyomány tudtával mentünk a községet meglátogatni, hogy mi is saját szemünkkel győződjünk meg arról, vajon a falu megtartotta-e kultúra-szeretetét; a mai modern kor követelményeinek megfelelően nővekedett-e kulturális Igénye, és a környező falvak érzlk-e ennek a kulturális életnek a hatását?

Ahogy megálltunk a falu közepén, nem Is volt meglepetés számunkra, hogy elsőnek Kiss Flórián bácsival, a Csemadok deákl örökmozgó titkárával találkoztunk! Kiss bácsi már a hetvenötödlk évét tapossa, de a kulturális munka szervezése el sem képzelhető nélküle. Most ds a Sári bírót hajszolja, Illetve az autóbuszt, mely az orra előtt ment el a szomszéd faluba — állítólag ott megtalálható a Sári bíró c. színdarab szerepkönyve. S a deákí színjátszók ezt szeretnék előadni. A községházára invitál, ahol pár perc alatt megszervez egy kerékasztal beszélgetést a község és a kulturális élet vezetőivel.

— Deákl népe szereti és Igényli Is a kultúrát — mondja Cslmma Ferenc, a HNB elnöke, aki több mint hét évig a Csemadok helyi szervezetének elnöki tisztségét Is betöltötte. — S hogy a kultúra nem mostoha gyerek nálunk.

A deákí templom Arpádház-korabeli ré«ie