A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-06-27 / 26. szám

Újszerű érettségi Zselizen A középiskolák életében a legjelentősebb pillanat ai érettségi vizsga. A zselízi iskola még nem rendelkezik nagy hagyományokkal, biss ax első érettségi csak 1959-ben volt. Ezen iskolán nemcsak az érettségizők, Há­lálok, hanem a tantestület nagy része is. Eb­ben az évben már három osztály maturázott. A fiatal tantestület igyekezett az érettségire jól felkészíteni a tanulókat. Ehhez hozzátartozott az is, hogy a magyar és a szlovák nyelvből új utakon haladtak. Nem a régi, középiskolákon divatos irodalmi élet­rajzra fektették a fősülyt, hanem az irodalmi alkotások szereplőin keresztül az emberábrá­zolásra. Ez a módszer sokkal igényesebb, hisz megköveteli a helyes történelmi szem­léletet a megfelelő korissnerettel és az iro­dalmi müvek rendszeres elmélyültebb elem­zéséé. Természetesen a követelménnyel máról hol­napra előállni nem lehet, hanem kell, hogy a középiskola első osztályából kezdve rend­szeres, tervszerinti munka folyjék és az osz­tályban végzett munkán kívül szükségessé teszi az olvasókör, az Iskolai és városi könyv­tár rendszeres látogatását, a közös színház­­látogatásokat, amelyek után a színdarabot részletesen elemzik az iskolában. Így termé­szetesen nem jelent különösebb problémát megválaszolni a tanulóknak — ha a kihúzott kérdések között — pl: a következők szere­pelnek: 1. A nagy eszmék szerepe az emberi élet alakulásában Madách Az ember tragédiá­ja című művének alapján. 2. Az alapvető em­beri érzések feltárása Móricz Zsigmond vala­mely regénye alapján. 3. A világirodalom leg­nagyobb géniuszai az emberi haladás szolgá­latában. 4. A szocialista ember ábrázolása a mai magyar irodalomban, különös tekintettel a szlovákiai magyar irodalomra. Ez csak egy-két kérdés a többi hasonló kö­zül. E mellé minden vizsgázó a témának meg­felelő irodalmi alkotásból kapott még egy részt szövegelemzésre. A szlovák nyelvből hasonlóképpen vizsgáz­tattak. A szlovák nyelvi vizsga fontos része volt a megfelelő társalgási kérdés is. A matematikai tételek újszerűsége az volt, hogy igyekezett kapcsolatot létesíteni a kö­zépiskola és a főiskola követelményei-között, és Így minden gyakorlati jellegű példához megkívánta az elméleti megoldást is. Különös színt adott az érettségi vizsgáknak a dolgozók esti osztálya, ahol Vicencz Zsig­mond a kisölvedi szövetkezet könyvelője magyar nyelvből és kémiából főiskolás szak­­szinten felelt. Az esti tagozat kitüntetett hali­­gátlói között még ki kell emelni Rutus Vla­­dimlrné, többgyermekes családanya szép fe­leleteit. A vizsgáztatás újszerű felkészítése és módja bevált. A sikeres érettségiket nagyban előse­gítette az, hogy a vizsgázók és a vizsgáz tató bizottság között baráti, Illetve atyai légkör alakult ki. HOFER LAJOS Nem ázott el a cserencsényi olimpia Aki számontartja sportéle­tünk eseményeit, annak nem is­meretlen a járási székhely mel­lett fekvő kis falunak, Cseren­­csénynek a neve. A rimaszomba­ti járás mezőgazdasági, tanonc- és ipariskolájának növendékei már negyedik ízben rendezték meg itt a sportnapokat. Ebben az évben a fiataloknak, a jövendő állatgondozóknak, növényter­mesztőknek, traktoristáknak, technikusoknak nem csupán egymással kellett küzdeniük, hanem a kedvezőtlen időjárás­sal is, mert a torna három napja alatt úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntötték vol­na. A sportolók mégsem" riad­tak vissza és a könnyűatletika, a kézilabda, a labdarúgás szá-A vándorserlegek, amelyek a cserencsényi sportnapok győzteseit várták. Az 500 méteres sikfntás fináléja. A célba a Béres kislány futott be elsőnek, aki a játékok legsokol­dalúbb sportolójának bizonyult Csömör Gyula mindenekelőtt ki­tűnő labdarúgó, de mesternek bi­zonyult Kis Simonnal szemben a zöld asztal mellett Is A tornaljaiaknak nagy az öröme, mert elnyerték a legjobb kézilab­dázók serlegét. matt tervszerűen lejátszották. Sőt, mi több, a fiatalok még az asztalitenisz mérkőzést is megtartották a legzuhogább eső közepette. A vándorserleg ebben az év­ben is a legtehetégesebbeké, a cserencsényi tanonciskoláé ma­radt. Nem kis érdemük volt ebben a lányoknak, akik hat első helyet harcoltak ki. A leg­sikeresebbek közé tartozott Ulíőná, akt krtkettben és asz­tali teniszben lett első és a Béres kislány, aki megnyerte a 60 és az 500 méteres sík futást. Az összértékelés máso­dik helyére a tornaijai mező­gazdasági ipariskola növendé­kei, a harmadikra pedig a tor­naijai mezőgazdasági tanoncis­kola növendéket kerültek. A fiúk közül labdarúgásban és kézilabdában a tornaijai mezőgazdasági ipariskola tanu­lói tűntek kt. Megnyerték az első helyet és így elhódították a vándorserleget az ipolynyéki mezőgazdasági tanonciskolától. A rimaszombati járás fiatal­jainak szép példája nem sza­bad, hogy egyedülálló marad­jon. Hiszen ilyen sportnapok megtartására, mint amilyenek Cserencsényben voltak, csak­nem mindenütt nyílik lehető­ség. Követik-e majd ezt a szép példát mások Is? M. VOJTEK 1

Next

/
Thumbnails
Contents