A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-27 / 26. szám
lví Légifelvétel Komáromról Komáromi utcaróealet Mintha szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna“ — írja József Attila a Dunával való találkozását. A mi találkozásunk a a Dunával az elmúlt napokban sokkal döbbenetesebb, traglkusabb volt. A nagy folyó minden bölcsességét, nyugodtságát elvesztette. Eszeveszett sietséggel próbált, medréből kitörni, hogy zavaros hullámkarjait halálos ölelésbe fonja a sárgult gabonavetések és az emberi hajlékok felett. Zúgó, riasztó morgása messzire hallatszott. A hatalmas, zömök fűzfák derekát gyufaszálként csavarta és könnyedén görgette maga előtt. A folyómenti emberek, akik ősidők óta harcolnak az árral, éjjel-nappal ott álltak a gáton és néphadseregünk tagjaival közösen homokzsákokkal és terméskövekkel torlaszolták el a kitörni készülő víz útját. Erősítették a több hót óta megviselt, átázott gátakat. Néhol minden igyekezet ellenére áttört a víz. Az elöntött falvakban néphadseregünk és a helyi lakosság hősiesen kivette részét a mentési munkálatokból. Ahol s'került megfékezni az áradatot, ott a talajvíz alattomos szivárgásával is fel kellett venni a harcot. Több dunamentl falunak a határát elöntötte a talajvíz. Vajkén négyszáz, Szapon 1777 hektárt stb. A szapl községháza mellett magasan tornyosulnak a homokzsákok. Az Iskolásgyerekek segítenek tölteni a zsákokat. A gyerekek, a férfiak lázasan dolgoznak. Szomszédok, akik évek óta haragban éltek, egymással rém beszéltek, most a katasztrófa leküzdésére közösen, vállvetve fogtak munkához. Oslcsal Ignác, a HNB elnöke nem az íróasztal mellett fogad, hanem kint áll az utcán gumicsizmában, és a gátak megerősítését szervezi. Minden pillanatban Jönnek hozzá' a falu egyik vagy másik részéből, homokzsákot, szivattyút, autót kérni. — Csak a gát bírja ki az állandó nyomást — mondja komoran. — Akkor megmenekül a falu. A gát sokkal magasabban vah, mint a falu. Az 1954-es árvíz után javították, megemelték a szintjét Jó másfél méterrel. — Még ez a szerencse — mondja egy fiatalasszony — másképp már rázúdulna a falura az ár. A vfz alig fél méterre van a gát peremétől. A gyerekek kis botokat szurkainak a víz szélére, ezzel mérik az emelkedést. A gát tövében egy megviselt házikó áll. Öreg néni söpri a konyhából a vizet, a konyha padlója ringó, magános csónakfenékhez hasonlít. A szivárgó talajvíz állan dóan nyomja felfelé a padló burkolatát. Magányos öregasszony. A lánya két napA páti gátszakadás pal ezelőtt el akarta vinni [egy távolabbi faluban lakik), de nem ment. Nehéz elhagyni azt a házat, ahol egész életét töltötte. Most már nem bírja tovább. Odamegy az elnökhöz és megkéri, telefonáljon a lányának. Komáromot a Duna és a Vág vize szorítja. A Tó utcában feltört a talajvíz. Az utcákon teherautók robognak, kövekkel megrakva. Teherautók a menekülők holmiját viszik biztonságosabb helyre. A Nádor utca végén homokzsákokból barrikádok tornyosulnak. Az emberek égő szemmel, klalvatlanul, borostásan állnak a gáton. Katonák mezítláb, gumicsizmában, derékig vizesen mentik a bútort, a gyerekeket. Délután három1 óra. Az egyik katonát enni hívják. Reggeltói nem volt szájában falat. — Most hagyjatok — legyint mérgesen —• addig úgysem tudnék enni, amíg ezt a pusztítást látom. Nem bírom nézni tétlenül. És máris egy arrahaladó csónakba ugrik, mellyel egy veszélyeztetett házat közelítenek meg. Dunamocsra nyugat felől, Marcelháza Irányából érkeztünk, A falu végétól nem Jutottunk tovább. Elönkbejött a víz és megállított. Ott locsogot a lábunk előtt, nem emelkedett, de nem Is húzódott vissza. Kérlelhetetlenüul uralta a falu mélyebben fek\ 5 részét. Nem messze tőlünk egy összeomlott ház romjai emelkedtek ki belőle, szánalmasan és tehetetlenül, mint ahogy a fuldókló tartja fel fejét a könyörtelen habokból. Az útkereszteződésen asszonyok és férfiak tanácskoznak. Két katonaautó áll az úttesten. Este Jött a viz, a falu alatt történt gátszakadás után. Sötétben érkezett, alig volt előle menekülés. Egy gumicsizmás, kalapos férfi Jár fel-alé, a többiek között is egyedül érzi magát. . — M nden ott maradt, a baromfi, a malacok, a bútor ... ottmaradt a televízió, a mosógép, minden... Talán már a ház Is összedőlt.. .1 Az emberek komoran hallgatnak. A férfi kissé tántorogva jár tovább, Ittas. Sorra panaszolja baját mindenkinek. Megkerültük a falut, hogy eljussunk a felső végére; jókora kerülővel Búcson kérészül kellett megközelíteni. Itt fronttá vál-