A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 3. szám
A Hét zenei rovata, vezeti: Ág Tibor Kismartom, Jaj de szép helyen van, a Zsítva, a Nyitra köpött van, A Zsftva a Nyitra kftzlVtt lakom én. Beteg a szeretőm a szegény. Így írja le Martos földrajzi fekvését, egy közismert daliamra költött helyt nép dal. Ögyallától 6 kilométerre nyugatra a Nyitra és a Zsttva összefolyásánál terül el, ez a tipikus alföldi falu. A folyók szabályozása előtt a lakosság fő foglalkozása a halászat volt. Az öregek úgy mesélik, hogy a tavaszt áradások alkalmával kt se kellett mennlök a folyóra, egyenesen a ház ablakából lehetett halászni. Azóta persze már sok víz lefolyt a Nyltrán. Martos azok közé a konzervatív falvak közé tartozik, melyek még a mai napig megtartották hagyományaikat, népviseletüket. Sokan megcsodálták a martosi házak berendezését. A sok díszes lányért a falon, a „tékát" a sarokban, és a menynyezetes ágyakat a sok szép szőttes párnavéggel. A néprajzi kutatók igazi paradicsoma ez a község. Népzenei hagyomá nyokban is gazdag. Több izíben tártam Martoson, ahol közel 200 népdalt jegyeztem fel, ezek közül több mint százai egy énekestől. Bállá szülével — mert a faluban csak így hívták — 1952-ben ismerkedtem meg. Alacsony termetű, a sok munkában és gondban kissé megfáradt, de végtelenül kedves és szeretetre méltó asszony volt. Nem imessze a kacsaúsztatóktól, egy fél reeső sáros kis utcácskában áll az a kicsi, de mindig tisztára meszelt ház, amelyben Bállá szüle utolsó évett élte. Meg ismerkedésünkkor nem kellett sokat magyarázkodnom, pillanatok alatt megértette jövetelem céllát. Nem csoda, hisz nem én voltam az első, aki ilyen ügyben kereste. Manga János, a nálunk is ismeri néprajzkutató sok népdalt és gyermekdalt jegyzett fel tőle, melyek egy részét már nyomtatásban is közölték a Magyar Népzene Tára köteteiben. Csodálatos emlé kezőtehetséggel rendelkezett Bállá szüle. Hosszú népballadák, több versszakos népdalok szövegeit fennakadás nélkül énekelte. Nemcsak népdalokat, de nagyon sok népmesét ts tudott. Nagyon sok adat tál szolgált Fél Edit néprajzkutatónak Martosról írt szociográfiai dolgozatához. Fél Edit több hónapot töltött Martoson Balta szülénél, aki őt annyira megked velte, hogy martost szokások szerint keresztlányául fogadta. Mindezt csak azért Írtam, hogy ez úton rólam le hálámat annak az egyszerű martost asszonynak, akt oly sok mindennel gazdagította népdalklncsünket és a néprajztudományt. A sok népdal közül, melyet Bállá szüle énekelt, itt közlünk egyet. Közeli váltó zatát megtaláljuk Bartók Béla: „A magyar népdal" című könyvében (példatár 70. sz. — Békés 1906). nem szQb:i<l M soßoüM n
