A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-30 / 22. szám
• Kvártély a vonaton • Hol keressük a pénzt • Lélekjelenlétből kitűnő • Peíjsely az ágy alatt • Ablakon át a börtönbe /ím fc m m s tyéréjt Jozeí Lorenőiőről elmondhatjuk: figyelemreméltó specialistája volt saját „szakmájának“. Működési terület bizonyos félreeső lakóházak képezték, ötleteit, bátorságát a lakók figyelmetlensége táplálta. Lakhelye a vonat volt — menetirányra való tekintet nélkül —, végzete: egy kiváncsi szomszédasszony. Alig egy éve szahadult a fegyházból, (feltételesen), egy esztendeig dolgozott fegyencként Ostraván. Egyébként nem először, csaknem öt évet ült már különböző bűncselekmények miatt. Szabadulása után Kassára ment s munkásként kezdett dolgozni az egyik építkezésen. Jól indult az egész, áprilisban még nem panaszkodtak rá, viszont májusban már hat napot, júniusban egy fél hónapot hiányzott, s aztán már kevesebb időt töltött munkában, mint munkán kívül. Végül is enyhén szólva: elbocsátották. „Szabad idejét“ körültekintő módon használta ki. Esténként vonatra ült (alig érdekelte őt: melyikre), a meleg kocsikban jól kialudta magát s reggel kiszállt. Osak ezután látott céltudatos tevékenységhez. Félreeső házat keresett, melynek lakói délelőtt dolgoznak, elhagyott, veszélytelen terepet. Ha ez sikerült neki, már csak az alkalmat várta, hogy bejusson a lakásba___ Első sikeres ksiérletét alig egy héttel szabadulása után hajtotta végre egy Sokolov járásbell faluban: Novf Sadon, Beverte egy lakás előszoba-ablakát, kifeszitette a konyhaajtót, besétált a szobába s a szekrény egyik fiókjából szinte keresgélés nélkül kiemelt hétezerötszáz koronát. Ez a kezdeti siker természetesen föllelkesítette Lorenőiőet. Később szerényebb eredménynyel „dolgozott“ (nincs mindenütt ennyi készpénz a háznál], s hogy jövedelmét mégiscsak biztosítsa, emelte a betörések számát. Módszerén alig, vagy egyáltalán nem változtatott: bevert ablak az előszobán,- vagy a konyhán, felfeszített konyhaajtó stb. Később viszont mintha elkényelmesedett volna, Inkább a kulcsokat kereste (és sokszor meg Is találta) a lábtörlő ala*t, ajtó fölött, pinceablakban és egyebütt. A pénzen kívül természetesen a karórákat és egyéb értéktárgyakat is kedvelte, néhány helyen a függönyt Is leszedte az ablakról. Végzete meglepő módon nem a tizenharmadik eset alkalmával érte utói, mint jóhiszeműen várnánk, hanem a tizenhatodiknál. Sóváron történt (Eperjesi járás): délelőtt bemászott A.K. lakásának egyik keskeny ablakán, melyet nyitva talált. Alig volt Ideje szétnézni a szobában, nyílt az ajtó és belépett K. a ház gazdája. Döbbenten nézte a hívatlan vendéget. De Lorenőiő nem vesztette el lélekjelenlétét, erélyes hangon szólt K ra: — Hol az apja? Hol dolgozik? Hát az anyja? Azonnal jön velem a nemzeti bizottságra ...! K. rémülten, hiszen nem tudta ml történhetett a szüleivel, beleegyezett. Együtt léptek ki az ajtón, K. ráfordította a kulcsot s mire megfordult, a betörőnek hült helyét találta. Végeredményben tehát ezt az esetet is megúszta, ettől kezdve viszont végérvényesen peches embernek bizonyult, öt nap múlva betört egy poprádl házba, de a szomszédok észrevették, kikergették. Három nap múlva Turíianské Podhradien játszó gyerekek zavarták meg „munka közben“. Két év sem telt el, s Mezőlaborcon egy asszony vette őt észre, épp amikor bemászott a szomszéd ház ablakán. Azonnal telefonált a rendőrségre. Mire a rendőrök megérkeztek, Lorenőiő végzett. A hátsó ablakon Igyekezett menekülni, kiugrott, balszerencséjére egy kék egyenruhás, vállas férfi ölelő karjai közé. S onnan a börtönbe. Nem állíthatjuk, hogy a kassai járási bíróság nem méltányolta Lorenőiő betörői rutinját — mestere volt a terep megválasztásának, az ablakok, ajtók kinyitásának, a pénz, értéktárgyak villámgyors felkutatásának. Egyik legszebb zsákmányát pl. egy ágy alá rejtett gyermekperselyből szedte kí, — mindezt a bíróság tekintetbe vette, mérlegelte s tizenkilenc betörés (tizenhárom sikeres és hat sikertelen) miatt Jozef Lorenőiő visszaeső bűnöst hét és fél évi fegyházra s a károk megtérítésére Ítélte. (dp + BK) A Rumburk melletti Dőlni Krőanyban találjuk hazánk legnagyobb nerc-farmját. FronttSek Cadek munkacsoportja mintegy 1200 nercet I vldramenyétet) tenyészt és az utóbbi Időben nagyon jó eredményeket ért el. Az állatok táplálási módjának ismerete valamint a kiváló éghajlati viszonyok révén a nercek túlnyomó többsége meghaladja a 100 cm-es hosszúságot. A tenyészalap hetven százalékát a „fekete standard" 30 százalékát pedig az ún. mutációs nerc képezi. Bundájuk minősége eléri a skandináv államokban tenyésztett nercek bundájának minőségét. A londoni szőrmebörzén egy-egy Ilyen bundáért 60—120 ezer koronát kapunk. Természet és fantázia Ezt a címet kapta a Lenin grádban nemrég megnyílt kiállítás E tárgyak legfőbb alkotója: a természet. A fák ágait ás gyökereit, a fatnskékat ás fenyOtobozoket alig-allg alakította át a termászetkedvelfl ember kese. 19