A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-30 / 22. szám

• Kvártély a vonaton • Hol keressük a pénzt • Lélekjelenlétből kitűnő • Peíjsely az ágy alatt • Ablakon át a börtön­be /ím fc m m s tyéréjt Jozeí Lorenőiőről elmondhatjuk: figyelemre­méltó specialistája volt saját „szakmájának“. Működési terület bizonyos félreeső lakóházak képezték, ötleteit, bátorságát a lakók figyelmet­lensége táplálta. Lakhelye a vonat volt — me­netirányra való tekintet nélkül —, végzete: egy kiváncsi szomszédasszony. Alig egy éve szahadult a fegyházból, (felté­telesen), egy esztendeig dolgozott fegyencként Ostraván. Egyébként nem először, csaknem öt évet ült már különböző bűncselekmények miatt. Szabadulása után Kassára ment s munkásként kezdett dolgozni az egyik építkezésen. Jól indult az egész, áprilisban még nem panaszkodtak rá, viszont májusban már hat napot, júniusban egy fél hónapot hiányzott, s aztán már kevesebb időt töltött munkában, mint munkán kívül. Végül is enyhén szólva: elbocsátották. „Szabad idejét“ körültekintő módon használta ki. Esténként vonatra ült (alig érdekelte őt: melyikre), a meleg kocsikban jól kialudta ma­gát s reggel kiszállt. Osak ezután látott céltudatos tevékenységhez. Félreeső házat keresett, melynek lakói délelőtt dolgoznak, elhagyott, veszélytelen terepet. Ha ez sikerült neki, már csak az alkalmat várta, hogy bejusson a lakásba___ Első sikeres ksiérletét alig egy héttel szaba­dulása után hajtotta végre egy Sokolov járásbell faluban: Novf Sadon, Beverte egy lakás előszo­ba-ablakát, kifeszitette a konyhaajtót, besétált a szobába s a szekrény egyik fiókjából szinte keresgélés nélkül kiemelt hétezerötszáz koro­nát. Ez a kezdeti siker természetesen föllelkesí­tette Lorenőiőet. Később szerényebb eredmény­nyel „dolgozott“ (nincs mindenütt ennyi kész­pénz a háznál], s hogy jövedelmét mégiscsak biztosítsa, emelte a betörések számát. Módszerén alig, vagy egyáltalán nem változtatott: bevert ablak az előszobán,- vagy a konyhán, felfeszített konyhaajtó stb. Később viszont mintha elkényel­­mesedett volna, Inkább a kulcsokat kereste (és sokszor meg Is találta) a lábtörlő ala*t, ajtó fö­lött, pinceablakban és egyebütt. A pénzen kívül természetesen a karórákat és egyéb értéktárgyakat is kedvelte, néhány he­lyen a függönyt Is leszedte az ablakról. Végzete meglepő módon nem a tizenharmadik eset alkalmával érte utói, mint jóhiszeműen vár­nánk, hanem a tizenhatodiknál. Sóváron történt (Eperjesi járás): délelőtt bemászott A.K. lakásának egyik keskeny abla­kán, melyet nyitva talált. Alig volt Ideje szétnéz­ni a szobában, nyílt az ajtó és belépett K. a ház gazdája. Döbbenten nézte a hívatlan vendéget. De Lorenőiő nem vesztette el lélekjelenlétét, erélyes hangon szólt K ra: — Hol az apja? Hol dolgozik? Hát az anyja? Azonnal jön velem a nemzeti bizottságra ...! K. rémülten, hiszen nem tudta ml történhe­tett a szüleivel, beleegyezett. Együtt léptek ki az ajtón, K. ráfordította a kulcsot s mire meg­fordult, a betörőnek hült helyét találta. Vég­eredményben tehát ezt az esetet is megúszta, ettől kezdve viszont végérvényesen peches em­bernek bizonyult, öt nap múlva betört egy pop­­rádl házba, de a szomszédok észrevették, ki­kergették. Három nap múlva Turíianské Pod­­hradien játszó gyerekek zavarták meg „munka közben“. Két év sem telt el, s Mezőlaborcon egy asszony vette őt észre, épp amikor bemá­szott a szomszéd ház ablakán. Azonnal telefo­nált a rendőrségre. Mire a rendőrök megérkez­tek, Lorenőiő végzett. A hátsó ablakon Igye­kezett menekülni, kiugrott, balszerencséjére egy kék egyenruhás, vállas férfi ölelő karjai közé. S onnan a börtönbe. Nem állíthatjuk, hogy a kassai járási bíró­ság nem méltányolta Lorenőiő betörői rutinját — mestere volt a terep megválasztásának, az ab­lakok, ajtók kinyitásának, a pénz, értéktár­gyak villámgyors felkutatásának. Egyik legszebb zsákmányát pl. egy ágy alá rejtett gyermek­perselyből szedte kí, — mindezt a bíróság te­kintetbe vette, mérlegelte s tizenkilenc betö­rés (tizenhárom sikeres és hat sikertelen) miatt Jozef Lorenőiő visszaeső bűnöst hét és fél évi fegyházra s a károk megtérítésére Ítélte. (dp + BK) A Rumburk melletti Dőlni Krőanyban találjuk hazánk legnagyobb nerc-farmját. FronttSek Cadek munkacso­portja mintegy 1200 nercet I vldramenyétet) tenyészt és az utóbbi Időben nagyon jó eredményeket ért el. Az állatok táplálási módjának ismerete valamint a kiváló éghajlati viszonyok révén a nercek túlnyomó többsége meghaladja a 100 cm-es hosszúságot. A tenyészalap hetven százalékát a „fekete standard" 30 százalékát pe­dig az ún. mutációs nerc képezi. Bundájuk minősége eléri a skandináv államok­ban tenyésztett nercek bun­dájának minőségét. A londo­ni szőrmebörzén egy-egy Ilyen bundáért 60—120 ezer koronát kapunk. Természet és fantázia Ezt a címet kapta a Lenin grádban nemrég megnyílt kiál­lítás E tárgyak legfőbb alko­tója: a természet. A fák ágait ás gyökereit, a fatnskékat ás fenyOtobozoket alig-allg ala­kította át a termászetkedvelfl ember kese. 19

Next

/
Thumbnails
Contents