A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-30 / 22. szám
Volgográd Nyáron olyan ez a város, mintha mindig ünnepelne. Korszerű repülőtere zászlődlszben fogadja a szovjet és a külföldi turlstők naponta érkező népes csoportjait. A zeneszó, amely az érkezők fogadtatását még ünnepélyesebbé teszi, elkíséri az embert a 'város legtávolabbi részébe Is. Győzelmi Indulók akkordjai szárnyalnak a páradús levegőben, mintha azok is siettetnék a mőr hetvenöt kilométer hosszú Volga‘parti város terjeszkedését. Az utcákon reggeltől késő estig emberáradat hömpölyög. Nem a helybeli lakosság üti el sétálással a napot, hanem az otthonosan mozgó Idegenek hajszoljak a feledhetetlennek tűnő élményeket. Az asszonyok többsége főleg a fényűzően berendezett kirakatokat csodálja és a zsebpénz sorsa felett Ítélkezik. Majd a bevásárlás után elégedettségről tanúskodó arccal követi a történelmi jelentőségű helyeket sorra látogató csoportokat. A műemlékké nyilvánított Volga-partl malom körül szünet nélkül nyüzsögnek az emberek. Méregetik és fényképezik a szemben lévő házig terjedő távolságot. S bizony ez a hőz, amelybe a német betolakodók a sztálingrádi csata idején befészkelték magukat, csupán százötven méterre van a folyó szélétől. Mindenki csodálkozik hogy Pavlov szerzsant harci egysége, amely a malomban foglalt el tüzelőőllőst, hogyan tudta hónapokon keresztül megakadályozni a fasiszta túlerőnek, hogy a folyó széléig nyomuljon. S hogyan futotta erejéből még arra is, hogy a házban fészket vert németeket megsemmisítse? A történelmi nevezetességű traktorgyár, amely a második világháború alatt harcokcslkat gyártott, s amelyben még akkor As épüli emlékmű egy réssé a Mam«|«v kurgánon A hajóállomás környéke sem szünetelt a munka, amikor a fasiszták tűz alatt tartatták, a lőtogatók érdeklődésének középpontjában őll. Melegséget sugárzó szemek ezrei csodálják az emelvényen pihenő T—34-es harckocsit, amely Berlinig kergette a fasiszta megszállókat. Volgográd ia látnivalók kiapadhatatlan forrása. Egy nap, de még egy hét Is kevés ahoz, hogy az ember mindent, ami érdekli, megtekintsen. Az említett helyeken kívül a legtöbb csodőlója a Volgőra épült vízi erőműnek és a Mamajev kurgénnak, a város fölé emelkedő dombnak van, amely a sztálingrádi csata Idején kilencszer cserélt gazdát. Majd a pihenéssel párosított városnézés következik. Ezt mindenki a maga módján értelmezi. Sokan a hatemeletes házaktól szegélyezett széles utcők közepén húzódó végeláthatatlan parkok fáinak árnyékában várják az est beköszöntését. Mások a szórakozóhelyeken kötnek újabbnál újabb ismeretséget. De azért talán a legtöbben a hajókirándulást választják, mert a Volgáról megláthatják a nyolcszázezer lakosú várost teljes nagyságában és pompájában. S míg a kiváncsi Idegenek minden másról megfeledkezve gyönyörködnek a sok látnivalóban és kegyelettel adóznak a sztőllngrődi hősök emlékének, addig a volgográdiak, az alumíniumgyár, a vegyipari kombinát, a gép- és traktorgyőr dolgozói újabbnál-újabb munkaslkerekkel öregbítik jó hírnevüket. A különböző Irányzatú öt szaktanlntézet és tizennégy technikum diákjai pedig szorgalmas tanulással igyekeznek méltók lenni a vörös világra szóló hírnevéhez. Az építő munkősok keze nyomén új házsorok, utcák és a legkényesebb Ízléseket Is kielégítő kultúrpaloták születnek. De befejezéshez közeledik a Mamajev kurgánon épülő monumentális hősi emlékmű építése Is, amely megörökíti a város hős védőinek halált megvető bátorságát és a német fasisztákra mért megsemmisítő csapősőt. PATHÖ KAROLY A szervezet rejtélye Szlvbfinta Imákkal kereste lel a jarosx tavli orvosi egyetem sebészeti klinikáját Nntalja K. Ai első vizsgálatok terjedelmes sxlvtájt daganatot matattak ki. A röntgenfelvétel megdöbbentette az orvosokat. A szív mellett ugyanis világosan kivehető volt egy embrió. Ax asxsxony 35 ive, sxoletAsótSl kezdve hordozta szervezetében a magxatot. A műtét, amelyet PJotr Mlhajlov, a tapasztalt sebész végzett el, másfél éráig tartott. Natal j a K. moat a okkal Jobban érzi magát, mint az utóbbi években ét hamarosan elhagyja a kórházat Váratlan látogató Fergana főutcája egy pillanat alatt elnéptelenedett. Nőtte, a tóvárosi cirkusz itt vendégszereplű nffsténytigrls „sztárja" véletlenül kiszabadult teherautón élló ketrecóból. Bfikósen elbandukolt néhány száz ház mellett, a levegőbe szimatolt ós betért egy üzletbe. Az elirusttók elrejtőztek. A tigris pillantásra ae méltatta az édességeket ás a fűszereket: egyenesen a húsárú osztályra tartott. A válogató vendég elfogyasztott 13 kiló klobószt, majd kisétált ax utcára. A rendőrség azon tanakodott, hogyan foghatná el a tigrist. A probléma végül is erőszak alkalmazása nélkül oldódott meg. Nőtte ugyanis Jót ivott a közeli vizezárokból, aztin Jóllakotton és elégedetten visszatért ketrecébe. Már ők is korcsolyáitok Mindkét végón kihegyezett csont került elő az egyik ásatásnál. A osont falsé részét talpform&Jára faragtik, ax alja pedig tükörsimára volt csiszolva. — Mi lehet ez? — törték a fejüket a régészek, amikor Kazahsztánban, a Borovoj falu közelében végzett ásatáskor előkerült ia lelet, amely ugyancsak hasonlít a modern gyermekkorcsolyához ... Hosszas vita után a szakemberek arra a következtetésre Jutottak, hogy őzeink mér 14—13 ezer évvel ezelőtt la korcsolyáztak. Az elszabadult „bolha“ Az Uraiban, Szverdlovzxk megyében él Alekszander Sxlsxoljatyln, aki gynfásdoboz nagyságú Játákmackét készített. A kis macikéit fel la lehet bűzni, a akkor mancsaival égy magánál kiesebb hord út görget. A játékmacké 300 apró darabbél készült, vannak köztük mikroszkúplkus nagyságúak Íz. Alekszander Szlzzoljatyin még ennél kisebb állatkát le készített — egy életnagyságé bolhát. S az ural! ezermester, mint Lxxkov történetének hőse nemcsak hogy megpatkolta, hanem még motort Is szerelt belé. A bolha egymás után harmincszor tudott ugrani. De laddlg-addig ugrált, míg egy szénaboglyába aaett. El Is tűnt, benne, mint a tö a szalmakazalban. Hiszen mindössze másfél milliméter nagyságú volt. 5
