A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-30 / 22. szám
Ajöl működi helyi szervezetek között is akad még számos olyan, amelyről többet Is illik szólni az általános dicséretnél. A lévai járásban az ilyen helyi szervezetek közé tartozik a nagysallöl. 1949-ben az elsők között alakult és azóta még minden esztendőben hozott valami újat, mellyel nemcsak életképességét bizonyította, de szervezeti élete szilárdságát, valamint kultúrprogramjának bőséges megvalósulását is. Az 1964-es esztendő évzáró közgyűlésén fellépi újonnan alakult 40 tagú énekkar, valamint a legszebb köszöntő és ajándék, melyet egy helyi szervezet nyújthat át a Járási konferenciának — a 120 új tag által alálrott belépési nyilatkozat. A színjátszás is többéves múltra pillanthat vissza. Jelenleg két, 30 tagból álló gárda gyarapítja a helyi szervezet Jó hírét. E téren szükségesnek tartom megemlíteni Nothart Valériát, akire a helyi szervezet nemcsak mint kultúrfelelősre lehet büszke, hanem mint a két színjátszó csoport vezetőjére is. Továbbá mint ezt az évzáró közgyűlés beszámolója is méltatta, fáradtságot nem Ismerő munkával osztoznak az elismerésben Lehner Lászlóné, a Jávor házaspár, Szilvás Lajos, _Varga Endre, Belopotocky László, Fekete "István, Balogh Eszti, Lojda Manyi, Turczel Mária, Szarka Győző és a többiek, akik odaadásukkal és hangyaszorgalmukkal estéről estére igyekeztek növelni a nagysallólak jó hírét. Persze az önzetlen mukához anyagi hozzájárulás is szükséges. E téren a termelőszövetkezet és annak megértő vezetőségét illeti a dicsérő szó. De a helyi szervezet létezését nemcsak a szín játszós, énekkar és a taggyarap> dós bizonyítja. A tagság példásan kiveszi részét a termelőmunkából is. Ezt igazolták a HNB elnökének és a helyi pártszervezet titkárának — Kocsis János sza, vai is. ...Szerintem a Jól végzett munka legnagyobb titka it az öszefogásban rejlik, a reális célkitűzésben és az adott lehetőségek legmesszemenőbb kihasználásában. Mert ha a nagysallói helyi szervezet nem is küzd kultúrbáz hiánnyal, akad azért itt A nagysallói színjátszók Szigligeti Cigány c. színmüvének tavalyi előadása után AniMftSallói fumjütMc is olyan sok apró akadály, ami másutt nie, hogy a Jövőben egyetlenegy betertaüán elendő indoknak bizonyulna a nem kívánt stagnáláshoz. A nagysollólak azonban az összefogáson kívül mást is szem előtt tartanak: a VIII. országos konferenciánk határozatét, valamint pártunk XII. konferenciája által megjelölt feladatok gyakorlati őtrelmezését. E két konferencia szellemében meri kimondani évzáró közgyűlés alkalmából a titkári beszámoló a konstruktív kritikát is, mely természetesen mind az új vezetőséget, mind az egész tagságot a még elvégzésre váró feladatokra figyelmezteti és bátorítja., — „Az új vezetőségnek azon kell lenvezett és összehívott taggyűlésről se hiányozzon a tagsági A beszámoló továbbá a színjátszó csoport műsorpolltikájának további javítását tartja szükségesnek, a honismereti körök lehetőségének és küldetésének még szélesebb és hasznosabb kihasználását.“ A célnélküli kirándulások még nem jelentenek népnevelő munkát.“ 1965-ben sokat tehet az új vezetőség estek, irodalmi színpad, népi akadémiák és egyéb tanfolyamok népszerűsítése érdekében. GERSTNER ISTVÁN :».í Bemutatkozott a Déryné Színkör Kicsit megkCsett a CSEMADOX bratlslaval helyi szerveset színjátszó csoportja, a Déryné Színkör a bemutatóval. Ez annál Is sajnálatosabb, mert Tbnrzó Gábor: Hátsó ajtó c. darabja megfelelt volna a Jókai Napok misorában Is ás maga az előadás is, amelyet elsőfzben 1985. május 9-án matattak be PozsonypOspókln, az szlatán rejt magában olyan erényeket, hogy az ünnspdágek egyik értékes előadása lehetett volna. — bár meg kell mondani, hogy még néhány csiszolni való akad a produkción. Gyorsítani kell az előadás ütemét ás a jó elképzelés alapján készült díszleteket nem szabad csak úgy „behényni“ a színpadra. A jó szereposztás a rendező és a szervezők hozzáértését és ügyességét dicséri. Elsősorban Jelenetek Thurzó Gábor: Hátsó ajtó c. színmüveiből, a Déryné Színkör előadásában. Kopasz Csilla alakítása figyeltet fel. A tizenhét éves „tapasztalt“ léányzá mozgását, modorát egészen kiválóan adja vissza. Rajta kívül még az Idősebbek, Lőrincz János, Kovács Ottó, Kovács Dezső, bankó Dazső és Sztruhár Győző járulnak hozzá a sikeres előadáshoz. K Déryné Szlnkür újra elkezdte és végzi azt a régi, jó mnnkáját, amely nyomán ma négy színművészeti főiskolást tarthatunk nyilván. Jó ársós volt látni, hogy a színművészeti főiskolára jéró Borároz Imre nem veti meg a régi kollegákat és úgy mint régen, ma is minden alkalmat megkeres, hogy Játszhasson, dolgozhasson. Adámnak, Zayk fiának szerepében lét/tuk. Hiteles teljesítmény. JSvóre minden bizonnyal már számolni fognak az ünnepségekkel és sokkal korábban tartják meg a bemutatóinkat, hogy a Jókai Napokon ők is felléphessenek. N. J.
