A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-30 / 22. szám
Nagy «ikarrel uerepeU szómba! délután az ötnekar. Együtt lépett tel a Ciehezlovákial Magyar Tantték Központi Énekkara, a budapesti Vnaae énekkar, a nagy megyeri és a komáromi alapfokú Iskolák gyermakkúruu. A többszéz énekes a|kérAJ lenyügBzúen szélit e dal. ünnepi B közönség a |ö kai-szobor előtt A Jó kai-szobor ünnepélyes megkoszorúzása A komáromi (Pramdl S. (elvételei) JÖKAI—NAPOK Egy pedagógus gyermeknapi gondolatai Országunk társadalmi eseményei, szelleme, jogrendje, politikája az elmúlt 20 év alatt megteremtette a gyermek fejlődésének mindazon feltételeit, amelyeket a NemzetkSzl Demokratikus NOszOvetségnBk és az Egyesült Nemzetek Szervezetének deklarációja tartalmaz. Nem szükséges ezeket felsorolni, olyan természetesen élünk velük, mint szocialista fejlődésünk minden más vívmányával. Nem kOnnyű a mai neveló-generáció feladata. Egy áj világot építünk, áj erkOlcsüket, áj rendet, áj embereket. A régi szokások, módszerek, emberi viszonyok küzül már kevés Igazit el. Mást akarunk, szebbet, magasabb rendűt, óját. De hogyan neveljük erre a gyermekeinket, amikor mi magunk Is csak lassan, fokozatosan válunk az áj társadalom áj amberávó? Nemcsak abban nehéz eligazodnunk, hogy ml felnőttek hogyan éljünk okosan a feltárult áj lehetőségekkel, és hogyan feleljünk meg legjobban a megnóvekedett feladatoknak, de az sem könnyű, hogy okosan neveljük a gyermekeinket. Okosan gazdálkodjunk azzal az értékkel, amelyet számunkra a gyermekeink, az egész ifjá nemzedék együtt jelent. Talán ez a legfontosabb gondolat, amellyel az Idei gyermeknap alkalmából foglalkoznunk kell. De mennyire érzünk felelősséget az öszszes többiért mások gyermekeiért? És mennyire tekintünk a sajátunkra ágy, mint a közösségnek egy tagjára? Pedig csak Ilyen szemlélettel nevelhetjük fel okosan egy olyan társadalom számára, amelyben az egyéni sors, az egyéni boldogság elválaszthatatlan az egésztfll, a közösségtől. Vajon — ha konkrétabban fogjuk meg — például egy-egy óvodai gyermekcsoport, vagy Iskolai osztály szülét mennyire tudnak a saját gyerekük mellett a többire Is ügyelni, a többinek is segíteni, ha kell. Mennyire tudják a saját gyermekük vélt egyéni érdekeinél előbbre helyezni a közösségét. S ha ennek a fonákját vizsgáljuk, mennyire tűrik el, ha más szülő, a szülőtárs bíráló, segítő szándékkal „beleszól“ a gyermek nevelésébe? Sok-sok ilyen jó közösségből alakulhat ki az olyan társadalom, amely valóban felelősséget érez minden gyermekért, a szomszédban lakóért, az utcán csellengőért, a villamosra felkapaszkodóért, a folyóparton játszóért. Figyelmezteti a tiszteletleneket, a könnyelműeket, a rossz mamagatartásáakat. De segíti a bajbajutottat, a magányost, a támasz nélkülit, a gondokkal küzdőt, a szeretetre sóvárgót. Sok-sok kis szülOközösség alakult már ki a pedagógusok körül — az 0 munkájukat ás egymást támogatva — amely elindult már ezen az áton, de a felnőttektől igényelt nevelOl magatartás megvalósulásától még messze tartunk. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a felnOtt nemzedék nevelői magatartásának az önmagunkra való figyelés Is feltétele. Az önmagunkra figyelte olyan szempontból, hogy milyennek látnak bennünket a gyermekek, az lf jóság, hiszen az életünk, a magatartásunk példa előttük. J6 vagy rossz példa: [óbban figyelnek ránk, mint sokszor mi rájuk. Igen magas követelmény, amit önmagunk elé állítottunk. De nagy érték van ránk bízva: a Jövő emberei, az áj társadalom, amelyet ml hoztunk létre, minden értelemben. A gyermekek közül egynek sem szabad elkallódnia. Az egyes családok felelőssága nagy, s ahol nincs család vagy felelőtlen a család, ott ezt a felelősséget az állam vállalja. Az állam, amaly a maga lehetőségeihez képest Igen szálas intézményhálózatot épített ki az elárvult, magukra hagyot vagy családon belül veszélyeztetett gyermekek védelmében. Ez a hálózat — a gyermekotthonok, a gyámügyi ifjúsági, gondozói, gyermekvédői rendszer. A fenti kérdésekre azt hiszem a válasz egyértelmű lehet. Sakkal nehezebb azonban meghatározni, hogy hogyan csináljuk mindezt. Sok-sok lűs közösség, szülőt munkaközösség, lakóközösség, vállalati, üzemi közösség már rátalált a helyes útra. Hogyan? A pedagógusok segítségével meg kell ismerniük családjaikat, egymást, te Így biztosan meg fogják találni a konkrét tennivalókat te a megfelelő módszereket. Egy fejlett, a gyermekekről maximálisan gondoskodó szocialista társadalom igényes gondjai te nagyon nagy felelőssége kell hogy kibontakozzék a felnőttekben ezen a napon. NÉMETH DEZSŐ
