A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-23 / 21. szám

Technikai A „lefogyott" vasúti tartály érdekességek A Dnyepropetrovszkl K. Liebknecht üzem­ben szokatlan esemény történt. Mi­után egy vasúit ciszternából kiszivattyúz­ták a mazutot, a tartály jenekén sűrű massza maradt vissza. A masszát a mun­kások forró gőzzel nyomták ki belőle, aztán elzárták a tartály nyílását, s utá­na... csak a szemüket meresztették. Az óriási tartály fogyni kezdett. A gőz ugyan­is a belsejében lecsapódott, légüres tér keletkezett s ennek hatására történt a gyors és eredményes „fogyókúra". A szak­emberek szerint a tartály külső falára ha­tó erő kb. 1000 tonna volt. Diagnózis telefonon Egyes betegségeknél, például a szívinfark­tusnál a helyes diagnózis megállapítása sokszor élet és halál kérdése. A helyes diagnózis előfeltétele azonban az EKG, vagyis elektrokardtogram vizsgálat, amit az orvosok csak a kórházban, speciális műszerekkel tudnak elvégezni. Az USA- ban most olyan készüléket szerkesztettek, mely ezt a vizsgálatot távúton ts lehetővé teszi. A készüléket Data-Phonenak hívják. A páciens szívműködését hangefektusok alakjában telefon útján felveszi, ezeket a jeleket az EKG számára használható je­lekké alakítja, mely aztán az orvos szá­mára megszokott görbékké változtatja őket. A kardiológus, akt a jeleket figyelt, azonnal beszélhet ts telefonon a páciens orvosával és megadhatta neki a gyógyí­táshoz szükséges utasításokat. A General Motors új prototípusai A New York-l Világkiállításon a General Motors cég három kísérleti prototípusát mutatta be. (Képünkön fentről lefelé): ,?onabout" — nagy manőverező képes­ségű, nagyvárosi kocsi, „Firebird IV“ — távolsági utazásokra tervezett nagy kocsi, „GM-X" — igényesek részére sQprtkocsl. Természetes hűtőszekrény Az Ural hegység északi részében hatalmas földalatti „hűtőszekrényt“ építettek. A hű­tőfülkéket harminc méteres mélységben építették. Az egész évi átlagos hőmérsék­let minus 20 fok celzlusz bennük. A „hű­tőszekrény" ugyanis az örökké fagyos föld­rétegekben épült fel és háromezer tonna halat ts el lehet benne helyezni. Hazánk fennállásának 20. évfordulója sok-sok nagyszerű eredményt tárt elénk. Ezek között nagy jelentőségű az a fejlő­dés, amit a magyar tanítási nyelvű isikolák mutatnak fel a megalakulásukat követő másfél évtized végén. Fülek városát kisebb nagyobb dombok szegélyezik. Ezek egyikén sötétülik a tör­ténelmi patlnájú várrom. Épen maradt robusztus őrtonya, mintha a múltból néz­ne vlgyázón, érdeklődve. S mintha most elégedetten töklntgetne át a szemibesilévö dombra1, ahol élénk drap és vörös színével, csupa aölalkszemével a város legmodernebb épülete, az új magyar iskola áll. De lent, a völgyben, a, templom környé­kén, látszanak azok az Idejétmúlt épületek Is, amelyekben tanítottunk 1950. szeptem­ber 1-től 1964. december 16-ig. Tekintsünk vissza a két időpont közötti másfél évtizedre. A volt elemi és polgári iskola 1950. szep­temberében nyílt eléggé nehéz vajúdás kö­zepette. Régi üfött-kopott termőket kellett rendbeszedni. Hogy mégis megnyílhatott, abban, elévülhetetlen érdemei voltaik a he­lyt Csemadok tagjainak, a magyar pedagó­gusoknak, valamint a szülőknek. Nem riad­tak vissza a szükséges, kőműves ős aszta­los munkától se. Bontottak, falaztak, me­szeltek, korhadt padlókat foltoztak. Háromszáz tanulóval Indult az Iskola, hiányos berendezésű osztályokban tanterv és tankönyv nélkül. A tanulók, tanítók és tanárok lelkesedése szinte csodát művelt, A meglehetősen sokrétű diákság — lema­radt korosztályok, eddig szlovák Iskolába járók, magánúton kezdők stb. — évről év­re eredményesebben haladt a tudomány útján, 1950-ben negyven tanulóval indult meg a gimnázium. A volt katolikus kör nagyter­mét alakítottuk át ismét a szülők, a Cse­madok tagok s a diákok erőfeszítésével. Az utóbbiak, hogy ezzel is bebizonyítsák ísko Iájuk létjogosultságát a város fejlesztése érdekében állandó társadalmi munkát vé­geztek. A fürdő, sportpálya, a szlovák Ísko la, mely úgy indult mint a ml gimnáziumunk új épülete, a zeneiskola, az EFSZ közős is­tállója mind mind magán viseli 'kezük nyo­mát, azonkívül a környék EFSZ-ei, állami birtokai Is sokat köszönhetnek nekik. Tánccsoportjaik* szlnJgárdájuk, közismer­teikké váltak a számtalan kultúrbrlgád so­rán a környéken, s nagyban hozzájárultak a vidék kultúréletének fölserkenéséhez. Legnagyobb teljesítményük egyike volt, hogy 1952-ben a losonci építészeti Iparis­kola segítségével .két tantermet, tanári szó-

Next

/
Thumbnails
Contents