A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-16 / 20. szám
Amikor a hóvihar behordja az irtaikat, szántalpas repülőgépek viszik a pariit és a filmeket Iliin»» iia|i Aki csak könyvbűi ismeri a sarkvidéki éjszakát, nehezen tudja elképzelni, hogyan élnek ilyenkor az emberek, a sarkkörön tél. Zavaré-e a sarki éjszaka? Nehéz-e ott az élet? A Nyenyec nemzetiségi körzetben nincs egyetlen vasútvonal sem, jégpincéi borítja a tengert és a folyókat, hóakadályok zárják el az utakat. Ilyenkor csak repülőgépen lehet eljutni Ide. Hogyan élnek hát Itt az emberek télen, a fagyban ét a sötétségben? Ogy, mint másutt. Vadásznak, halásznak, legeltetik a rénszarvasokat, tanulnak vagy tanítanak. Terepjérókon közlekednek, az üzletekben kereskednek, javítják a teherautókat és a darukat, készülődnek a nyári hajózási Idényre — az emberek tehát megszokott munkájukat végzik. Azt mondhatná valaki: de hiszen ugyanezt teszik ott K, ahol nincsen sarki éjszaka. így igaz. Bizonyéra van azért valami különbség Is. Különböző embereknek tettük fel, hol komolyan, hol tréfásan azt a kérdést, hogyan látják fik a sarki éjszakát. Sokféleképpen teleltek, s a válaszok sokszor ellentmondanak egymásnak. Egylkök, a narjan-marl kikötő munkása például azt mondta, hogy nem rossz a sarki éjszaka, kipihenheti magát az ember, elutazhat valahová az ország belsejébe (hiszen télen nem működik a klkötö). Mások szerint rassz dolog (Így telelt póldínl az állategészségügyi technikám gazdasági felelősei, mert tél sok áram logy. Ismét mások szerint — s az Ilyenek vannak legtöbben — Ilyenkor intenzivebbé válik a kulturális élet, ezért jé a sarki éjszaka. A Nyenyec nemzetiségi körzet a sarkkörön túl fekszik, kétszáz km széles sávban, mintegy 1000 km hosszan nyfillk el a Berentstenger és a Kara-tenger mentén. Ezt a sávot vfigja két részre a hatalmas Pecsora-folyam. Érdekes e vidék történelme. A krónikák már 1092-ben, tehát csaknem ki lencszáz évvel ezelőtt említették a Pecsora nevét. Csak az ősidők éta Itt élő népnek nem volt neve: Igazságtalanul és rosszindulatúan „raéregkeverfiknek" (szatnójéd) hívták őket. A nép azonban Myenyecnek nevezte magát, ami anynyit jelent: „Ember“. A szovjet hatalom visszaadta a nyenyeceknek nevüket és országukat. A Nyenyec nemzetiségi körzet a közelmúltban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. Narjan Mar, a töváros még fiatalabb: 1965-ben lesz harmincéves. Narjan Mar nyenyec nyelven „Vörös vfiros“-t jelent. Akkor létesült, amikor a nyenyecek még nomád nép volt. Ez a város volt a tundrán az első olyan szigetecske, mely kultúrát hozott a vándoroknak. A város csalogatta közelebb a Ténszarvas-tenyésztftket fényhez, az egészséghez, az ismeretekhez. S a nomádok kezdtek letelepedni. Nem ment ez egyszerre. Mégis, mégis egymás után keletkeztek a villanyvilágítással és rádióval, telefonnal és postával, üzletekkel és klubokkal ellátott települések. A rénszarvas-tenyésztők négyötöd része már letelepedett, falvakban 61, brigádokban őrzi a csordákat. Közvetlenül a forradalom előtt mindössze még csak két nyenyec |firt Iskolába, a többi pedig írástudatlan volt. A körzetben most mindenki tud Írni és olvasni és minden gyermek Iskolába jár. Sok itt a bely és sok munka vár az emberekre. A tundrában ezer és ezer rénszarvas van, de a helybeliek azt akarják, hogy még több legyen. Geológusok is dolgoznak itt, az egész körzet várja munkájuk eredményeit, hiszen mindenki bízik benne, hogy hamarosan megtalálják, amit keresnek: a kőolajat és a földgázt. A sarki hajózás tehetőségeit kihasználva, az ország minden szükségest idejekorán elküld Ide. A Pecsora folyó és a tenger júliusban szabadni meg a jégpánA rénszarvasok földje Alibimé Ledkova és lánya T-aleje va a narjan-nnarl tanítóképző növendékei Robert Hatanzejsziklj pedagógus, a klarinét szerelmese céltól és aktéberben Ismét befagy. E néhány rövid hónap alatt soksok mindent kell idehozni és elszállítani. Najran Marba a legkülönbözőbb országokból érkeznek a hajók faanyagért. De nemcsak faanyagot visznek innen külföldre. Iván Nylkanorovlcs Puginszkij, az értékesítési szövetkezetek szövetségének elnöke, a kereskedelem és a felvásárlás körzeti Irányítója néhány adatot említ. A szőrme aukcióra évente 7—8000 sarki róka, mintegy kétezer hermelin, legalább 4 ezer ezüst- és kékróka, 10—12 ezer pézsmapoook, összesen több mint harmincezer értékes bőr érkezik. £s mit vásárolnak leginkább? — Ruhanemű fogy a legtöbb, szövetek, lábbeli, rádiókészülékek, csónakmotorok, villanytűzhelyek, bátor. A múlté lesz már a vándorélet .. . Ha átlagos mércével mérjük, Narjan Mar kisváros. Mlndössse tizenötezren lakjék. De a tanulók száma ezreket tesz ki. Mindenki olvas: naponta mintegy kétszáz kötetet adnak el a könyvesboltokban. Soha sem üresek a könyvtárak az iskolákban, a klubokiban, a vállalatoknál, mindig van létogatéja a központi könyvtárnak Is. Néhány éra alatt elfogynak a helyi és a központi lapok, ez utóbbiakat naponta repülőgéppel szállítják ide. Ma is járják a Pecsora-mentl településeken azokat a körtáncokat és éneklik azokat a dalokat, amelyeket őseik hoztak magukkat száz ávvel ezelfit Novgorod tájáról ... A városban befejeződött a munkanap. Az este éppen olyan sötét, mint amilyen a nappal volt. V. KDPISZKO 19
