A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-16 / 20. szám

A múzeum anyagából

Az Erdélyi János ének- 6s zenekar Erdélyi által gyűjtött népdalokkal szórakoztatta a küxtfnséget Klzsl látván felvételei

Erdélyi János múzeuma

Nagykaposon

Nagykaposon április elsején irodalmi múzeumot avattak, mely Erdélyi János nevét viseli. Létrejöttét a Csemadok helyi szervezetének lelkes munkáján kiviil elsősorban Erdélyi János unokái és a budapesti Széchenyi könyvtár segítségének köszönheti. Anyagát tekintve egyelőre még szerény, de a nagykaposi lelkes irodalombarátok tovább folytatják a gyűjtési munkát.

(Géczl Lajos, Nagykapos)

Szabad egy szóra?

Levelexőink Írják

nya ma a Zeneművészeti Főiskola tanára, s zenei életünk jelentős egyénisége. A fenti kérdés megválaszolására tehát a legllletékesebb. S ezek után hallgassuk meg a válaszát:

— A mai fiatalok körében megszűnt a házi zenélés. A zenei élvezet mechanlzálődott — ha szabad ezt a kifejezést használnom. Lemez, rádió, magnetofon, film, televízió — ez jelenti ma a fiatalok zenet Igényének a kielégítését. Azelőtt tevékenyebben vettek részt a zenei életben és így a komoly hangversenyek Iránti érdeklődés Is nagyobb volt. Ma a dzsessz, a szórakoztató zene nyert nagy teret, a komoly zene viszont háttérbe szorult. Sajnos, véleményem szerint a kísérletezésben mindig szélsőségesek, túlságosan a modern irányzatok hatása alatt vannak. Az újszerűség ugyan mindig Is tetszett a fiataloknak, s ezt nem Is hibáztathatjuk teljesen, az útkeresésből kristályosodnak ki az értékek, de sajnos, ebből az újból egyelőre még nem sokat látni, s a fiatalok esetében Inkább csak a hátrányait érezzük. Az új ugyanis csak a már megalapozott zenei műveltségre (s tegyük hozzá: klasszikus műveltségre) épülhet. ' — MJ—

• A Csemadok alsópéterl szervezete az utóbbi Időben élénk tevékenységet fejt ki. Színjátszói a közelmúltban adták elő inagy sikerrel Szigligeti Ede Csikós című színmüvét. Azonban nemcsak a színjátszók tevékenyek, mert a Holecz Erzsébet vezette tánccsoport Is egyre többet hallat magáról. — A Csemadok alsópéterl vezetőségének munkáját azonban Igen megnehezíti, hogy nem rendelkeznek megfelelő (helyiséggel. A művelődési otthon ugyanis csupán egy nagy tereimből áll. Ezért a darab betanulását az Iskolában végezték. Az eredményes hiunka láttán a HNB és az EFSZ vezetősége elhatározta, hogy a jelenlegi művelődési otthonhoz egy mellékhelyiséget építtet. Ezáltal lehetővé teszi a szervezet hatékonyabb munkáját. — Egy hiányosságról azonban mégis szólnunk kell. Az alsópéterl művelődési otthon vezetője ugyanis helytelenül értelmezi a kultúra támogatását: a Csemadoktól a terem használatáért 350 koronát követeltl Ugyanakkor a szomszédos községben csupán 200 koronát fizettek. De még kirívóbb a főpróbával kapcsolatos eset. Ezt ugyanis hétköznap tartották, és Így a bevétel csak 157 koronát tett ki. Ám mindez nem gátolta a művelődési otthon vezetőjét abban, hogy a terem használatáért 150 koronát kérjen. A Csemadok foglalkozott ezzel a kérdéssel, és arra a megállapításra jutott: vajon érdemes-e ilyen körülmények között kulturális rendezvényeket szervezni.

(Andrtsktn József, Alsópéter)

• A húsvéti ünnepek alklamából a kért színjátszók nagy sikerrel mutatták be Lovicsek Béla Csillagszemű asszony című színművét. A darab betanításáért Pásztor Igazgató tanító külön dicséretet érdemel. A csoport jó munkáját bizonyltja az is, hogy ez évben ez már a második színmű, amit bemutattak.

(Pásztor István, Kér)

• A Csemadok szálkái helyi csoportja a múlt évekhez viszonyítva az elmúlt téli Időszakban valóban eredményes munkát végzett. Külön említésre méltó tény, hogy a kultúrmunkába egyre többen kapcsolódnak be az idősebb korosztály tagjaiból Is. Ezt legutóbb a jól sikerült Arany-est megrendezésével bizonyították be. (Jankus Vtnce, Szalka)

• A Csemadok tpolygalsat színjátszói nagy fába vágták a fejszéjüket. A jelentős technikai nehézségek ellenére Is betanulták és sikeresen színre vitték Kónya József Senki fia című négyfelvonásos drámáját. A szereplők úgyszólván valamenynyien tudásuk legjavát nyújtották.

(Zólyomi Sándor, Ipolygalsa)

Ml a véleménye Németh-Samorlnsky Istvánnak, zeneéletünk egyik kiválóságának a fiatalok zenet fejlődéséről?

A somorjal igazgató-tanító fia hatéves korában (hat évtizeddel ezelőtt) már három hangszeren játszott: orgonán, zongorán és hegedűn. Azóta szinte két emberöltő zenet fejlődésének volt tanúja, részese, sőt Irányítója is. Bartók, Antalffy-Zsíros Dezső, Welner egykori tanltvá-