A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-16 / 20. szám
Világszerte Ismertek a lengyel útépítő gépek Villanyáramot és hőt fejleszt majd az épülő Szem Blelskben 1. Melyik évben tört ki a varsói felkelés? 2. Híres nemzetközi vásárok színhelye 3. Nevezzen meg Lengyelország 3 nagy hajógyára közül egyet 4. Közismert ősrégi egyetemi város 5_ Lengyel hadvezér, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendáshírű tábornoka Itt levágandó! A Hét fftvénywrfny Mtt tud ön • baráti óraiégőkről? 1. 2. 3. 4. 5. ti e e Lengyel vidékeken a szokások és a hagyományok elevenen élnek rab tyúkonként. Lengyelország az egyik legnagyobb tojásexportőr a világon. A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztésére és a birtokok elaprózódottságáből eredő nehézségek leküzdésére több Intézmény alakult, ezek között a Mezőgazdaságfejlesztési Alap és a földműveskörök. Ezek-az egyénileg gazdálkodó parasztok önkéntes tárulásal; céljuk traktorok és mezőgazdasági gépek közös vásárlása és üzeneltetése. 1962 végén 27 900 faluban (a falvak 69 százalékában) voltak földmüveskörök. Tengeri hajőzés A tengerpart hosszának kibővülésével 1 háború után megnőtt a hajózás, hajóépítés és halászat jelentősége Is Lengyelországban. A fejlett hajóépítő ipar a 9., a halászhajóépítő Ipar pedig a 2. helyen van a világon. A lengyel hajóépítés központja a gdanszkl hajógyár (az 5. legnagyobb a világon). A lengyel kereskedelmi hajóipar 1939-ben 71 tengeri hajóval (102 000 BRT), 1982-ben már 178 tengeri hajóval (764 ezer BRT) rendelkezett. Életszínvonal, szociális helyzet A mai Lengyelországra a lakosság szükségleteinek aránylag gyors és állandó növekedése jellemző (évi 7 százalék). A dolgozók átlagos havi btto jövedelme 1962-ben az állami és a szövetkezeti szektorban 1777 zloty volt. Lengyelországban aránylag alacsony a legfontosabb élelmiszerek, valamint egyes szolgáltatások, és aránylag magas a szövetek, készruhák, bőrclpők és a jnás éghajlati övezetből behozott élelmiszerek, élvezeti cikkek ára. Igen alacsonyak ezzel szemben a lakbérek. (A havi fizetés 1—3 százaléka) és a közszolgáltatások ára. Az élelmiszerfogyasztás aránylag magasszintű (napi átlag 3100—3200 kalória). Az iparcikkek fogyasztása jelentősen elmaradt a fejlett országoké mögött, bár aránylag gyorsabban nő, mint az élelmiszerfogyasztás. A lakásokról szóló adatok azt mutatják, hogy a lengyel városokban egy helységre 1,6 személy jut. Más európai államokkal összehasonlítva ez aránylag nagy sűrűség, amely a lakásokban beállt háborús veszteségekre vezethető vissza. Az utóbbi években átlag évi 141 ezer lakás (294 ezer helyiséggel) épül Lengyelországban, ez 22 helyiség ezer városi lakosra számítva. Természetesen az életszínvonalat nem lehet csak anyagi mutatókkal mérni. A lakosság életszínvonalának emelkedését fejezik ki az olyan tények, mint pl. az analfabétizmus teljes felszámolása, a főiskolások számának csaknem megnégyszereződése a háború óta. Jelenleg öt év alatt több könyvet adnak ki Lengyelországban, mint 1919—39 között. A lakosságnak csaknem egyharmada nézi a televízió műsorét. Többszörösére emelkedett a mozi, színházak és a múzeumok száma. 1962-ben 640 800 személy vett részt szervezett üdülésen. A szociális biztosításban valamennyi dolgozóban része van. A háború előtti állapottal ellentétben a biztosítási díjakat a munkaadó fizeti. A szociális ellátást 1947-ben vezették be Lengyelországban; ennek keretében a dolgozó családi pótlékban részesül gyermekei és felesége után, ha az nem dolgozik. Dús legelőn legel a nyáj
