A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-16 / 20. szám

Varsö romokban — Az újjáépített Váráé után, 1951—1962 között évi 12,3 %-ot tett ki. Az aránylag magas beruházásoknak a népgazdaságban nemcsak az az oka, hogy a leggyorsabban be lehessen hozni az or­szág gazdasági fejlődésében mutatkozó le­maradást, amely háborús örökség, hanem a jelenlegi helyzet is, amely megköveteli új munkaalkalmak teremtését a gyorsan sza­porodó lakosság számára. A természetes szaporulat Lengyelországban az utóbbi évek folyamán 15—19 ezreléket tett ki, és mint­egy kétszer akkora, mint az átlagos ter­­mésztes szaporulat Európában. Ugyanígy a munkafolyamatban résztvevők száma is két­szer gyorsabban emelkedik, mint az európai átlag. A magas népszaporulat következté­ben a húsz éven aluliak, vagyis a háború után születettek száma a lakosságnak több mint negyven százalékát teszik ki, amíg Nyugat Európában ez a szám 25—35 száza­lék közt mozog. Ez a tény igen élesen rá­világít Lengyelország gazdaságpolitikájának sajátságos jellegére. Ipar Lengyelország ma korszerű gép- és vegyi­­iparral rendelkezik. Mindkét ipari ágazat csaknem teljesen a háború után épült ki. összehasonlítva a fejlett nyugat-európai or­szágokkal, Lengyelország ma az egy főre eső ipari termelésben eléri Anglia, az NSZK, Franciaország és Olaszország egy főre eső ipari termelésének kb. 60—70 százalékát. A lengyel ipar fűtőanyag és energia bá­zisa a kőszén, amelynek termelése 1962-ben elérte a 109.6 millió tonnát, ez a világter­melés öt százaléka. A kohászat nagymértékben a szovjet va­sércbehozatalra támaszkodik. Az acélter­melés 1946-hoz viszonyítva több, mint a hatszorosára emelkedett. Az acéltermelés jelentős részét a Krakkó mellett, a felsza­badulás után épült kohászati kombinát nyújtja, amely egyike a legnagyobbaknak a világon. A színesfém-kohászat is fiatal iparág Len­gyelországban. Újabban jelentős vasérc, készletekre bukkantak, Alsó-Sziléziában. A korszerű lengyel gépipar, mely nagyrészt a háború után fejlődött ki, ma már sok te­kintetben eléri a világszínvonalat. Legfon­tosabb gyártmányai: gőzturbinák és kazá­nok erőművek számára, bányaipari gépek és berendezések, modern, részben távirányí­tású megmunkálógépek, villanymotorok, transzformátorok és generátorok, Diesel­motorok, köztük nagy teljesítményű hajómo­torok, egyéb Ipari gépek és berendezések. A lengyel kivitelben nagy szerepet játsza­nak a kitűnő mutatókkal rendelkező kom­plett cukor- és papírgyár berendezések, nagy teljesítményű építőipari és útépítő gé­pek. Mezőgazdaság Lengyelország aránylag nagy kiterjedé­sű — húszmillió-kétszázhatvanháromezer hektár — mezőgazdaságilag hasznosított földterülettel rendelkezik; ebből szántó 15 millió 829 ezer, rét és legelő 4 millió 194 ezer hektár. A földtulajdon struktúráját a túlzott fel­­aprózottság jellemzi. Az 1960-as népszám­lálás adtai szerint a 3 584 000 mezőgazdasá­gi üzemnek több mint 63 százaléka (2 264 000) öthektáros kisbirtok. Ezek mintegy ötmillió hektárón gazdálkodnak, Á hitleri Némutomág kapitulációjának 20. évfordulójára készített a gyűrűimet és a szak Ságot kifejező emlékmű, amelyet május 9-én Varsóban lepleztek le "«mm •'H Külföldön népszerűek és keresettek a lengyel üvegipar termékei ami a mezőgazdasági összterület 28 százalé­ka, az 5-től 10 hektárig terjedő gazdasá­gok száma 936 ezer, vagyis a mezőgazda­­sági összterület 39,4 százaléka. Tíz hektá­ron felüli gazdaságban 384 ezer, a gazda­ságok 10,7 százaléka. Az állami gazdaságok száma valamivel több mint nyolcezer, 3 046 000 hektár földterülettel. A mezőgazdasági termelés átlagos évi fej­lődési ütemének indexe 1950 után 3,1 szá­zalék. A lengyel mezőgazdaságot továbbra is a növénytermelés magas aránya jellem­zi, amely meghaladja a 40 százalékot. E termelés jelentős részét Lengyelország a nyugat-európai piacokra exportálja. A lengyel mezőgazdaság fő terményei kö­zé tartozik a rozs és a burgonya, amelye­ket főképp takarmányozásra használnak fel. A rozs és a burgonya vetésterülete az ország vetésterületének több mint ötven százaléka. A lengyel mezőgazdaságban te­hát jelentős szerepet játszik a burgonya — (második helyen a világtermelésben), a rozs —• (második a világon), á cukorré­pa — (negyedik a világon), a repce- és a lentermelés (második a világon). A leg­fontosabb termények magas terményered­ményeivel szemben a lengyel mezőgazda­ság, ami a hektárhozamokat illeti, még nem elég intenzív. Az állattenyésztés a növénytermesztéshez képest aránylag magas fokon áll Lengyel­­országban. A fejlesztés elsősorban a sertés­­tenyésztésre irányul. A sertésállomány 1962. es adatok szerint 13,6 millió db, ezzel Len­gyelország a hatodik helyre került a vi­lágon. A szarvasmarhaállomány 9,6 millió. Kivételesen magas a lóállomány, amely a lengyel mezőgazdaságban a legfőbb vonó­erőt képezi. A tejhozam rosszabb, mint fejlett mező­­gazdasággal rendelkező országokban, s egy tehénre számítva az évi átlag 2073 liter (1938-ban 1400 liter). A tojáshozam 94 da-7

Next

/
Thumbnails
Contents