A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-16 / 20. szám
Varsö romokban — Az újjáépített Váráé után, 1951—1962 között évi 12,3 %-ot tett ki. Az aránylag magas beruházásoknak a népgazdaságban nemcsak az az oka, hogy a leggyorsabban be lehessen hozni az ország gazdasági fejlődésében mutatkozó lemaradást, amely háborús örökség, hanem a jelenlegi helyzet is, amely megköveteli új munkaalkalmak teremtését a gyorsan szaporodó lakosság számára. A természetes szaporulat Lengyelországban az utóbbi évek folyamán 15—19 ezreléket tett ki, és mintegy kétszer akkora, mint az átlagos természtes szaporulat Európában. Ugyanígy a munkafolyamatban résztvevők száma is kétszer gyorsabban emelkedik, mint az európai átlag. A magas népszaporulat következtében a húsz éven aluliak, vagyis a háború után születettek száma a lakosságnak több mint negyven százalékát teszik ki, amíg Nyugat Európában ez a szám 25—35 százalék közt mozog. Ez a tény igen élesen rávilágít Lengyelország gazdaságpolitikájának sajátságos jellegére. Ipar Lengyelország ma korszerű gép- és vegyiiparral rendelkezik. Mindkét ipari ágazat csaknem teljesen a háború után épült ki. összehasonlítva a fejlett nyugat-európai országokkal, Lengyelország ma az egy főre eső ipari termelésben eléri Anglia, az NSZK, Franciaország és Olaszország egy főre eső ipari termelésének kb. 60—70 százalékát. A lengyel ipar fűtőanyag és energia bázisa a kőszén, amelynek termelése 1962-ben elérte a 109.6 millió tonnát, ez a világtermelés öt százaléka. A kohászat nagymértékben a szovjet vasércbehozatalra támaszkodik. Az acéltermelés 1946-hoz viszonyítva több, mint a hatszorosára emelkedett. Az acéltermelés jelentős részét a Krakkó mellett, a felszabadulás után épült kohászati kombinát nyújtja, amely egyike a legnagyobbaknak a világon. A színesfém-kohászat is fiatal iparág Lengyelországban. Újabban jelentős vasérc, készletekre bukkantak, Alsó-Sziléziában. A korszerű lengyel gépipar, mely nagyrészt a háború után fejlődött ki, ma már sok tekintetben eléri a világszínvonalat. Legfontosabb gyártmányai: gőzturbinák és kazánok erőművek számára, bányaipari gépek és berendezések, modern, részben távirányítású megmunkálógépek, villanymotorok, transzformátorok és generátorok, Dieselmotorok, köztük nagy teljesítményű hajómotorok, egyéb Ipari gépek és berendezések. A lengyel kivitelben nagy szerepet játszanak a kitűnő mutatókkal rendelkező komplett cukor- és papírgyár berendezések, nagy teljesítményű építőipari és útépítő gépek. Mezőgazdaság Lengyelország aránylag nagy kiterjedésű — húszmillió-kétszázhatvanháromezer hektár — mezőgazdaságilag hasznosított földterülettel rendelkezik; ebből szántó 15 millió 829 ezer, rét és legelő 4 millió 194 ezer hektár. A földtulajdon struktúráját a túlzott felaprózottság jellemzi. Az 1960-as népszámlálás adtai szerint a 3 584 000 mezőgazdasági üzemnek több mint 63 százaléka (2 264 000) öthektáros kisbirtok. Ezek mintegy ötmillió hektárón gazdálkodnak, Á hitleri Némutomág kapitulációjának 20. évfordulójára készített a gyűrűimet és a szak Ságot kifejező emlékmű, amelyet május 9-én Varsóban lepleztek le "«mm •'H Külföldön népszerűek és keresettek a lengyel üvegipar termékei ami a mezőgazdasági összterület 28 százaléka, az 5-től 10 hektárig terjedő gazdaságok száma 936 ezer, vagyis a mezőgazdasági összterület 39,4 százaléka. Tíz hektáron felüli gazdaságban 384 ezer, a gazdaságok 10,7 százaléka. Az állami gazdaságok száma valamivel több mint nyolcezer, 3 046 000 hektár földterülettel. A mezőgazdasági termelés átlagos évi fejlődési ütemének indexe 1950 után 3,1 százalék. A lengyel mezőgazdaságot továbbra is a növénytermelés magas aránya jellemzi, amely meghaladja a 40 százalékot. E termelés jelentős részét Lengyelország a nyugat-európai piacokra exportálja. A lengyel mezőgazdaság fő terményei közé tartozik a rozs és a burgonya, amelyeket főképp takarmányozásra használnak fel. A rozs és a burgonya vetésterülete az ország vetésterületének több mint ötven százaléka. A lengyel mezőgazdaságban tehát jelentős szerepet játszik a burgonya — (második helyen a világtermelésben), a rozs —• (második a világon), á cukorrépa — (negyedik a világon), a repce- és a lentermelés (második a világon). A legfontosabb termények magas terményeredményeivel szemben a lengyel mezőgazdaság, ami a hektárhozamokat illeti, még nem elég intenzív. Az állattenyésztés a növénytermesztéshez képest aránylag magas fokon áll Lengyelországban. A fejlesztés elsősorban a sertéstenyésztésre irányul. A sertésállomány 1962. es adatok szerint 13,6 millió db, ezzel Lengyelország a hatodik helyre került a világon. A szarvasmarhaállomány 9,6 millió. Kivételesen magas a lóállomány, amely a lengyel mezőgazdaságban a legfőbb vonóerőt képezi. A tejhozam rosszabb, mint fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, s egy tehénre számítva az évi átlag 2073 liter (1938-ban 1400 liter). A tojáshozam 94 da-7
