A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-16 / 20. szám
A Hét rejtvény versenye a baráti szocialista országokról? 6. LENGYELORSZÁG Lengyelország Közáp-Európa északkeleti részén fekszik. A legészakibb és a legdélibb pont közötti távolság 649 km, s a legnyugatibb és a legkeletibb közötti 689 km. Lengyelország alakja szabályos és hétszögre emlékeztet. Területe 312 006 kim2. Lengyelország nagyságra nézve hetBdlk állam Európában. 1962 végén a lakosság száma 30,5 millió volt. 1946-tal (az első teljes háború utáni évvel) összehasonlítva a lakosság száma 6,2 millióval szaporodott. (1946-ban 23,9 millió, 1961-ben már 30,1 millió lakosa volt Lengyelországnak.) 1946-ban a lakosság 31,8 °/o-a élt városokban és 68,2 %-a falun, mig 1961-ben 48,5 % volt a városi lakosság aránya 51,5 % falusi lakossal szemben. Lengyelország közigazgatásilag 17 vajdaságra és 5 vajdasági statútummal rendelkező önálló városra (Warszava, Lodz, Krakow, Wroclaw és Poznan) oszlik. Lengyelország területén 746 város van, 100 ezernél több lakost számlál 22. Nagyobb városok: Varsó, 1171 ezer, Lodz 723 ezer, Krakkó 490 ezer, Wroclaw 443 ezer, Poznan 418 ezer, Gdanszk 297 ezer, Szerccln 297 ezer, Katowice 275 ezer, Bydgoszcz 240 ezer lakossal. A lengyelek nyelvileg és etnikailag a nyugati szlávok csoportjához tartoznak. Történeti források a VII. században említik először a szlávokat ezen a néven, de történőtök messzebbre nyúlik vissza. A szlávok a bronzkorban (2000—1000 1. e.) szakadtak ki az indoeurópai közösségből. A XVIII. század elején, a második északi háborúban svéd, szász és porosz csapatok szállják meg Lengyelországot, s 1772- ben megtörténik Lengyelország első felosztása Poroszország, Oroszország és Ausztria között. 1791 ben a lengyel országgyűlés demokratikus alkotmányt fogadott el, amely megszüntette a szabad királyválasztás és a liberum veto jogát, a főnemesség azonban ellene szegült az új alkotmánynak, s a targovicei konföderáció, melyet orosz osapatok is támogattak, megakadályozta a reformtörekvéseket. Az alkotmány védelmezőinek ellenállását megtörték, s Poroszország és Oroszország 1793-ban másodszor Is felosztotta Lengyelországot. Egy évvel később, a megmaradt, formálisan független, de a valóságban idegen csapatoktól megszállt országrészben Tadeusz Koscinszko vezetésével felkelés tört ki, ezt azonban a megszálló hatalmak vérbe fojtották, s 1795-ben felosztották a maradék Lengyelországot is. Napóleon 1807-ben megalakítja a Varsói Nagyhercegséget, ezt azonban Napóleon bukása után 1815-ben újra felosztják. A Varsói Nagyhercegség legnagyobb része, Lengyel Királyság néven Oroszország birtokába kerül. A lengyelek többször is felkeltek a cári uralom ellen, az önálló Lengyel Köztársaság azonban végül is csak az első világháború végén, az antant győzelme után alakulhatott meg. Kedves Olvasó! A háborús események, valamint a német megszállók rendszeres pusztításai következtében Lengyelország elvesztette lakosságának 22 %-át, kb. 6 millió embert és nemzeti vagyonának 38 %-át. A főváros, Varsó romokban hevert, s egész sor más város pusztult el csaknem teljesen. Lengyelország mai területén megsemmisült vagy megrongálódott csaknem 300 000 városi lakóház, ennek fele nyugaton, a visszacsatolt területeken. Csaknem teljesen elpusztult a három nagy tengeri kikötő, Szezecin (Stettin), Gdynia és Gdanszk kikötői berendezése. Az ipari üzemeket a németek felgyújtották vagy kirabolták; a hidak romokban hevertek, a vasútvonalak, állomásberéndezések, vasúti kocsipark elpusztultak. Több százezer parasztgazdaság maradt élő leltár és készletek nélkül. 470 000 parasztgazdaságot romboltak le vagy gyújtottak fel. A népgazdaság helyreállításának kezdeti, legnehezebb Időszakában a Szovjetunió rögtön Lengyelország segítségére sietett. Hathatós segítséget nyújtott az UNRRA is, főként a falvaknak, ahol igen nagy volt a hiány lovakban és szarvasmarhában. Rendkívül nehéz körülmények között kezdte Lengyelország a népgazdaság helyreállítását. Lengyelország szenvedte el ugyanis a legnagyobb háborús veszteségeket, a nemzeti vagyon és a lakosság száma arányában, valamennyi a Hitler-ellenes koalícióban részt vett állam közül. Ezeket a veszteségeket illusztrálják a következő adatok: — 6 028 000 ember pusztult el a háborús akciókban vagy a partizánharcokban, illetve a koncentrációs táborokban, ami az ország területén a háború kezdetekor élt lakosságnak mintegy 17 %-a. Különösen érzékeny veszteség volt a lengyel értelmiség jelentékeny részének tervszerű kiirtása; — több mint 12 milliárd dollár közvetlen veszteség érte az országot tartós értékekben, ez a háború előtti állapotnak 38 %-a; — megsemmisült az ipari üzemek mintegy 65 %-a, ezek a háborús események következtében pusztultak el, vagy a berendezésüket szerelték le és vitték el; — elpusztult a lakóházak 30 %-a; — csaknem teljesen elpusztult a főváros, Varsó, ahol az épületek 85 %-a lett romhalmazzá a 21 napos ostrom idején 1939- ben és a varsói felkelés alatt. A háború utáni Lengyelország gazdasági fejlődése a két háború közti időszak (1919—1939) alatti 20 éves pangás után indult meg. Ebben az időszakban Lengyelország gazdasági fejlődése jelentősen elmaradt a világgazdaság fejlődése mögött, sőt egyes szempontokból visszaesést mutatott az első háború előtti állapottal szemben. Lengyelország a két háború között elavult gazdasági rendszerrel, Jelentéketelen iparral rendelkező agrárállam volt. A népi Lengyelország fennállásának 20 éve alatt alapjaiban váloztatta meg ezt a képet. Nemcsak a háború által elusztított népgazdaságot állították helyre, de biztosították az ország erős ütemű gazdasági fejlődését s a Lengyelország és a gazdaságilag fejlett államok fejlődési üteme közti aránytalanság csökkentését. A gazdaság fejlesztésének rendkívül erős üteme Lengyelországot Európa és a világ leggyorsabban fejlődő államai közé emelte. Az ipari termelés növekedésének üteme a háború utáni időszakban, vagyis 1947- és 1992 között évi 16,5 % -ot, a háború utáni rekonstrukció A felszabadulás után nagyot fejlődött a len gyei hajóipar Mai számunkban befejeződött a Hét „Mit tud ön a baráti szocialista országokról?’ című képes rejtvényversenye. Kérjük olvasóinkat, hogy a megfejtéseket, tehát a hat szelvényt pontosan kitöltve ragasszák fel egy ívpapírra és legkésőbb május 25-ig juttassák el szerkesztőségünk címére: Hét szerkesztősége Bratislava, Jesenského 9. A beküldött szelvényeken ne felejtsék el feltüntetni pontos címűket, életkorukat és foglalkozásukat. Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy a hazánkba akkreditált nagykövetségektől újabb nyereménytárgyakat kaptunk — tranzisztoros rádió, kézitáska stb. — az utóbbi napokban s így természetesen a hat külföldi úton kívül a jelzettnél sokkal több értékes myereménytérgyat sorsolunk ki a versenyben résztvevők között. Rejtvénypályázatunk díjainak sorsolására 1965. június 6-án délután három órakor kerül sor Bratislavában, a Redout hangversenytermében. A sorsolást nagy esztrádműsor keretében ejtjük meg — a Rádió magyar szerkesztősége rendezi — amelyről a Rádió helyszíni közvetítést ad. A nagy esztrádműsor programján külföldi és hazai művészek szerepelnek. A rejtvény versenyben résztvevő Hét-olvasók és rádióhallgatók az esztrádműsorra díjtalan belépőjegyet kaphatnak. Ezzel kapcsolatos Igényüket a lehető legrövidebb időn belül közöljék szerkesztőségünkkel, vagy a Rádió magyar szerkesztőségével: Csehszlovák rádió magyar szerkesztősége Bratislava, Zochová 3. Végül azzal a kéréssel fordulunk olvasóinkhoz, írják meg véleményüket rejtvényversenyünkről és közöljék óhajukat, milyen ankétot vagy pályázatot javasolnának a nyári, illetve az őszi hónapokra. A szerkesztőség 6
