A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-09 / 19. szám

Virágzó fák, lombosodó cserjék, zöldéi* lő berek, májusi napsütés. Tavasz, 1965. tavasza. Május, a legszebb hónap a IIL Országos Spartakiád megnyitásának hava. Tavasz, hazánk tavasza. Valóban virágzó, rét,, és a réten vidám fiatalok. Az öröm, szépség fiatalság megtestesítői. Mosolygó kislányok, fürge legénykék, izmos ifjak, karcsú lányok és asszonyok, Egy boldog nemzedék. Az előzőnél boldogabb nemzedék, mert hiszen élvezheti a békés élet minden előnyét. Amfg a fegyverek szóltak, pihentek a múzsák, elcsendesett a lant és elnéptelenedtek a játszóterek, sportpályák, Most ismét benépesednek, egy békében élő nemzedék fiataljai népesítik be. A ma Ifjúsága. Spartakládra, testnevelési mozgalmunk nagy ünnepére készülő ifjúság.

Zöld gyepszőnyeg, rajta tarka csoport. Piros mezes lányok, fehér mezes ifjak. Mozdulatlan várakozásban. Aztán felcsendül a zene, megelevenedik a kép. Mint a nyári szellőben hullámzó gabonatenger, mint a tavaszi viharban hajladozó zsenge jegenyefák, Igen, valami Ilyesfélét juttatnak eszünkbe a zene ütemére hajladozó karcsú leánytestek, és a kissé esetlenebben mozgó izmos ifjak csontosabb, darabosabb, testalkata. Karcsúság, szépség, üdeség a lányok jellemzője, erő, rugalmasság, önbizalom a fiúké. Tavasz, hazánk tavasza, a lányok gyakorlata. Az „akadályokon át“ a fiúké. Izmos karjuk játszi könnyedséggel emeli magasba a frissen gyalult padokat. Ám amott néhány lépésnyire talán még tarkább, szemre tetszetősebb csoport. Virágzó rét az én hazám a gyakorlatuk elnevezése.

A virágzó réten magasba emelkednek a virágcsokrok, a csokrot befogó szalagot játékosan cibálja a májusi szél. Az egyik kislány kezéből el is kapja.

— Jaj, a rózsám! — kiált fel ijedten, s máris szalad érte, nem engedi, hogy elragadja a tavaszi fuvallat, hiszen kell a rózsa a járási spartakiádra, majd később talán a prágaira is. Talán, mert hiszen nem mindegyik gyakorlatozó jut el az ország fővárosába. Csak majd a legjobbak, azok, akik tökéletesen tudják a gyakorlatokat. Lesz nagy öröm azoknak a táborában, akiket az a szerencse ér. Megnézhetik a történelmi nevezetességű fővárost, megcsodálhatják emlékműveit, szobrait,, egyéb nevezetességeit. Csoda talán, hogy szorgalmasan készülődnek, lelkesen gyakorolnak a lányok, fiúk egyaránt?

De még az asszonyok isi Eleinte az idén is volt egy kis húzódozás, hogy nincs időm,

meg mit szól hozzá az uram, de aztán az asszonyok között is akadt jelentkező. Már pedig, ha már egyszer jelentkeznek, nem hagyják lepipálni magukat a csitri lányoktól. Nosza, megkezdődött a verseny közöttük. Igaz, azért kevés a felnőtt lányok és asszonyok közül a jelentkező, kivált azokon a vidékeken, ahol a mezőgazdaság van túlsúlyban. A nagyobb üzemekben, gyárakban, könnyebben megoldható a probléma, a szövetkezeti lányaink azonban még egy kissé húzódoznak a nyilvános fellépéstől. Alszemérem talán? Nem, talán inkább az elfoglaltság.

Készülnek a spartakiádra. Országszerte.