A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-02 / 18. szám
Terület: 108 300 tan2 (egész Németország területének 30 %-a j Lakosság: 17,14 imlillló (egész Németország népességének 27 % -a) Átlagos népsűrűsége: 181 fö ((km/2) Főváros: Berlin demokratikus szektora, 1,08 mllllő lakos Nagyobb városok (lakosság 1000 főben): Leipzig (587), Dresden (495), Karl-Marx- Stadt (Chemnitz, 287), Halle (278), Magdeburg (268), Erfurt (188) Rostoidk (168), GAZDASÁGI £LET Ipar Bányászat: barnaszén (ebben el»ő helyen áll a világon) évi 250 millió tonna (1982), termékeik: brikett 56 millió tonna, koksz 7,5 mill, t., feketekőszén 2,8 millió t. (1969) vasérc 1,9 millió t (1959), rézérc 1,5 millió t (1959), előfordul azonkívül az Érchegységben ólom, cink, ón, nikkel és Jelentés mennyiségben urénszűrökére. A világ kálisó-termelésében a 3. helyen áll, termelés 1.8 millió t, kősó 1,7 millió t (1959). Újatoban olajkészleteket is felfedeztek Mecklenburgban. Villamosenergia termelés: 46 063 millió kWó (1962). Az egy főre eső vlllamosenergla-tormelésben (2450 kWó) első helyein áll a szocialista országok között, de megelőzi az NSZK-t, Nagy-Britannlát és Franciaországot is. Nyersvas (a háború előttinek kilencszerese) 1,99 millió tonna. Nyersacél (A háború előttinek háromszorosa) 3,82 millió tonna. Gépipar — az NDK lipaTának btto termeléséből tob. 25 %-toal részesedik Vegyipar (a btto termelés kb 20 %-a; világviszonylatban az 5, helyen áll), Termelési adatok (1981-ben 1000 t-iban): kénsav 712, kaidnál! szóda 595, k alclumk airbld 1013, PVC-por 87, fémpótló műanyagok 153, műszálak (dederon) 12,7, szintetikus kaucsük 91, üzemanyagok 2870. Műtrágyáik hatóanyagban: nitrogén 342, foszfor 193, kállsó 1800. Fontosabb fogyasztási cikkek (1961): bórclpő 23,5 mill, pár, gyapjúszövet 80 mill. m2, pamjUtszOvet 441 mill, m2, perion selyemszövet 8,6 mill, m2, dederon női harisnya 34,7 mill, pár, tv-késztllók 461000 db, háztartási hűtőszekrény 173000 db, villamos mosógép 244 000 db, személygépkocsi 88 000 db. Mezőgazdaság Terméseredmények (1960): rozs 2,3 millió tonna, búza 1,4 millió tonna, zaib 998 ezer tonna, árpa 1 millió tonna, burgonya 14,8 millió tonna, cukorrépa 8,9 millió tonna, olajosnövények (főiként repce) 204 000 tonna, rostnövények 58 ezer tonna, takarmánynövények: takarmánygabona 2,4 millió tonna, hüvelyesek 37 000 tonna, kaipásnövények 7.8 millió tonna, szálas takarmány 3,8 millió tonna. Hektárhozamaik 1982-ben 100 kg/ba: gabonaféléik 28,4, olajosnövények 14,4, burgonya 179.0, cukorrépa 214,0, takarmánynövények 58.0. . Haszonállat-állomány 1982-ben, 1000 darabokban: szarvasmarha 4608, sertés 6045, Juh 1792, baromfi 35 826. Átlagos tejhozam 2728 kb. Tojástermelés 3,1 milliárd db, hústermelés élősúlyban 1,3 millió tonna. Legfontossabb élelmiszerek egy főre eső fogyasztása 19612-ben: cukor és cukorka 30,2 kg, vaj 12,0 kg hús- és hentesárú 53,1 kg. tojás 181 db. a baráti szocialista országokról? 5. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Németországban a gazdasági és politikai élet a Szovjetunió és a nyugati hatalmak által megszállt övezetekben ellentétes irányban fejlődött. A szovjet megszállási övezetben 1945-ben demokratikus földreformot hajtottak végre: térítés nélkül kisajátították a 100 ha-t meghaladó földbirtokokat, s 3147 000 hektár földet osztottak szét 514 730 mezőgazdasági munkás, kisparaszt és áttelepített között. 1946 áprilisában a kommunista párt és a szociáldemokrata párt összeolvadt és megalakult Németország Szocialista Egységpártja, melynek vezetésével demokratikus átalakulás kezdődött. Kisajátították a háborús bűnösök és aktív nácik tulajdonában volt nagyüzemeket és bankokat, kizárták a fasisztákat a közéletből, a közigazgatásból, az iskolákból és az igazságügy területéről, s helyüket megbízható, demokratákkal és antifasisztákkal töltötték be. Egészen más irányt vett a politikai és a gazdasági fejlődés a nyugati megszállási övezetekben. Az amerikai, brit és francia megszálló hatalmak következetesen szabotálták a potsdami egyezmény határozatainak végrehajtását. Amikor látniok kellett, hová mutat a fejlődés iránya a keleti országrészben, tervszerűen hozzákezdtek Németország kettészakltásának előkészítéséhez. 1949. májuséban, az ún. alkotmányoző gyűléssel a saját érdekeiknek megfelelő alkotmányt fogadtattak el, mire szeptember 20-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság. Válaszul Németország Ilyetén kettészakltására, mely ellentétben állt a potsdami egyezménnyel, a szovjet megszállási övezetben a Német Néptanács 1949. október 7-én kihirdette a Német Demokratikus Köztársaság megalakulását. A főváros Berlin demokratikus szektora lett. Az, amiért Kari Marx és Friedrich Engels küzdött az 1848/49-es polgári demokratikus forradalomban, amiért August Bebel harcolt, s amiéért Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg. Ernst Thälmann s a német munkásosztály legjobbjainak ezrei áldozták életüket — az most valósággá lett Németország keleti felében. Elképzelhetetlenül nagyok voltak a kezdeti nehézségek Németország keleti felében. Amit az ipari berendezések közül meg kíméltek a bombák, azt a fasiszta hadvezetőség pusztította el. A „felégetett föld“ taktikáját, amelyet Hitler Európa leigázott országaiban követett, alkalmazta Németország keleti részében is. A füstölgő romok láttán sokan elvesztették a bátorságukat. De az aktivisták, a koncentrációs táborok volt foglyai, a munkáspártok tagjai és tisztségviselői, akik túlélték az „ezeréves birodalmat“, jó példát mutattak. Kezdettől fogva segítséget nyújtott a szovjet megszálló hadsereg Is. Így aztán harmarosan megmutatkoztak az első sikerek: az első Ipari üzemekben megindult a termelés, közös erővel betakarításra került az első termés. A nehézségek azonban nemcsak a háborús pusztításból adódtak (a gépipari kapacitások 70 és a kohászati kapacitások 80 százaléka pusztult el az NDK mai területén). Németország erőszakos kettészakításának az lett az eredménye, hogy kettészakadt a történelmileg kialakult egységes gazdaság Is. A mai NDK területe a háború Után elszakadt nyersahyagbá-Romokat, éhséget és nyomort hagyott maga után a fasizmus Németországban... de már a bé ke első napjaiban megindult az élet, a romeltakarítás 6