A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-02 / 18. szám

EFSZ-ek VI. országos kongresszusán. Prá­gában és 1963-ban tanulmányi kirándulásra küldték a Szovjetunióba. Szaktudásával, se­gíteni akarásával és helyes politikai meglá­tásával érdemelte ki, hogy járási képviselő­vé választották. Nagy Erzsébet, Pereszlényi Etel és Zsilka Tibor a bratlslavai Komensky Egyetem böl­csészeti karát végezték el jó eredménnyel. Kiváló szaktudásukkal érdemelték ki, hogy mind a hárman nagyon felelős állást tölte­nek be. Gágyor István okleveles közgazdász-mér­nök a prágai Etrosexport dolgozója írja: „Számomra is a kezdet volt a legnehe­zebb, annak ellenére, hogy szlovákul elég jól beszéltem. A kezdet az mindig nehéz, de ha az ember le tudja küzdeni a kezdeti nehézségeket, végül minden könnyebben megy.“ Zstlka Tibor a nyltrai Pedagógiai Intézel ad­junktusa Pompos Ede a Mezőgazdasági Főiskola állatorvosi karát végezte el Kassán és most állatorvos Ipolyságon. Felesége, Balia Éva Pedagógiai Főiskolát végzett Bratislavában és most tantestületünk tagja. Zsóka lénos, a Szlovák Műszaki Főiskola hall­gatója gyakorlatban ismerkedik az elektromos mérőeszközükkel Tanulóink szívesen jelentkeznek a tech­nikai irányzatú főiskolákra is és eredmé­nyesen végzik tanulmányaikat Az a lehető­ség, hogy magyar szakirodalmat is tanul­mányozhatnak, csak előnyükre válik, amit Stanöíkné Pál Mária vegyészmérnök levele is igazol. „1963-ban avattak vegyészmérnökké. A magyar iskola nem okozott különösebb nehézségeket, ami pedig a magyar szak­­irodalmat illeti, tanulmányaim során nél­külözhetetlen segítség volt számomra. A magyar szakirodalom sok olyan kifejezést tartalmaz, amely teljesen elütő a hasonló tartalmú szlovák kifejezésektől. Nagy előny volt számomra, hogy a magyar szakiroda­lomból minden nehézség nélkül tanulhat­tam. Nyelvi nehézségekkel csak az első sze­meszterben találkoztam.“ Zsóka jános főiskolai hallgató magánbe­szélgetésben igazolta, hogy kezdeti nyelvi nehézségeit szorgalommal könnyen leküz­dötte. Hasonlóan ír erről Pál Gyula építész­­mérnök is. „1962-ben nyertem építészmérnöki okleve­let. Hogy voltak-e nyelvi nehézségeim? Az első három hónap után, amikor azt mond­tam, hogy magyar nemzetiségű vagyok, el sem akarták hinni. A szakkifejezések elsa­játításában volt itt-ott egy kissé nehezebb momentum. A főiskola elvégzése után a ri­maszombati járási építkezési vállalathoz ke­rültem. jelenleg üzemünk tervező irodájá­ban működöm.“ Volt diákjaink állandóan látogatják az is­kolát. Beszélgetnek a tanulókkal és a tan­testület tagjaival. A kölcsönös beszélgeté­sek teszik lehetővé, hogy munkánk hiányos­ságait kiküszöbölhessük. Azon igyekezünk, hogy eleget tehessünk a munkásosztály jo gos követelésének: egyre jobban felkészült diákokat a főiskolákra és egyetemekre, egy­re rátermettebb ifjúságot a termelésbe. KÖTELES JÁNOS Igazgató Stanóíkné Pál Mária, vegyészmérnök Nagy Erzsébet, a Szépirodalmi Kiadóvállalat lektora — műfordító Az érettségiző Gágyor ístvá.

Next

/
Thumbnails
Contents