A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-25 / 17. szám
Mint azt mór versenyfeltételeinkben közöltük, a megfejtéseket a verseny befejezése után egyszerre kell beküldeni szerkesztőségünk címére. Szerkesztőségünk azzal is meg kívánta könnyíteni a megfejtők dolgát, hogy a versenyben szereplő minden egyes eikkhez szelvényt mellékelünk. A szelvények megfelelő rovatába kell a válaszokat beírni, a kitöltött szelvényeket egy papírlapra felragasztani és legkésőbb 1965. május 25-ig beküldeni. A megfejtéseken fel kell tüntetni a beküldő teljes nevét, foglalkozását, életkorát és pontos címét. Kérjük tehát, hogy a szelvényeket ne küldjék be egyenként, külön-kttlön, mert ezzel csak felesleges munkát okoznak önmaguknak és a szerkesztőség adminisztrációjának Megfejtendő kérdések 1, Mi a neve a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom nagy fiának, akit 1933-ban Németországban a Reichstag épülete felgyüjtásának vádjával letartóztattak? 2, Bulgáriának a felszabadulás után épült első szocialista városa — vegyi- és cementipari központ. 3_ Bulgária legnagyobb költője, szabadsághős, forradalmi demokrata gondolkodó? 4 Híres szoros, ahol az egyesült orosz— bolgár seregek döntő csapást mértek a bolgár népet rabigában tartó törökökre. 5 A két legismertebb fekete-tengeri nyaralóhely neve? Itt leuágandól A Hét fftvényvrfny Mit tnd ön • buéti ssor.iwHntn országokról? 1. 2. 4. 5. Vegyikombinát ségből három olyan magasfeszültségű áramvezeték készíthető, amely a Földtől a Holdig érne. A MEDET valamennyi KGST-ország büszkesége, s együttműködésük ragyogó példája. Régi városok új arca Bulgáriában nemcsak az emberek arca változik, a városok is új, szocialista köntöst kapnak. Példa rá Haszkovo. A múltban Isten háta mögötti tartományi városka volt, de az új lassan Ide is utat tört. .. Haszkovo régi település. A Thrákiaisíkság és a Keleti Rhodope nyúlványai között, a Marica folyótól délre alapították. Bolgár lakossága a XIII. században, a török hódítás korában a Rhodope hegységbe menekült. A községben kisázslai törökök telepedtek -le. Haszkejnek nevezték a települést, s ez az elnevezés a „hasz“ szóból származik, ami azt jelentette: a szultán birtoka. Múltak a századok, de semmi sem változott a község életében. Csak a XIX. században kezdett fellendülni, amikor újra bolgárok telepedtek le. Virágzott a gabonakereskedelem, a lisztet és búzát a Marica folyón Edlrnébe és Enoszba szállították. A török uralom lerázása után 1878-ban Haszkovo csak olyan „elfeledett“ város maradt, mint a múltban. Csak a környékbeli dohány, gyapot- és ánizstermesztés érdemel említést. 1928 és 1930 között kiépült a sztambuli vasút ága, mely Haszkovót összekötötte a dohánytermesztő vidékkel, s így Haszkovo dohányipari központtá fejlődött. Persze ennek csak a kapitalisták látták hasznát. A városban létrejött az osztrák— bolgár dohányipari társaság, at Orient-tabaco európai dohányipari társaság stb. Csak a népi hatalom éveiben valósult meg az, amiért Haszkovo legjobb fial és lányai küzdöttek a múltban. A város rendkívül felvirágzott: dohány, textil- és élelmiszeripari központ lett. A nagy változások az építészetben ds visszatükröződnek. A város nemzeti színházzal, pedagógiai főiskolával, könyvtárral, olvasótermekkel, kulturális Intézményekkel, technikumokkal. Iskolákkal gazdagodott. ) A bolgár falu ünnepe Képünk nem volna teljes Bulgáriáról, ha nem említenénk meg a két hagyományos mezőgazdasági ágat: a szőlő- és dohánytermesztést. Azt mondják, valahányszor valaki a sötét, szinte fekete szozopoli bort ízlelgeti, képzeletében megelevenednek a csataképek, hallja a trák lovak patáinak dübörgését, Tanuló szófiai diáklányuk megelevenedik előtte Dionüszosz, Apollo és a görög mondavilág hősei... Bolgár földön már akkor ismerték a szőlőtermesztést. Az első szőlőtermesztők a trákok voltak. Hozzáértésüket a Plovdiv környékén talált domborművek is bizonyítják, sőt maga Homérosz is megénekelte. Plinius szerint a trákok bora sötét színű és zamatos volt, megöregedve egészen megsürűsödött. Ezzel vendégelték meg Trója ostromlóit. Egy óbolgár legenda szerint Krum Sztrasnij cár idejében a borkultusz szörnyű méreteket öltött. Egy győztes csata után megparancsolta a szőlők kiirtását. Volt egy szépséges lánya, aki kijelentette, hogy csak a legerősebb emberhez megy férjhez, ahhoz, aki vitézi tornában legyűri az oroszlánt. Nosza, jelentkeztek a főnemesi sarjak, de mindegyikük alul maradt a 'küzdelemben. Ekkor egy parasztlegény vállalkozott. ö legyűrte a z oroszlánt, így hát övé lett a cár lánya. Krum meghívta a legény anyját és kikérdezte, mivel táplálta a fiát. Az asszony elmondta, hogy fekete kenyérrel meg kecsketejjel. — Nem lehet igaz — kiáltott fel a cár. — No meg minden nap egy kupa bort is adtam neki — válaszolta a nászasszony. Feldühödött a cár, hogy tilalmát megszegték, de lánya lecsillapította őt. — S hogy hívják a fiadat — kérdezte az asszonyt. — Mavrud — válaszolta. — Akkor hát ezentúl Mavrud legyen a neve, annak a bornak amellyel fiadat tápláltad — hangzott az uralkodó rendelete. — S a nép mértékkel igya ... Azóta nemcsak Mavrudot termesztenek a bolgárok. Híressé vélt a dimjat, a pamld, a garnza, amuszkat, a siroka melnlska, a zarcsin, a fetyaszka, a kaberne, a rizling, a tamjanká, a ikokur stb. A szőlőnek évente két ünnepe is van, tavasszal a metszéskor és ősszel szüretkor. Ezt jobban megünneplik, mint a hívők az egyházi ünnepüket. Nem kevésbé híres a bolgár dohánytermesztés, melyre Jellemző a modern gépek nagyszabású alkalmazása. Sok szovjet módszert átvesznek. A Krlvo Pole-i dohánygazdaság például be akarja vezetni a dohány kaszálását, ami a szovjet kolhozokban bevált. Sok közös kapocs fűz minket a testvéri Bulgária népéhez. Egvmást gazdagítjuk a szocialista építésben szerzett tapasztalatainkkal. Igazán azonban csak kölcsönös látogatásokkal ismerhetjük meg egymást. A várnai és más fekete-tengeri fürdőhelyek minden évben a csehszlovák üdülők ezreit várják szeretettel.
