A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-18 / 16. szám
Mint azt már versenyfeltételeinkben közöltük, a megfejtéseket a verseny befejezése ntén egyszerre kell beküldeni szerkesztőségünk elmére. Szerkesztőségünk azzal is meg kivánta künnyiteni a megfejtők dolgát, bogy a versenyben szereplő minden egyes cikkhez szelvényt mellékelünk. A szelvények megfelelő rovatába kell n válaszokat beírni, a kitöltött szelvényeket egy papírlapra felragasztani és legkésőbb 1965. méjus 25-ig beküldeni. A megfejtéseken fel kell tüntetni a beküldő teljes nevét, foglalkozását, életkorát és pontos cfmét. Kérjük tehát, hogy a szelvényeket ne küldjék be egyenként, külön-külün, mert ezzel csak felesleges munkát okoznak önmaguknak és a szerkesztőség adminisztrációjának Megfejtendő kérdések j _ Melyik évben és melyik napon szabadította fel a szoofet hadsereg Belgrádi? 2, Melyik jugoszláv városi sújtotta 1963- bon földrengés? '3. Jugoszlávia legismertebb kikötője? Jugoszlávia Nobel-dífas írójának neve? Világszerte ismert jugoszláviai tornász, olimpiai bajnok? Itt levágandó! A Hét rmjtvénywrtonye ez utasok figyelmét, a 10—15 emeletes toronyházak fénylenek a nyári napsütésben, s ezt annak köszönhetik, hogy építésükhöz rengeteg alumíniumot éás üveget használtak; vannak középületek, melyeken kívülről nem Is látszik a beton vagy a tégla alkalmazása, valósággal átlátszóak. Az új lakóházak között Igen modern Iskolaépületeket, mozikat, üzleteket találunk, különösen sok a cipő és fehérneműkereskedés, de rendkívül Ízlésesek az önkiszolgáló élelmiszerboltok és a dlvatáruhézak Is. Az utcán elsősorban a férfiak öltözködésének eleganciája tűnik fel, csaknem valamennyien sötét ruhában járnak, hófehér Inget és hegyesorrú, magassarkú lakkclpőt viselnek. Az ízléses kirakatokban az Is meglepi a csehszlovákiai turistát, hogy az árak Igen különbözőek, s ez nemcsak az áruk minőségétől függ: egy kiló kakaót pl. lehet kapni már 300 dinárért, de másutt 400 vagy 800 dinárt Is fizethetünk érte. Ez az önigazgatással függ össze, az árakat (a munkások fizetését Is) az egyes üzemek és az üzlotek Is önállóan, egymástól függetlenül kalkulálják. Aki előnyösen akar vásárolni, annak bizony sokat kell Járkálnia és összehasonlltgatnia, mégis szinte reménytelen Igyekezet kiválasztani ' a legmegfelelőbbet, mert a választék Igen gazdag, s Így a minőség Is sokféle. A csehszlovák—jugoszláv kapcsolatok Az utóbbi években tanúi lehettünk a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatok fokozódó megjavulésának Is. Mindkét fél törekszik arra, hogy előmozdítsa a kölcsönös együttműködést, valamint a gazdasági, politikai, tudományos, kulturális kapcsolatokat. 1963 és 1984-ben ‘ Csehszlovákia és Jugoszlávia számos jelentős nemzetközi szerződést kötött egymással, mint pl. a csehszlovák—Jugoszláv gazdasági és tudományos együttműködésről szóló megegyezés, az Ipari együttműködésről és kooperációról szóló egyesség, az egészségügyi és Jogi kölcsönös segítség biztosítása, s ami olvasóinkat leginkább érdekli: A vízumokat eltörlő egyezmény, melynek alapján ez évben bármelyik csehszlovák állampolgár szabadon utazhat Jugoszláviába. Fokozatosan fejlődik a két ország közötti külkereskedelem Is: a két ország közti áruforgalom 1963-ban 77 millió, 1964-ben pedig 125 millió dollár értékű volt. Jelentős mértékben hozzájárult a két ország barátságának és testvéri együttműködésének elmélyítéséhez köztársasági el nökünk, Antonin Novotny elvtárs tavalyi Jugoszláviai látogatása, melyet Tito elnök ez évben viszonoz. A csehszlovák—jugoszláv együttműködés továbbfejlődésének fontos kritériuma, hogy a két ország közös véleményen van a legtöbb elvi és nemzetközi kérdésben, a béke, a szocializmus, a kommunista mozgalom egységének problémáját Illetően. A két köztársasági elnök tavalyi jugoszláviai tanácskozása alkalmából kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „a béke és a szocializmus érdekei oszthatatlanok“, „valamenynyl kommunista pártnak hozzá kell Járulnia a világ kommunista mozgalma belső nehézségeinek leküzdéséhez, a kölcsönös egyenjogúság alapján való egység megszilárdításához, a marxizmus—lenlnlzmus elveiből származó kölcsönös tisztelethez és elvtársi véleménycseréhez, a proletár internacionalizmushoz, valamint a szocialista elmélet és gyakorlat alkotó módon való továbbfejlesztéséhez." Jugoszlávia egyébként minden országgal való kapcsolatában a békés koegzlsztencia és az aktív együttműködés elvét vallja magáénak. Ezért szocialista alkotmánya szellemében Jugoszlávia slkraszáll: „a nemzetközi együttműködés minden olyan formájának megteremtéséért és fejlesztéséért, amely a béke megszilárdítását s a népek ős államok kölcsönös tiszteletet, barátságát és közeledését szolgálja; az anyagi és szellemi javak legszélesebb körű és minél szabadabb cseréjéért, a kölcsönös tájékoztatás szabadságáért ... az erőszak alkalmazásának vagy az erőszakkal való fenyegetőzésnek a nemzetközi viszonyokból való kiküszöböléséért, s az általános és teljes lefegyverzés megvalósításáért.“ Mit tud ön a baráti »«ir.iaftatn országokról 7 Zágráb látképe
