A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-18 / 16. szám
A történelmi nevezetességű Jajca (árosa Hajógyár Splltben elkobozták a háborús nyereségeket, ellen őrzés alá helyezték a külkereskedelmet és progresszív adórendszert vezettek be. 1948- ig államosították az üzemeket és a bányákat, majd társadalmi tulajdonba adták át: felosztották a nagybirtokokat, 1953-tól kezdve a magántulajdonban lévő mezőgazdasági terület nem haladhatja meg a 10 hektárt. A szocialista szektor részesedése a termelésben ma kb. 80 százalék, a nemzeti jövedelem 1963-ban 4181 milliárd dinárra növekedett. (A dinár árfolyama: 1 dollár kb. 870 dinár.) Jugoszlávia gazdasági fejlődése a felszabadulás óta hasonlít a többi európai szocialista országéhoz. Az iparosítás alkotja a nemzetgazdaság fejlesztésének legfontosabb tényezőjét, s ez rövid néhány év alatt átalakította az ország egész gazdasági és szociális rendjét. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét az ipar szolgáltatja, s a külkereskedelmi árucikkek háromnegyed része is ipari termék. A régi Jugoszlávia szinte minden iparcikkből behozatalra szorult, ma pedig számos ipari készítményt exportál, kezdve a feldolgozót mezőgazdasági termékektől egészen a kész gyáripari berendezésekig. A felszabadulás óta leginkább fejlődő iparágak: a traktorgyártás, autóipar, szerszámgépgyártás, hajóépítés, építőipar stb. Habár a mezőgazdaságban még az egyéni gazdálkodás van túlsúlyban a kollektív gazdaságok szolgáltatják az öszszes termékek 25 százalékát, a piacra kerülő mezőgazdasági áruknak pedig kb. 40 százalékát. A tengerjáró hajók száma 1958-ig mintegy kétszeresére emelkedett, Jugoszlávia kereskedelmi flottája több mint egymillió BRT-t tesz ki. A nemzeti jövedelem — egy személyre számítva — Jugoszláviában az elmúlt húsz év alatt 110 dollárról 500 dollárra emelkedett. Az egyes országrészek közt azonban még mind gazdasági, mind kulturális szempontból jelentős különbségek vannak; a legfejlettebb Szlovénia, a legelmaradottabb Crna Gora. Jugoszláviában most a hétéves gazdasági terv (1964—1970) megvalósításán dolgoznak, amelyre, az ipari termelésnek évi 10-százalékos, az életszínvonalnak 9 százalékos, a nemzeti jövedelemnek 8,4—9 százalékos növekedését irányozták elő. Ezalatt 1 250 000 új lakást is építenek. A szocialista alkotmányt Jugoszláviában 1963 tavaszán hagyták jóvá, s ez új szakaszt jelent az ország alkotmány-jogi fejlődésében. A társadalmi fejlődés középpontjában az a törekvés áll, hogy minden hatalmi szerv valóban társadalmi, demokratikus és szocialista legyen. Az államszervezet fokozatosan átalakul a szabad fejlődés és a társadalmi önigazgatás védelmezőjévé. A társadalmi önigazgatásban ma mintegy 2,5 millió személy vesz részt; ők Igazgatják a gyárakat, az iskolákat, a kórházakat, a szövetkezeteket, a szociális biztosítást stb. Az önigazgatásban részt vesz valamennyi dolgozó, a munkahelyeken és a lakóhelyeken rendezett gyűlések, értekezletek stb. formájában, s ezeken osztják szét a társadalmi jövedelmet is. A mai Jugoszláv élet Belgrád előtt a gyorsvonatból hatalmas, elegáns várost pillantunk meg még a Duna Innenső partján: Oj-Belgrád, a jugoszlávok egyik büszkesége. Elsősorban az épületek rendkívül tetszetős külalakja vonja magára 0)-Belgród, a jugoszláv főváros legmodernebb része Autóút a karsztos hegyvidéken
