A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-28 / 13. szám
könyvnapok szervezésének gondolatát csak üdvözölni lehet. Ezt nemcsak a könyvhónap keretében, de más alkalomkor is lehet szervezni. Egyedül azon múlik, hogy a járási székhelyen a könyvesbolt és a járást népkönyvtár hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Milyen irányelvek határozzák meg a könyvvásárlást, honnan kapják az utalványt és milyen pénzből fedezik? — A könyvutalvány bevezetését az tette szükségessé, hogy a helyt nemzeti bizottságok a költségvetésükben szereplő könyvvásárlási tételt általában csaknem minden alkalommal másra használták fel. így a járási nemzeti bizottságok e pénzügyi keretet utalvány formájában merítik ki, hogy valóban könyvet vásároljanak a meghatározott összegért. JÄN FERENCÍK, a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztője Miért jelennek meg a hazai magyar szerzők művei oly alacsony példányszámba u? — A kiadványok példányszámát mi a könyvkereskedés előzetes megrendelése alapján határozzuk meg, vagyis a művek iránt várható érdeklődést vesszük tekintetbe. Természetesen ez csak hozzávetőleges adat, — s nem is ragaszkodunk hozzá túlságosan, — hiszen valamennyi kötetből jóval többet nyomunk, mint amennyi megrendelést a nagykereskedés bejelent a kiadónál. Viszont túlságosan sem rugaszkodhatunk el ettől a számtól, hiszen nem akarunk csak a raktárak részére könyvet kiadni. Sajnos, az eredeti művek iránt nagyon kicsi az érdeklődés, ezt az idei kiadványokkal kapcsolatban is bizonyíthatom. Csak néhány adat az előzetes megredelésekről: Monoszlóy: A villamos alatt 440, Ozsvald: Földközelben 401, Moyzes Ilona: Osztravai dalok 101 példányszám. De folytathatnám a sort, felsorolhatnám szinte valamennyi idei kiadványunkat. A Slovenská kniha megrendelése egyetlen esetben haladta meg az 500 példányt (Ozsvald: Kispostás 895), egyébként átlag 150—200— 300 példányszámot rendelt. Ennek ellenére egyetlen esettől eltekintve (Moyzes Ilona első verskötete) minden kiadványból többet nyomunk 500-nál. Sajnos, ennek az az eredménye, hogy sok kötet raktáron fekszik. így például a kiadó raktárában jelenleg is 200 ezer korona értékű könyv hever, s köztük bizony jónéhány hazai szerző műve, amelyet meglehetősen alacsony példányszámban adtunk ki. Milyen művekről van szó? — A múlt évi kiadványokból egyebek között Bábi Tibor: Tízezer év árnyékában (352 kötet), Barsi: Tegnap és holnap között (320), Fábry: Kúria, kvaterka, kultúra (170), Gál: Arcnélküli szobrok (230), Egri: Keserű égbolt (80), Monoszlóy: Virrasztó szerelem (100), Zs. Nagy: Ének a tisztaságról (350), Szabó: Ebek lázadása 1230) stb. De vannak régebbi kiadványok is szép számmal. Véleménye szerint, miért ilyen kicsi az érdeklődés? — A propaganda, a könyvterjesztés teljes hiánya miatt. Nem elég a könyvet csak kiadni, de terjeszteni is kell. Sajnos, a kiadó erre nem képes, két emberünk van mindössze a szlovák és magyar könyvek terjesztésével megbízva s még a laikus is gondolhatja, hogy ez kevés. Sajnos, nagyobb apparátus kiépítésére nincsenek anyagi eszközeink. A terjesztés így teljes mértékben a könyvkereskedelemre hárul, s hogy a könyvkereskedelem hogyan teljesíti ezt a feladatát, azt — az elmondottak után — el tudjuk képzelni. DR. MEISLINGER, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetője Miért jelennek meg hazai magyar szerzőink művei oly alacsony példányszámban: — Úgyszólván nem múlik el egyetlen nap sem, hogy a kiadóvállalat ne foglalkozna ezzel a kérdéssel. Egyrészt azért, mert elsőrendű kulturális-politikai feladatának tartja, hogy hozzájáruljon magyar olvasóink anyanyelvén írott művekkel való lehető legjobb ellátásához; másrészt azért, mert erre kényszeríti a te nelés jövedelmezősége is. Az elosztást azonban kizárólagosan — a tömeg-kiadványoktól eltekintve — a Slovenská kniha n. v. szervei végzik, s ezek minden kevésbé ismert kiadvánnyal szemben — a világirodalom nagy klasszikusainak műveitől, valamint az egyéb keresett művektől eltérően — túlságosan óvatosan viseltetnek. Azért nem ritkák azok az esetek, amikor egy kezdő fiatal magyar író (Batta) kötetéből a könyvterjesztő vállalat valamennyi könyvesbolt számára csupán 130 darabot rendel (érdeklődés: 0). Ez az érdektelenség annál inkább meglepő, mivel a könyvesboltok vezetői — így tehát a megrendelők — úgyszólván mindenütt magyar nemzetiségű elvtársak, akiktől valóban elvárhatnánk, hogy jobban szívükön viseljék a magyar könyv sorsát. Ezért a kiadóvállalat gyakran kénytelen a saját kockázatára megszabni a példányszámot, noha semmi biztosítéka sincs rá, hogy ezt a felemelt példányszámot a könyvterjesztő vállalat át is veszi. A megoldás? Lényegesen képzettebb káderek alkalmazása, főként a könyvesboltokban; az anyagi érdekeltség fokozása a kevésbé kelendő kiadványok esetében, valamint a szocialista könyvpiac-kutatás tudományos alapokra való helyezése. Miért kevés az ifjúsági és gyermekkönyv? Ügy vélem, csupán viszonylagos hiányról beszélhetünk, mely egyhamar nemigen küszöbölhető ki. Nem ismerem a helyzetet országos viszonylatban, de általában köztudomású dolog, hogy a gyermek, illetve ifjúsági irodalom bizonyos fajtái iránti kereslet sem cseh, sem szlovák részről nincs kielégítve. Ennek ellenére meglehetősen nagy mennyiségű magyar nyelvű gyermek, illetve ifjúsági könyv kerül piacra. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó az 1965-ös esztendőben pl. saját kiadványaiból, illetve a magyarországi behozatalból — a könyvhálózat megrendeléseivel összhangban — 80 ilyen titulust dob piacra — kb. 150 ezer példányszámban —, ami mindenképpen jelentős mennyiség, nem beszélve azokról a gyermek- és ifjúsági könyvekről, amelyeket a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó tevékenységétől függetlenül a Szlovák Könyvnagykereskedés választékának gyarapítására behoz. Ami a Mladé Letá magyar gyermek, illetve ifjúsági irodalommal kapcsolatos kiadói tevékenységének távlatait illeti, erre legjobban az említett kiadó igazgatója, Móric elvtárs tudna válaszolni. Kár, hogy a kiadó által megjelentetett nagyszámú és változatos kiadványt nem egészítik ki jelentősebb mértékben hazai magyar szerzők értékes gyermek-irodalmi alkotásai. Miért nincsenek tájékoztatva kellőkép-, pen a Versbarátok Köréről a könyvesből-, tok és a könyvtárak? —A tagsági kiadványok nem tartoznak a könyvhálózat hatáskörébe, a megrendeléseket egyénileg, postán keresztül intézik. Főként ebben különböznek a többi kiadványoktól. Erről az elvről azonban bizonyos okoknál fogva nem lehet lemondani. Az okok részletes elemzésére azonban ennek az ankétnak a keretében nincs hely. A könyvtárakat, sajnos eddig nem látták el megfelelően propagációs anyaggal. A nyomdaipari vállalat nem intézte el teljes egészében a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó nyomtatvány-megrendelését. A megrendelt nyomtatványokat' ugyanis jelentős késéssel és a megrendeltnél kisebb példányszámban szállították, sőt, mi több, az újabb megrendelés előtt a meglévő szedést szétdobálták, A tagtoborzás állása ennek ellenére a mai napig meglehetősen örvendetes. Ez azonban tőként számos ügybuzgó egyén, szerv és szervezet (Hét, Új Szó, Új Ifjúság, Csemadok, iskolák, valamint a Szlovák írószövetség magyar szekciója néhány különnösképpen áldozatkész tagjának | érdeme. Összesen 3010 tag jelentkezettebből 2020-an — tehát a jelentkezettek teljes kétharmada —, az alapsorozat mind a négy könyvének megvételére kötelezték magukat. Kétlem, hogy sok tömeg-kiadvány ilyen eredménnyel dicsekedhetne, A megrendelések megoszlása: Bábi 2631, Illyés 2614, Cselényi 2500, Verlaine 2020. A tagtoborzást tovább folytatják. Milyen kulcs szerint történik az eredeti magyar kiadványuk példányszámának meghatározása és milyen szempontok a döntők a Magyarországról behozott könyvek számának megállapítását illetően? — Az egyedüli és kizárólagos „kulcs* a hazai magyar kiadványok számának meghatározását illetően a könyvhálózat igénye. Tehát nincs semmiféle kulcs. A szerkesztőségi és nyomdai kapacitás, a papír stb. a legkisebb mértékben sem befolyásolják. A magyarországi behozatal mind a közös kiadványok vonalán — mely a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó hatáskörébe tartozik —, mind a Szlovák Könyvnagykereskedés által irányított választék vonalán a behozatali kontingenstől függ. Az említett kontingens meghatározása a kulturális értékek kivitelét és behozatalát szabályozó prágai Artia vállalat hatáskörébe tartozik. A választék-megállapító bizottság, a Szlovák Könyvnagykereskedés, valamint a kiadó vállalatok felettes szervei mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a megállapított irányszájnokat emeljék. Miért nem hozunk be a magyar nemzet történelmével foglalkozó terjedelmesebb müveket, és miért nem adjuk ki magyar nyelven a cseh és szlovák irodalom történetét? — A magyar nemzet története című mű (Unger Mátyás, Szabolcs Ottó) már 1964 novemberétől biztosítva van. Ezenkívül több monográfiái jellegű kiadványt megrendeltünk — Bogáti Péter: Mátyás király, Csanády Endre: Verses magyar történelem, Kosári Domokos: Kossuth Lajos, Hegedűs Géza: Az árpádházi királyok kora stb. Már csupán a kéziratokra várunk. Legközelebbi kiadói tervünkbe be szándékozunk iktatni a cseh és szlovák irodalom története című művet is. E tekintetben tehát örömmel igyekszünk eleget tenni olvasóink kívánságának. 11
