A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-28 / 13. szám

könyvnapok szervezésének gondolatát csak üdvözölni lehet. Ezt nemcsak a könyvhónap keretében, de más alkalom­kor is lehet szervezni. Egyedül azon mú­lik, hogy a járási székhelyen a könyves­bolt és a járást népkönyvtár hogyan vi­szonyul ehhez a kérdéshez. Milyen irányelvek határozzák meg a könyvvásárlást, honnan kapják az utal­ványt és milyen pénzből fedezik? — A könyvutalvány bevezetését az tet­te szükségessé, hogy a helyt nemzeti bi­zottságok a költségvetésükben szereplő könyvvásárlási tételt általában csaknem minden alkalommal másra használták fel. így a járási nemzeti bizottságok e pénz­ügyi keretet utalvány formájában merítik ki, hogy valóban könyvet vásároljanak a meghatározott összegért. JÄN FERENCÍK, a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó fő­­szerkesztője Miért jelennek meg a hazai magyar szerzők művei oly alacsony példányszám­ba u? — A kiadványok példányszámát mi a könyvkereskedés előzetes megrendelése alapján határozzuk meg, vagyis a művek iránt várható érdeklődést vesszük tekin­tetbe. Természetesen ez csak hozzávető­leges adat, — s nem is ragaszkodunk hoz­zá túlságosan, — hiszen valamennyi kö­tetből jóval többet nyomunk, mint amennyi megrendelést a nagykereskedés bejelent a kiadónál. Viszont túlságosan sem ru­gaszkodhatunk el ettől a számtól, hiszen nem akarunk csak a raktárak részére könyvet kiadni. Sajnos, az eredeti művek iránt nagyon kicsi az érdeklődés, ezt az idei kiadványokkal kapcsolatban is bizo­nyíthatom. Csak néhány adat az előzetes megredelésekről: Monoszlóy: A villamos alatt 440, Ozsvald: Földközelben 401, Moy­­zes Ilona: Osztravai dalok 101 példány­­szám. De folytathatnám a sort, felsorol­hatnám szinte valamennyi idei kiadvá­nyunkat. A Slovenská kniha megrendelése egyetlen esetben haladta meg az 500 pél­dányt (Ozsvald: Kispostás 895), egyéb­ként átlag 150—200— 300 példányszámot rendelt. Ennek ellenére egyetlen esettől eltekintve (Moyzes Ilona első verskötete) minden kiadványból többet nyomunk 500-nál. Sajnos, ennek az az eredménye, hogy sok kötet raktáron fekszik. így pél­dául a kiadó raktárában jelenleg is 200 ezer korona értékű könyv hever, s köz­tük bizony jónéhány hazai szerző műve, amelyet meglehetősen alacsony példány­számban adtunk ki. Milyen művekről van szó? — A múlt évi kiadványokból egyebek között Bábi Tibor: Tízezer év árnyéká­ban (352 kötet), Barsi: Tegnap és holnap között (320), Fábry: Kúria, kvaterka, kul­túra (170), Gál: Arcnélküli szobrok (230), Egri: Keserű égbolt (80), Monoszlóy: Vir­­rasztó szerelem (100), Zs. Nagy: Ének a tisztaságról (350), Szabó: Ebek lázadása 1230) stb. De vannak régebbi kiadványok is szép számmal. Véleménye szerint, miért ilyen kicsi az érdeklődés? — A propaganda, a könyvterjesztés tel­jes hiánya miatt. Nem elég a könyvet csak kiadni, de terjeszteni is kell. Sajnos, a kiadó erre nem képes, két emberünk van mindössze a szlovák és magyar könyvek terjesztésével megbízva s még a laikus is gondolhatja, hogy ez kevés. Sajnos, nagyobb apparátus kiépítésére nincsenek anyagi eszközeink. A terjesz­tés így teljes mértékben a könyvkereske­delemre hárul, s hogy a könyvkereskede­lem hogyan teljesíti ezt a feladatát, azt — az elmondottak után — el tudjuk kép­zelni. DR. MEISLINGER, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetője Miért jelennek meg hazai magyar szer­zőink művei oly alacsony példányszám­ban: — Úgyszólván nem múlik el egyetlen nap sem, hogy a kiadóvállalat ne foglal­kozna ezzel a kérdéssel. Egyrészt azért, mert elsőrendű kulturális-politikai felada­tának tartja, hogy hozzájáruljon magyar olvasóink anyanyelvén írott művekkel való lehető legjobb ellátásához; másrészt azért, mert erre kényszeríti a te nelés jövedelmezősége is. Az elosztást azonban kizárólagosan — a tömeg-kiadványoktól eltekintve — a Slovenská kniha n. v. szer­vei végzik, s ezek minden kevésbé ismert kiadvánnyal szemben — a világirodalom nagy klasszikusainak műveitől, valamint az egyéb keresett művektől eltérően — túlságosan óvatosan viseltetnek. Azért nem ritkák azok az esetek, amikor egy kezdő fiatal magyar író (Batta) kötetéből a könyvterjesztő vállalat valamennyi könyvesbolt számára csupán 130 darabot rendel (érdeklődés: 0). Ez az érdekte­lenség annál inkább meglepő, mivel a könyvesboltok vezetői — így tehát a megrendelők — úgyszólván mindenütt magyar nemzetiségű elvtársak, akiktől valóban elvárhatnánk, hogy jobban szí­vükön viseljék a magyar könyv sorsát. Ezért a kiadóvállalat gyakran kénytelen a saját kockázatára megszabni a pél­­dányszámot, noha semmi biztosítéka sincs rá, hogy ezt a felemelt példányszámot a könyvterjesztő vállalat át is veszi. A megoldás? Lényegesen képzettebb káderek alkal­mazása, főként a könyvesboltokban; az anyagi érdekeltség fokozása a kevésbé kelendő kiadványok esetében, valamint a szocialista könyvpiac-kutatás tudomá­nyos alapokra való helyezése. Miért kevés az ifjúsági és gyermek­­könyv? Ügy vélem, csupán viszonylagos hiányról beszélhetünk, mely egyhamar nemigen küszöbölhető ki. Nem ismerem a helyzetet országos viszonylatban, de ál­talában köztudomású dolog, hogy a gyer­mek, illetve ifjúsági irodalom bizonyos fajtái iránti kereslet sem cseh, sem szlo­vák részről nincs kielégítve. Ennek elle­nére meglehetősen nagy mennyiségű ma­gyar nyelvű gyermek, illetve ifjúsági könyv kerül piacra. A Szlovákiai Szép­­irodalmi Könyvkiadó az 1965-ös esztendő­ben pl. saját kiadványaiból, illetve a ma­gyarországi behozatalból — a könyvháló­zat megrendeléseivel összhangban — 80 ilyen titulust dob piacra — kb. 150 ezer példányszámban —, ami mindenképpen jelentős mennyiség, nem beszélve azok­ról a gyermek- és ifjúsági könyvekről, amelyeket a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó tevékenységétől függetlenül a Szlovák Könyvnagykereskedés választé­kának gyarapítására behoz. Ami a Mladé Letá magyar gyermek, illetve ifjúsági irodalommal kapcsolatos kiadói tevékeny­ségének távlatait illeti, erre legjobban az említett kiadó igazgatója, Móric elvtárs tudna válaszolni. Kár, hogy a kiadó által megjelentetett nagyszámú és változatos kiadványt nem egészítik ki jelentősebb mértékben hazai magyar szerzők értékes gyermek-irodalmi alkotásai. Miért nincsenek tájékoztatva kellőkép-, pen a Versbarátok Köréről a könyvesből-, tok és a könyvtárak? —A tagsági kiadványok nem tartoznak a könyvhálózat hatáskörébe, a megrende­léseket egyénileg, postán keresztül inté­zik. Főként ebben különböznek a többi kiadványoktól. Erről az elvről azonban bizonyos okoknál fogva nem lehet lemon­dani. Az okok részletes elemzésére azon­ban ennek az ankétnak a keretében nincs hely. A könyvtárakat, sajnos eddig nem látták el megfelelően propagációs anyag­gal. A nyomdaipari vállalat nem intézte el teljes egészében a Szlovákiai Szépiro­dalmi Könyvkiadó nyomtatvány-megrende­­lését. A megrendelt nyomtatványokat' ugyanis jelentős késéssel és a megren­deltnél kisebb példányszámban szállítot­ták, sőt, mi több, az újabb megrendelés előtt a meglévő szedést szétdobálták, A tagtoborzás állása ennek ellenére a mai napig meglehetősen örvendetes. Ez azonban tőként számos ügybuzgó egyén, szerv és szervezet (Hét, Új Szó, Új Ifjú­ság, Csemadok, iskolák, valamint a Szlo­vák írószövetség magyar szekciója néhány különnösképpen áldozatkész tagjának | érdeme. Összesen 3010 tag jelentkezett­ebből 2020-an — tehát a jelentkezettek teljes kétharmada —, az alapsorozat mind a négy könyvének megvételére kötelezték magukat. Kétlem, hogy sok tömeg-kiad­vány ilyen eredménnyel dicsekedhetne, A megrendelések megoszlása: Bábi 2631, Illyés 2614, Cselényi 2500, Verlaine 2020. A tagtoborzást tovább folytatják. Milyen kulcs szerint történik az eredeti magyar kiadványuk példányszámának meghatározása és milyen szempontok a döntők a Magyarországról behozott köny­vek számának megállapítását illetően? — Az egyedüli és kizárólagos „kulcs* a hazai magyar kiadványok számának meghatározását illetően a könyvhálózat igénye. Tehát nincs semmiféle kulcs. A szerkesztőségi és nyomdai kapacitás, a papír stb. a legkisebb mértékben sem befolyásolják. A magyarországi behozatal mind a közös kiadványok vonalán — mely a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkia­dó hatáskörébe tartozik —, mind a Szlo­vák Könyvnagykereskedés által irányított választék vonalán a behozatali kontin­genstől függ. Az említett kontingens meg­határozása a kulturális értékek kivitelét és behozatalát szabályozó prágai Artia vállalat hatáskörébe tartozik. A válasz­­ték-megállapító bizottság, a Szlovák Könyvnagykereskedés, valamint a kiadó vállalatok felettes szervei mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a megálla­pított irányszájnokat emeljék. Miért nem hozunk be a magyar nemzet történelmével foglalkozó terjedelmesebb müveket, és miért nem adjuk ki magyar nyelven a cseh és szlovák irodalom tör­ténetét? — A magyar nemzet története című mű (Unger Mátyás, Szabolcs Ottó) már 1964 novemberétől biztosítva van. Ezenkívül több monográfiái jellegű kiadványt meg­rendeltünk — Bogáti Péter: Mátyás ki­rály, Csanády Endre: Verses magyar tör­ténelem, Kosári Domokos: Kossuth Lajos, Hegedűs Géza: Az árpádházi királyok kora stb. Már csupán a kéziratokra vá­runk. Legközelebbi kiadói tervünkbe be szándékozunk iktatni a cseh és szlovák irodalom története című művet is. E te­kintetben tehát örömmel igyekszünk ele­get tenni olvasóink kívánságának. 11

Next

/
Thumbnails
Contents