A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-21 / 12. szám
GÁL SÁNDOR: pant I Arcképvázlat f Legyen almanachunk! Az élet minden területén ajánlatos, fontos a mérlegelés, az értékelés. Ez az értékmérő megnyilatkozás csak akkor lesz időálló, ha betűhöz kötjük, írásba foglaljak. Ez a gondolat, ez a motívum vonul végig vezérfonalként dr. Szántó György Hol vannak az évkönyvek című cikkében. Vallom, hogy az évkönyveknek valóban megvolt a szerepük, a küldetésük. Ha annak idején nem böngésztem volna át az újvári gimnázium évkönyveit, ma sem tudnám, hogy lakhelyemen a múlt század derekán milyen csúfolcdó versike járta. Erre már senki sem emlékszik a faluban. De ezt a Versi két a gimnázium tanulói megőrizték, akik akkor néprajzgyűjtő munkát is végeztek, és évkönyvükben ezt • feldolgozták. Az évkönyv szükséges voltát illetőleg sokan ellenvetésként az iskolák krónikáját hozzák fel. Működési helyemen évek óta vezetem és írom az iskola krónikáját. Az intern anyagot használ fel, jegyez le. Arról, az abban foglaltakról a nyilvánosság ritkán szerez tudomást. Az évkönyv küldetése egészen más. Az éppen a tömegek felé, a nyilvánosság elé akarja tárni az elért eredményeket. Ma is büszkén forgatom az időközben megszűnt legnagyobb magyar sportegyos.ület, a PTE évkönyveit, amelyek számot adtak a nagymúltú klub sporttevékenységé-, rői, ahol nem kisebb világnagyságok tevékenykedtek, mint Kóczán Mór, az amszterdami olimpia gerelyhajításának második helyezettje. A pedagógusok idősebb korosztályához tartozom, aki szívesen babusgatok egy könyvet, aminek tábláján ez áll: Á Csehszlovákiai Magyar Tanítók Almanachja (1918—1933) (kiadta a Ucitefské íiakladatelstvo slov. UNAS, Bratislava). A- címlap alapján mindenki következtethet, hogy az évkiinyv a burzsoá köztársaság első tizenöt évében működő magyar tanítók eredményeit foglalja magában. Masaryk köztársasága, mely a nemzetiségek elnyomására törekedett, engedélyezte tanítóságunk eme évkönyvét. A hatalmas és komoly munkából ma is lemérhetjük az I. világháborút követő évek munkájának, erőfeszítéseinek eredményeit. Pontos adatok állnak rendelkezésre, hol, milyen, hány tanerős iskola működött, kik -tanítottak ott, milyen iskolán kívüli munkát végeztek a tanítók stb. Sokan, még pedagógus körökben sem tudják, hogy már akkor léteztek tanítói énekkarok. A mi kerületűnk énekkarát Siposs Péter, majd Boross Béla vezették, hogy volt Szlovenszkói Általános Magyar Tanítói. Egyesület is, melynek élén, országos elnökként Kovács Alajos negyedi igazgató állott, hogy volt az egyesületnek hivatalos lapja, a Magyar Tanító. Szeretném még azt is megjegyezni, hogy az említett Almanach szerkesztőbizottságában egyformán helyet foglaltak csehek, szlovákok és magyarok. A cikkírók között találjuk dr. Szerényi Ferdinándot, a pozsonyi állami koed. magyar tanítóképző igazgatóját. Szalatnai Ráchel Rezsőt, a kiváló írót, és sokan másokat. De érdemes ebből a műből egy-két gondolatot még kiragadni. Az Almanach bevezető mottója így hangzott: „Csehszlovákia magyar tanítóságának fáradhatatlan és sokoldalú, teremtő munkája emlékére.“ Egyik cikke a tanítóságnak a munkásság körében végzett tevékenységéről szól. Egy másik fejezet az iskolák demokratikus szellemével, a végrehajtott reformokkal foglalkozik. Ezek pedig abban a korban egyenesen forradalmi kezdeményezések voltak. Mint fiatal pedagógus ott voltam az első, az 1933-as Almanach születésénél, ott állottam a tervezett új évkönyv bölcsőjénél is. Sajnos, a második nem született meg. Az első a legsúlyosabb gazdasági mélypont idején látott napvilágot, s kizárólag a tanítók adományaiból jött létre. Ez akkor nagy anyagi megterhe.ést jelentett minden magyar nevelő számára. De meglett. Most is a lelkesedés lángjai gyulladtak ki az ifjú és megújhodott nemzedékek, a tanítóság szívében, akik korporativ küldték el megrendeléseiket a tervezett Alnianachra. Tudok olyan esetről is, hogy a s2ülők is a megrendelők soraiba álltak, sőt a megrendelők között iskolai alkalmazottak is találhatók. Az új, tervezett Almanach ajándéknak készült a Párt asztalára, eredmények felmérésével, diagrammázó évkönyv köztársaságunk újjászületésének 20. évfordulójára. Azt -akartuk, hogy lássák, olvassák az érdekeltek a kívülállók, barátaink, mit tettünk az elmúlt húsz év alatt, a felszabadult hazában a felszabadult magyar pedagógusok, a nép soraiból kikerült új arcú magyarok milyen utat jártak meg, hogy álltak helyt a kormányzat védőszárnyai alatt az eszmeiség útvonalán. Hozzáállás, hozzájárulás akart lenni, dicső múltunkhoz, mely a még szebb iövő felé mutat. Ezért a törekvésért pedig haragudnia senkinek nem szabad. Éppen ezért nem lehet az Almanach ügyét elodázni, mert az munkánk tükörképe. Pék Lajos Ahogy tavasszal az élet mozdul a hantok alatt s a fagyott valóság ébred mint gyermek nyelvén a szavak úgy sejtem mit éltél komor gondjaiddal közöttünk és mégis távol a buja nyomor ismeretlen messzeségében mint gyermek a szavak neszét sejtem tört vágyaid sejtem mint kezed ritka melegét mely a madarak röptét kiséri túl a hegyen folyók tükrén túl sejtlek mint ki a holnapot méri éjfélek mélyén álmatlanul. 1. Már rég tudom mi voltál nékem s hogy mi vagy próbálom érteni ember példa az embertelenségben a legelső egy test egy vérbeli sorsodon én népem sorsát értem s még többet sorsát a világnak benned EGYÜTT hiszek az EGÉSZBEN életedre életem a zálog 2. És nem tudok már soha szabadulni élet élet Hegedűk virágok hangok csöppnyi részek Világod apám hogy összerakjam végre Hogy lássam magamat is izzó egészében Ott jársz a földeken két ökröd hajtod Két kezed ököl feszül az ér az ekét tartod Seregély-felhő gomolyog vadludák húznak S a szántás akár homlokod ha ráncba húztad — 3. így látlak apám a pucér valóság nehéz igájába fogva éjszakák éle csattog a vakvilág felett lobogva tüzes ostorok röpködnek omlik recseg egy rend szakad a hó fehér világa s néha tébolyító a csend Ötven éveddel apám mindig így látlak a gyermek eszmél a férfi már lázad érted miattad s egy nép sorsa vet lobot benne mert fáj ami elmúlt bitangul felette 4 9
