A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-21 / 12. szám

Ember, könyv, társadalom Nagykaposi jegyzetek Nagy kapós, hazánk legkeletibb magyar kisvárosa a Latorcán túl fekszik. A nagy­­kaposiak azt mondják, Latorcán innen. Nemrég még járási székhely vol t, ma csu­pán kulturális központ. Igaz, a vaján! (hő­erőmű építkezése óta ismét gyorsan gya­rapszik lakosainak száma. Jelenleg majd­nem 4000 ember él itt, ebből kb. 3000 ma­gyar nemzetiségű. Modern, pár éve épült kultúrházban ka­pott szállást a népkönyvtár Nagykaposon. A könyvtárnak három helyisége van, ket­tőben roskadásig megrakott könyvespol­cok sorakoznak, a harmadik ízlésesen be­rendezett olvasóterem. Ebben néha — né­ha még olvasnak is: a környékről bejáró dolgozók közül rövidítik meg néhányan a várakozás perceit. Nemrégen fejeződött be az olvasóteremben „Petőfi képekben“ címmel egy kiállítás, amely cseh felira­tokkal és versfordításokkal ismertette hal­hatatlan költőnk életét és munkásságát. Szép kezdeményezés, csak az a baj, hogy a vajáni hőerőmű építkezésén dolgozó cseh szakemberek közül kevesen nézték meg. Hívni kellett volna őket. — Mennyi magayr könyvünk van? Pon­tosan 4988. Ezek túlnyomórészt szépiro­dalmi könyvek. Nagyon kevés a szak­­könyv, de nem is igen keresik. A szövet­kezetnek van saját könyvtára, az iskolák­nak is. Kiknek a könyveit olvassák a leg­többen? Jókaiét, Gárdonyiért, Míkszáthót, Mórlczét. De tőlük is van elegendő köny­vem: 153 Jókai, 55, Mikszáth, 43 Móricz, 17 Gárdonyi könyv. Igaz, az utóbbi kevés. Ida regénye, a Hosszúhajú veszedelem, de a tö-bbi Gárdonyi könyvet is állandóan ol­vassák. Jókai után őt kedvelik a legjobban. Mai íróktól? Berkesi András könyveit, Fe­jes Endre Rozsdatemetőjét mindig keresik. De Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz és Dobos László: Messze voltak a csillagok c. könyveit is. Nézegetem a kölcsönzők kartotéklapját: 153 állandó olvasója van a könyvtárnak. A múlt hónapban 435 könyvet kölcsönöz­tek ki. Az iskolásokon kívül főleg öregek lá­togatják a könyvtárat. Az ok? Egy két évtized alatt nem válnak az emberek könyvtárlátogatókká, még ha jutna is most már idő rá, különösen ilyenkor télen. Ezer év korlátáit kell lasssan ledöntö­getni. Különben is, mindig a könnyebb szórakozás kerül a könyvolvasás elé: a kártya és a rádió után most a televízió. Most már moziba se nagyon járnak az itteniek A kultúrház is csak a Magyar Területi Színház előadásain telik meg. Legutóbb Lackóné Kiss Ibolya jött el Nagykaposra, hogy olvasóival találkozzon. Talán tizenöt felnőtt volt a találkozón. Pedig nagyon sokan olvasták a Hétben megjelent Erzsi tekintetes asszony c. re­gényt. Beszéltek is róla városszerte, a szomszédok rongyosra olvasták a lapot. A találkozóra mégse jöttek el. Közöny? Túlzott kényelemszeretetet? A kettőnek valamilyen keveréke. — Az ifjúsági irodalommal nem lenne különösebb baj — folytatja Papp Ilike —, habár abból sem igen nagy a választék. A középiskolások igényeit azonban nem tudom kellően kielégíteni. Különösen a régebbi magyar irodalommal foglalkozó könyvek hiányoznak. Kérik tőlem Zrínyi Az olvasók Szigeti veszedelmét, Csokonai Tempeföijét, Dorottyáját, Katona ■ Bánk bánját, Szigli­geti színműveit, Vörösmarty verseit, de ezek csupán 1—2 példányban vannak meg. — És a mai magyar íróktól? Hány Illyés kötetük van? — A Hetvenhét magyar népmesén kí­vül a Puszták népe és Petőfi 1-»1 pél­dányban. Németh Lászlótól megvan a Bűn, Iszony, Égető Eszter, Lányaim 1—1 pél­dányban. Elegendő könyvünk van Passuth Lászlótól. A költségvetés iránt érdeklődöm. — Nem' sok, hangzik a válasz. 8400 koro­nát kaptunk erre az évre, ebből termé­szetesen szlovák, sőt újabban cseh köny­veket is kell vásárolnunk, mert az. itt tartózkodó cseh dolgozók kérik. Az ösz­­szeg felénél valamivel több marad ma­gyar könyvekre. Negyedévenként vásáro­lok, ilyenkor egyszerre el kell költenem az előirányzott összeget. Néha félre szoktam tétetni az újonan érkezett köny­vekből. A könyvesbolt vezetője szívesen vár egy hónapot is. A versolvasás iránt érdeklődöm. — Né­hány diákon kívül verseskötetet soha sen­ki sem kért, tehát nem is vásárolok. A Slovenská knilia vezetője, Fábry Mik­lós, kérdésemre, hogy mennyi magyar könyvet adott el a múlt hónapban, diplo­matikusan válaszol: — Januárban 104,4 százalékra teljesí­tettem az eladási tervet. — Ez sok, vagy kevés? Válasz helyett megrendelő lapokat tesz elém. — Nézze, Illyés Petőfi tanul­mányának ifjúsági kiadásából (Tűz va­gyok) 200 db-ot rendeltem, kaptam 40-et, már egy sincs, Arany Toldijának ifjúsági kiadásából szintén 200-at, még semmit sem kaptam, és sorolja tovább az adato­kat. A vevők iránt érdeklődöm. — Ide bejár az egész környék. Nagykaposon 30—35 olyan vásárlóm van, akik hetente felke­resnek. Ezenkívül Nagykaposon az iskoláknak is elég gazdag könyvtáruk van. Az álta­lános középiskola pedagógiai, politikai és egyéb szakkönyvekkel együtt kb. 2000 magyar könyvvel rendelkezik, a kilenc­éves iskola ugyanennyivel, a mezőgazda­­dasági technikum könyvállománya is meghaladja a kétezret .Az iskolák könyv­tárában a hiányossság az, hogy a kötele­ző és ajánlott olvasmányokat tartalmazó könyvek csak néhány példányban vannak meg. GÉCZI LAJOS Könyvtárak és az olvasók Nagycétényben Nagycétény Nyitrától délre, a Cétény­­ke folyó bal partján terül el. Egyike a legrégibb Zobor-vidéki magyar falvaknak. Lakóinak száma 2000. A HNB tanácster­mében van a könyvtár. Könyvtári napot csütörtökönként tartanak. A könyvtár évente gyakran változtatja helyét, a jelenlegi helye az ötödik. Sok­szor olyan helyiségben volt. ahol nem lehetett fűteni, és főleg félidőben, az em­lített okok miatt lehetetlen volt könyv­tári napokat tartani. A könyvtárosok gya­kori változtatása is befolyásolta a könyv­hozzászólnak tár működését. A terem nagyságát tekint­ve megfelel. Mivel nemcsak a könyvtárat szolgálja, hanem a különböző gyűléseket és egyéb összejöveteleket is itt tartják, ezért nem felel meg. A benne levő tele­vízió sincs kihasználva, mivel csütörtök kivételével a fiatalok nem jöhetnék össze. A könyvtárnak 1224 könyve van. Ebből 587 szlovák, tehát- majdnem túlsúlyban vannak a szlovák könyvek, holott a szlo­vák könyveket kölcsönzők száma három a 88 könyvtári tagból. A könyvtáros: Sán­dor Cecília megtesz mindent, hogy az olvasók számát növelje. Elhatározta, hogy májusig az olvasók számát 150-re emeli. Szeretne az olvasók kezébe új könyveket adni. Az űj könyvek beszerzése nehézsé­gekbe ütközik. Ez évben 2500 koronáért vásárolhat könyveket. Az összeget negyed­évenként kell kimeríteni. Kimerítené, de nincs rá lehetősége. Ugyanis a könyvtár a verebélyi körzethez tartozik, és Vere­­faélyen nincsenek megfelelő magyar köny­vek. Ez évben még nem tudott könyvet vásárolni. ígérték, hogy majd márciusban rendelnek magyar könyveket. Ha nem lesznek magyar könyvek, kénytelen lesz szlovák könyveket vásárolni, mert ha a negyedévre kiszabott összeget nem meríti ki, akkor az elvész. Szeretne Nyitrán, Bratislqvában vagy a Magyar Kultúrától vásárolni könyveket. Sándor Cecília annak ellenére, hogy matematika-fizika szakos tanítónő, szere­ti a könyvtárat, a könyveket. A három szekrényben úgy igyekszik elhelyezni a könyveket, hogy azok áttekinthetők legye­nek. Az olvasókat ellátja tanácsokkal. Mi­kor lesznek új könyvek, mikor kapunk új meséskönyveket? — kérdik a nagyok és az iskola legkisebb könyvbarátai. Erre Sándor Cecília csak biztatással tud vála­szolni. A könyvtár szeretne irodalmi folyóira­tokat rendelni. Irodalmi Szemle ugyan jár a könyvtárnak, de ez nem elégíti ki sem a könyvtárost, sem az olvasót. Szerette volna a Versbarátok sorozatát megrendel­ni, de az illetékesek nem engedélyezték. Ha a szakirodalmat és a politikai iro­dalmat leszámítjuk, mintegy 600 szépiro­dalmi könyv marad Ebből Jókainak ti­zenöt könyve, Mikszáthnak hét, Mórícz­­nak négy, Móra Ferencnek öt könyve van. Petőfi, Arany, József Attila, Ady verses­kötetein kívül a csehszlovákiai magyar költők verseit találjuk: Monoszlóy (Két lányom van), Gyurcsó (Nyugtalan ének), Zala József (Csallóközi útravaló). Noha nagy a könyvhiány Nagycétényben. örven­detes dolog, hogy az olvasó olvashatja Mesterházinak két könyvét (A négylábú kutya, Pokoljárás), Németh Lászlónak egy ,(Égetö Eszter), Steinbecknek (Érik a gyümölcs), Bruno Apitznek (Farkasok közt védtelen), Moráviának (A római wlány), Hemingwaynak (Akiért a harang szól), Shakespearenak (Szentivánéji álom) c. könyvét. A fordítások nem a legjob­bak, sajnálatos, hogy Solohovtól például csak az Űj barázdát szánt az eke c. köny­vet találjuk a könyvtárban. Vannak hiányosságok, de élni kell az adott lehetőségekkel. Nem szabad azon­ban belenyugodnunk, igyekezni kell. hogy a jó könyv idejében kerüljön az olvasó asztalára. Az iskola könyvtára előnyösebb hely­zetben van a községi könyvtárral szem-1C

Next

/
Thumbnails
Contents