A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-21 / 12. szám
Királyhulmeciek Akikre szívesen emlékezünk! Kisgéres — 1984 „Kelet“ a mi szóhaszná 1 atunkban körül- nők, habár terveiket, célolkat meghatározó, belül a volt klrályihelmeci és nagykaposl összesítő gyűl'ésök nélkül nehezen képzeljárást, a mai terebesl járás magyarlakta hető el szervezeti élet. De ezekben (s rajrészeit jelenti. Azt az érdekes, kicsit ro- tűk kívül még nyolc faluban) nem volt a rnantilkus, csikóst, betyárt, vlziembereket 64-es évben egyetlen népnevelő, ismeretidéző vidéket, ahol a magyarok különös terjesztő előadás sem, nyolc szervezet Tőzsér Árpád Majkrics Mária, több országos szavalöverseny győztese. A lelesziek jó ízzel ropogtatják a szót, s amely vidéknek beszédmódjából másféiszáz évvel ezelőtt Kaztnczyék az egységes magyar irodalmi nyelv megteremtésénél kiindultak. Ez a „kelet“ kb. ötven ezer hektáron fekszik, s negyvennyolc községében működik ténykedése az utolsó három év alatt kimerült egy-egy (illetve négyben: egy sem] színdarab betanulásában és előadásában. Jelenleg tizenegy csoport tanul színdarabot, illetve esztrádmüsort, s tizenkét szervezetben van tánocsoport. A vizsgált hu-Csemadök-szervezet — Illetve... S ez az szonnégy faluból hétben nincs kultúrház, „illetve“ íratott velem a cím után kérdőjelet. Az ötvenes évék közepén, s még a végén is sokat hallottunk a „keleti“ Csemadok csoportokról. A jól sikerült kaposl, helmed, tárkányi, szentesi irodalmi-szerzői estekre, a Tisza-pkrtí dal- és táncünnepélyekre, a borsi körzeti béikeünnepólyekre, a kisgér-esl szüreti mulatságokra, a leleszi színjátszókra, s a hodrogszerdahelyi táncosokra ma Is szívesen emlékezünk. De az ötvenes évek végének országos szemléin, s a későbbi Jó kai-napokon már rendszerint csak szavalök képviselik s többnyire ott a kulturális élet Is gyengébb, mint máshol, (kivétel talán Borsi és Helmen). Ennyit árulnak el a jelentések számadatai. És az így kialakult kép egy cseppet sem vigasztaló. Pedig a számok a végletekről még nem is beszélnek. Nem szólnak semmit arról, hogy Cseroohón és Bácskán nyilván van ugyan tartva a szervezet, de vezetősége, elnöke nincsen, s következésképpen tevékenységet sem fejt ki; hogy Őrösről éveken keresztül kapta a járás a jelentéseket az „évzárókról“, s a szervezet „tevékenységéről“, holott az 1955-től ©géezt a vidéket. Ezekben az években Király- szén 1964. szeptember 1-ig jóformán semhelraec, Nagykapos táján megsűrűsödött a mit sem csinált; s hogy Ktsgéresen az csend, s lassan újságjaink, központi szer- aránylag jómódú tagság (egy egységre velük is hozzászoktak, hogy számukra a 15,40 Kős-t fizetnek, s minden gépre két világ Kassánál végződik, De bizonyos je- képzett ember jut) olyan házakkal rendellekböl Ítélve, az 1965-ös év talán hoz vaía- kezi'k, amelyekben még „szem nem látta“ milyen változást. szobák Is vannak {'hogy az EFSZ-elnök Ez iév februárjában háromnapos érte- szavával éljek), a szövetkezet állatai „pakezletre hívta össze a Központi Bizottság a Csemadok járási titkárait. A találkozó legfontosabb feladata az évi tervek megbeszélése mellett a terebesl járás kulturális életének helyszíni vizsgálata, a Csemadok helyi szervezeték utolsó három évi munkájának a felmérése, és megítélése volt. Az értekezlet három napja alatt hu lotákban" laknak, s ugyanakkor a HNB egy volt kocsmában székel, a község televíziója egy fabarakkban van, s kultúrház nincs. S persze a számok nem beszélnek az ellenkező végletről sem, arról, hogy Nagykaposon a Csemadok kezdeményezésére nemsokára szobrot állítanak Erdélyi Jánosnak, szonöt szervezetet látogattak meg a Cse- hogy ugyanott egy lelkes magyar szakos madok dolgozói, s tapasztalataikról jelen- tanár középiskolás diákokkal betanította tésben számoltak be, s tették meg a ja- s előadta a Bánk bánt; hogy Helmecen az vaslataikat a vizsgált csoportok munkájának megjavítására. S ezekből a jelentésekből, valamint a helyszínen készült jegyzeteimből próbálom most kiokoskodni: változik-e a helyzet „'keleten“ valóban, vagy yáltozatlan, mint Remarque „nyugatján“? Az 1904-es évet záró gyűlést a huszonnégy vizsgált szervezetiből 21-ben megtartották, (Nem tartották meg Báron, Bácskán, és Örösön, amely szervezetek egyébként is a leggyengébbek közé tartoznak.) De ebből, sajnos, nem az következik, hogy ebben a huszonegy szervezetben semmi baj sincs, mert pl. Battyénban vagy Zempléren évzárót tartottak ugyan, de nem tartottak egyetlen tagsági gyűlést sem. De Irodalmi estek új reneszánsza kezdődik; s hogy Klstárkányban az újjászervezett Csemado-k-csoiportnak ma már negyvemtagű énekkara van, stb., stb. De mi most nem is a végletekkel akarunk foglalkozni, hanem a végletek közötti átlag adta problémák felett elgondolkozni*, hol a hiba, s hol vannak a hibák okai? Az okok vizsgálatánál egészen új körülményeket is figyelembe kell vennünk, pl. azt a tényt, hogy a terebesl járásban egész sor községben átalakultak az EFSZ- ek állami gazdaságokká, ami a Csemadok szervezeteket új szervezési problémák elé állította. Ladmócon pl. az újonnan alakult ÁG vezetősége más vidéki, s a Csemaa gyűlés még nem egyetlen s távolról sem dok-munkától idegenkednek, tevékenységét a legfontosabb mutatója a kulturális élet- nem támogatják. — Pólyánban viszont ál-I
