A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-14 / 11. szám

Húseladás: Az első negyedév tervét már február 1-én teljesítették. 4,83 mázsa helyett 30 mázsa baromfihúst adtak el a közélelmezés részéré.

Mráz elnök elégedett lehet, egyelőre elégedett is. Ezt abból gondolom, hogy vállára akasztott puskával nyülvadászatra Indul.

Segítse őt Hubertusz, a vadászok védőszentje!

8.

Viszont Vámos László Csemadok elnök nem ilyen elégedett. A hajdani operettelőadások bonvívánja a bussai' kulturális élet elsorvadásán kesereg:

— Csinálhatunk mi itt, amit akarunk, akár a fejünk tetejére állhatunk. Az emberek közömbösek, mindenkit csak a saját boldogulása érdekel. Kultúra? De hisz a televízióban különb kultúrát kapok, mint amit Szomszéd Pista vagy Szomszéd Maris adnak nekem. Méghozzá egy lépést sem kell tennem. Papucsot húzok, bekapcsolom a tv-készüléket és kész. És azt hiszed, nincs igazuk? Egy mozdulat és a bussai dilettánsok helyett megnézhetem a budapesti vagy bratislavai Nemzeti Színház premierjét. Képzeld el például, hogy Pestről a Hamlettet közvetítik, s neked pont akkor mondjuk a Majd a pap próbájára kell sietned^ Te elmennél?

— Nem tudom.

— Biztos, hogy nem. De ha elmégy, akkor is megnyugtathatlak, nem lesz ott senki. Mert azért a falusiak se hülyék, s végeredményben tudják, hogy a televízió többre képes, mint ők.

— Jó, jó, ezek szerint minden rendben van, mit akarsz mégis, miért akarsz minden áron kulturális munkát a faludban?

— Tévedsz. Én nem akarok mindenáron kulturális munkát. Hát gondolod, hogy egy falu felveheti a versenyt egy országos színházzal?

— Akkor hát mit akarsz?

— Egyszerűen némi közösségi életet, ha már „község“ vagyunk. A kultúrát csak bízzuk a mozira, a rádióra és a televízióra, ők jobban értenek hozzá. A közösségi élethez viszont tudod mi kell?

— Nem.

— Csináljunk, szervezzünk mindent, amit sem a televízió, sem a rádió, sem a mozi nem tehet. Szervezzünk klubokat, ahol pl. sakkozhatunk, bllíárdozhatunk, kuglizhatunk, sőt a televíziót is nézhetjük közösen. Szervezzünk vitadélutánokat egy-egy tv-előadás vagy filmelőadás után. Egyszóval szervezzük meg a falu közösségi életét, de kizárólag olyan műsorral, amire csak mi vagyunk képesek.

Persze, ez nem könnyű, de legalább próbáljuk meg. Másképp megesz bennünket, szőröstül-bőröstül felfal bennünket a „papucskultúra“. ZS. NAGY LAJOS

loggal összefüggj, hogy aránylag nagyon olcsó. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz mindössze 2,20—2,40 kg takarmány szükséges. (A kacsáknál 5 kg.)

A bussai szövetkezetben találjuk a középszlovákiai kerület egyik legjobb kombájnosát, Csitári László személyében. Igaz, 1964-ben más vitte el előle a pálmát, mivel nem volt Csehországban aratni, de a losonci járásban tavaly is ő lett az első.

A gépek téti javítását már januárban befejezték, közben elszórták a műtrágyát Is.

Prandl S. felvételei

A komplex !

Hogyan változott a rabszolgák ára a történelem folyamán — napjainkig Időszámítás előtti kor:

XX. század, Babilon:

Fehér kurd rabszolga, 24 sekel, 472,70 korona kb. 1750, Babilon:

Közepes értékű rabszolga, 150—250 gramm ezüst, 351—585 korona kb. 1500, Asszíria:

Rabszolganő, 100 gramm élőm > B ha föld, kb. 1500. Egyiptom:

Rabszolganő, 2 tehén + 2 borjú.

XIV. sz&zad. Egyiptom:

Szir rabnű, 2 deben, 1 kidet, 783 korona, kb. 1300. Egyiptom:

Rabszolganő, 1 törülköző, 1 lepedői 5 vászonruha, 3 rézpohár, 1 rézüst, 1 rézkarika, 1 kg tört réz, 1 rézpohár >• 373 gramm ezüst,

889,20 korona.

XII. század. Egyiptom:

Rabszolga, 182 gramm ezüst, 481,90 korona. XI. század. Egyiptom:

Egy művelt, vagy 10 műveletlen rabszolga, 20 deben, 4258,80 korona.

X.—IX. század. Kfna:

5 rabszolga, 1 16-FI vég selyem.

VII. század. Egyiptom:

Művelt rabszolga, 824 kg ezUst.

VI. század. Babilon:

Rabszolganő, gyerekkel, 19 sekel, 374,50 ko róna.

V. század. Athén:

Rabszolga, szakami tudással, 5 mina, 5031 korona. Műveletlen rabszolga, 150 drachma,

1509,30 korona.

V. század Fönícia:

Szakképzettség szerint, 8—20 bika.

V. század. Görögország:

Rabszolganő, 150 drachma, 1509,30 korona. Rabszolga, 100 drachmától felfelé, 1006,20 ko róna.

IV. század. Görögország:

Orvos-rabszolga, 92 mlna, 92 565 korona. Kézműves, 15 mina, 15 093 korona. Közönséges rabszolga, 72 drachmától, 724,40 korona.

II. század. Földközi-tengeri piacok: Macedón lány, 5‘/4 mlna, 5282,55 korona Macedón férfi, 53/4 mlna, 5791,95 korona. Thrák férfi, 52/s mina, 5433,50 korona. Közönséges rabszolga, 3 mlnától, 3018,60 korona.

Római férfi, 5Vt mina, 5382,55 korona.

Görög nő, 4*/s mina, 4427,30 korona.

Szép frig nű, 25 mlna, 25 155 korona.

Időszámításunkba eső korok:

I. század. Róma:

Irodalmi műveltségű rabszolga, 193,2 kg ezüst, 452 088 korona.

Közönséges rabszolga, 2,55 kg ezüsttűl, 5999,40 korona.

XVI. század. Afrika:

Néger, 1 gulena, 382,80 korona.

1822. Különféle gyarmati piacok:

Holland társaságoknak eladott néger, 6 liber sterling, 1817,30 korona.

1818. USA:

Közönséges rabszolga, 100 dollár,

Iskolázott rabszolga, 1500 dollár,

1960. Afrikai és arab piacok:

16 éves lány, 2000 dollár,

20 éves férfi, 400 dollár,

Idóbebb asszony, 4 font,

16 éves lány 228 font Kanagava (Japán):

Kanagava (Japán):

224 lány, 10—30 font egyért.

19