A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-14 / 11. szám
tavaly átlag 12,52 könyv esett. Tömöri bácsi csupán negyven rendszeres olvasót tart nyilván. A sok elolvasott könyvért a legnagyobb dicséret a 87 esztendős Béres Eszter nénit illeti, aki tavaly 110 könyvet olvasott el. Legkedveltebb tró Ágcsernón: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Verne, Tolsztoj, Solohov, Mács, Szabó Béla és Lovicsek. Németh Dezső, Csernö Gimes Gimesnek kb. 2000 lakosa van. 75—80 százaléka magyar ajkú. Könyvtárában 436 magyar és 1287 szlovák könyvet tartanak nyilván. A könyvtáros nem tud magyarul. A könyvek beszerzésének lehetősége az aranyosmaróti Slovenská knihára korlátozódik. Ehhez a bolthoz négy magyar község tartózik: Gímes, Zsére, Lédec és Kolon. Gímesen a könyvtár nem a legjobban működik. Zsérén hasonló a helyzet. Lédercen és Kolonban valamivel jobb. Itt a könyvtárosok tenni akarnak — A gímesi kilencéves alapiskola könyvtárában minden magyar tanulóra kb. fél könyv jut. Tanulóinkat nem tudjuk ellátni a kötelező és az ajánlott olvasmányokkal, a könyveket egyszerűen nem tudjuk beszerezni. Helyi viszonyainkból kiindulva a következőket szeretnénk fűzni a Hét 5. számában megjelent cikkhez: — Népkönyvtáraink szánalmasan szegények. Szükségszerű lenne állományát azonnal feltölteni. Meg kell teremteni ehhez az anyagi feltételeket és azt is, hogy a könyvvásárlás ne korlátozódjék csupán egy meghatározott boltra A könyvtárosok aszerint kapjanak jutalmat, hogy milyen munkát végeznek, hány könyvet kölcsönöznek ki stb. A könyvtárosokat rá kellene szoktatni a lelkiismeretes munkára, s aki ezt nem hajlandó vállalni, nem kellene visszariadni kicserélésétől sem. A könyvtárosok munkájának ellenőrzése és irányítása a járási szervekhez tartozhatna,’ beleértve a Csemadok járási titkárságát is. Ha ez Így lenne, nem fordulhatna elő, hogy egy községben már két évtizede nem működik könyvtár. A könyvtárakat olyan egyének kezelhetnék, akiknek szívügyük a könyv. A községi és az iskolai könyvtárak vezetőinek magyar nyelvű módszertani tájékoztatóval és árjegyzékkel kellene rendelkezniük, így megkönnyítenék a könyvek beszerzését, propagálását, kikölcsönzését és árusítását. A könyvek népszerűsítéséért talán a Hét, az 0) Ifjúság, a Pionírok Lapja és a Rádió is többet tehetne. Az iskolai könyvtárak is több figyelmet érdemelnének. Itt nevelődnek az olvasók. Meg aztán az iskolából hazavitt könyvet nemcsak a gyermek, a szülők, a szomszédok is szívesen elolvassák. A könyvállományt úgy kellene bővíteni, hogy elegendő példányszámban legyenek képviselve az ajánlott és kötelező olvasmányok. Sokkal több olyan könyvre lenne szükségünk, amelyek a kisgyermekedet érdeklik. Ezekből kevés van, aránylag drágák és járásunkban alig kaphatók. Hogy a gyermekek maguk is vásárolhassanak, ajánlatos lenne olcsó képes- és meséskönyveket forgalomba hozni. A Hét 5. számában a többi között ezt olvastam: „Megdöbbentő, hogy a felszabadulás utáni magyar irodalom jeles művelőinek alig van könyve a helyi könyvtárakban.* A cikk írójának igaza van, de szerintem sokkal megdöbbentőbb, hogy Veres Pétert, Szabó Pált, Németh Lászlót, Tamási Aront, Kodolányi Jánost és a többieket alapiskoláink tanterve egy árva szóra sem tartja érdemesnek! Az idősebbek is előszeretettel lapozgatják tanulóink tankönyveit. Megismerik belőlük Jókait, Móriczot, Petőfit stb. És el is olvassák műveiket. De hogyan ismerje meg Veres Pétert? Hol és hogyan juthat könyveihez? Szerintem jogos kívánság, hogy a felszabadulás utáni magyar irodalom jeles képviselői megkapják az őket megillető helyet alapiskoláink tanterveiben és tankönyveiben. Fiilöp Vince, Gímes Losonc Moravcsik György, a losonci járási népkönyvtár igazgatója azzal kezdi tájékoztatóját, hogy elmondja: tavaly a népkönyvtár valamennyi tervét túlteljesítette. 2800 oivasóval számoltak s 2991-et vezettek be nyilvántartásukba. 70 000 könyv kölcsönzését irányozták elő, a valóságban azonban 71 334 könyvet kölcsönöztek ki. A könyvtár vezetői helyes felvilágosító és propagandamunkát végeznek A proletár nemzetköziség szellemében fejlesztik és gyarapítják könyvállományukat. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a losonci járási népkönyvtár dél-szlovákiai viszonylatban a legelsők közé tartozik. Az állami költségvetés lehetővé tette a könyvtár bővítését 1961-ben a könyvtár állománya 22 744 mű volt, az olvasók száma 1689, a kikölcsönzött könyveké pedig 44 041. 25 218 szlovák és 14 432 magyar könyvet kölcsönöztek. 1964 végén a könyvállomány 46 ezerre, az olvasók száma 2991-re, a kikölcsönzött könyvek száma 71 534-re emelkedett. A kölcsönzött könyvek közül 42 000 szlovák és 21 000 magyar nyelvű volt. Az utolsó három évben 20 000-rel szaporodott a könyvtár állománya. Jelenleg 15 000-re becsülhető a magyar könyvek száma. Sajnos — mondja a könyvtár igazgatója —, anyagi lehetőségeink ma erősen korlátozottak. Vegyes lakosú járás vagyunk, és így sokkal nagyobb anyagi támogatásra lenne szükségünk Hiszen mind a szlovák, mind a magyar olvasók igényét ki keli elégítenünk. De az egy lakosra eső összeg csupán 1,40 korona. Ez nagyon kevés. Tudomásunk szerint Kelet- Szlovákiában és Nyugat-Szlovákiában az anyagi ellátottság sokkal kedvezőbb. A losonci járási népkönyvtár, bár központi helyen fekszik, ma már nem felel meg a követelményeknek. Az emeleti helyiségekből ki kellene költöztetni az irodákat és máris megoldhatnák a kérdést. Szakemberekkel se dicskedhetnek. Egyetlen szakképzett dolgozója sincs a könyvtárnak. Egy alkalmazott most jelentkezett távtanulásra. A losonci Járás falvaiban igen alacsony a könyvalap Nem szakszerűen válogatnak, s igy nem is elégíthetik ki az olvasók igényeit. A járási és a helyi nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek és a HNB mellett működő iskolai és kulturális bizottságok keveset foglalkoznak a községi könyvtárakkal. Nem törődnek megfelelő, elhelyezésükkel, de a még egy arra alkalmas könyvtáros kiválasztásával sem. Érthetetlen, hogy míg 1963 ban egy lakosra 2,90 Kcs. addig 1964-ben már csak 1,48 korona jutott. 1965-re annyi sem, 1,40 koronát irányoztak elő. Súlyos hiba, hogy központi szerveink évekig elhanyagolták könyvtárosaink szakképzését. Négy éve indult meg a szaktanfolyamok szervezése, valamint a főiskolai képzés Kívánatos lenne, hogy a könyvtárosok tanfolyamokon vegyenek részt. Az is tény, hogy járásunkban a községi könyvtárakat éveken át nem látták el megfelelő magyar könyvekkel. Példával élek. Sirakon a lakosság nagy többsége magyar nemzetiségű, a könyvtári állománynak azonban csak a 18 százaléka magyar nyelvű Ezek is többnyire értéktelen, elavult könyvek. A községben nincs magyar tannyelvű iskola, a szlovák tanító és felesége végzi a könyvtári teendőket. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem szívügyük a könyvtár magyar művekkel való feltöltése. Persze, a siraki példa nem egyedülálló tárásunkban. Miksiben, Bátorfalván, Mucsinyban és másutt is ilyen a helyzet. Azokban a községekben, ahal nincs magyar iskola, háttérbe szorul a könyvtár és a dolgozók művelésének ügye. Az a vélemény, hogy a pozsonyi Népművelési Intézet magyar osztályán országos könyvtári szakbizottságot kellene létesíteni, amelynek elsőrendű feladata lenne a községi könyvtárak ellenőrzése és a könyvtárosok szakképzése. A tárás könyvesboltjaiban jó a helyzet. A losonci Slovenská kniha országos viszonylatban is jól el van látva magyar könyvekkel Novák Alfréd, a könyvesbolt vezetője kitűnő szakember és nagyszerű szervező. Losoncon. Füleken, Kékkőn, Nagykürtösön vannak még könyvesboltok. Hibául talán csak annyit róhatnánk fel, hogy a kékkői és a Nagykürtös telepi könyvesboltok alkalmazottai nem tudnak magyarul, és így azt sem tudják, milyen könyveket rendeljenek, árusítsanak. Az említett helyeken a magyar könyvek propagálásáról nem mondhatunk semmi iót. A szakkönyvekkel való ellátás viszont nem kielégítő. Nagy a kereslet a magyar gyermek-könyvek után. Olvasottságban a losonci járásban is Jókai Mikszáth, Gárdonyi és Móricz vezet. Az Olcsó Könyvtár könyvei is nagyon fogynak — Sajnos — mondja Novák Alfréd —, a verseskötetek iránt nincs érdeklődés. Egyedül Petőfi vonzza az embereket. Szlo-vák viszonylatban is így van ez . Tavaly Berkesi, Passuth könyvek mellett Fejes Endre Rozsdatemetője érdekelte az olvasót. Feltűnő, hogy a sok magyar könyv között nem találhatók a tőlünk elszármazott jeles költő és prózaíró. Győrt Dezső művei. Szalatnai Rezső. Balogh Edgár, Dobossy László, Gömöri jános, Komlós Aladár, ős Forbáth Imre írásai is hiányoznak. Pedig itt élték fiatal éveiket, írásaikban ezekről a tá;akró! emlékeznek. Szalatnai Rezső könyvei vagy Gömöri János Emlékeim egy letűnt világról c művé egyáltalán nem kaphatók Mi ennek az oka? Sólyom László, Losonc 11
