A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-14 / 11. szám
Ember, könyv, társadalom Bodrogköz- Éppen a királyhelmeci könyvesbolt polcain böngészgettem, amikor betoppant a dobrai helyi népkönyvtár vezetőnője, hogy könyveket válogasson a könyvtár számára. Felfigyeltem erre az új jelenségre, mert az előző években — mint a könyvkereskedés gyakori látogatója — sokszor voltam szemtanúja, miként csomagolták a vidéki könyvtáraknak a könyveket minden válogatást és magasabb szempont nélkül, a helyi könyvtárosok beavatása nélkül. Csodálkozó tekintetemet a könyvesbolt vezetőnője azonnal felfogta, s magyarázta >»ís mindjárt az új eljárást: — A könyvtárosokat negyedévenként körlevélben értesítem, hogy jöjjenek kiválasztani a maguk számára az előirt menynyiségö könyvet. Túlnyomó többségük ezt szívesen meg is teszi. Ezért van most itt a dobrai könyvtárosnő is. A keretet — az évi pénzösszeget — a JNB iskolai és kulturális szakosztálya határozza meg, egész évre. Én általában nem szólok bele, hogy ki milyen könyvet választ, legfeljebb tájékoztatom a könyvtárost: milyen lehetőségeink vannak s melyek a könyvújdonságok. — És meg vannak ezzel az új rendszerrel elégedve a könyvtárosok? — Az új eljárással igen, de a lehetőségekkel nem. Nehezen tudjuk kielégíteni az . Igényt klasszikusokból és még kevésbé magyar meséskönyvekből. Jelenleg például meséskőnyvből csupán egyetlen titulusunk van. Magyar hanglemezünk pedig egyetlen egy sincs. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a Csehszlovákiát magyar írók és költők kötetei iránt, ezeket azonban kevés példányszámban kapjuk, s mihamar eltűnnek a könyvespolcról. Belenéztem a JNB 1965. január 27-i átiratába, amelyben az iskolai és kulturális szakosztály közli, hogy a könyvesbolt körzetébe tartozó 33 helyi könyvtár az év folyamán összesen 79 800 Kis értékű könyvet vásárolhat. Ez az összeg nagyjából a lakosság kétszeresét teszi, vagy egy lakosra évi két korona jut. Ezt bizonyltja az az adat is, hogy a királvhelmeri népkönyvtárnak 10 0Ó0, a leleszinek 4800, a kistárkánvinak 2800. a perbenyikinek 3000, a bodregszerdahelyinek 4600 Kis vásárlási lehetősége van, ami az említett községek lakosságának éppen kétszerese. Sem a könyvesbolt, sem a könyvtár vezetőnőié nem tud a Szlovák Nemzeti Tanácsnak arról a határozatáról, hogy a magyarlakta falvak könyvtárai egy lakosra nem 2, hanem 3 korona értékű könyvet vásárolhat nak. A iárási elosztás ugyanakkor azt bizonyltja. hogy odafönt Terebesen sem nagyon tudnak erről Ez pedig nagy hiba, mert az alacsonyabb Irányszám miatt csupán a királyhelmeci olvasókat 5000 Kős értékű új könyvtől fosztjuk meg évente, az egész környék olvasóit pedig mintegy 40 000 koronányitól. Számoljuk ezt át legalább öt évre visszamenőleg, amióta ezzel a lehetőséggel az Illetékes népművelési szerveknek élniük kellett volna, s igen tekintélyes összeg Az olvasók ugrik ki: 200 000 korona! Ennyivel kevesebb könyv van a bodrogközi könyvtárakban! A város és a környék lakossága nemzetiségi összetételéhez viszonyítva nem kielégítő a könyvesbolt és a helmed könyvtár könyvállományának aránya sem. A könyvesboltok könyveinek csupán alig több mint 60 százaléka magyar könyv, holott az ellátandó 33 helyi könyvtár közül csak a királyhelmeci, tiszacsernői, bodrogszerdahelyi és a borsi könyvtár igényel jelentősebb mennyiségű szlovák könyvet, a többinek szinte kizárólagosan magyar könyvre van szüksége. Hasonló a helyzet a helmed népkönyvtárban is. A város lakosságának túlnyomó része magyar, a tizenegyezres könyvkészletnek azonban csak mintegy 60 százaléka. Ennek nem a könyvtárosnő az oka. hanem bizonyos felsőbb utasítások, sablonos Intézkedések. Ezek egyike a már'említett járási átirat, amely azonkívül, hogy meghatározza a körzet könyvtárainak évi pénzkeretét, azt is megszabja, hogy „a feltüntetett öszszegekből elsősorban a következő kiadók könyveit kel) megvásárolni: Máj, Politikai és Mezőgazdasági, mivel a járás összes könyvtárait mint a nevezett kiadők állandó előfizetőit jelentették be.“ Az ilyen és hasonló intézkedések eredménye aztán az, hogy nagy mennyiségű szlovák könyv fekszik a Bodrogközben kihasználatlanul, olvasatlanul, holott szlovák vidékeken ezek bizonyára hiányzanak. Ehelyett okosabb lett volna ezeket a könyvtárakat mondjuk a Magyar Könyvbarátok vagy a Versbarátok Körébe bejelenteni. Így az állami eszközök célszerűbben volnának felhasználva. Tolva) Bertalan Tiszacsernő Terebes, az új járási székhely 1964-ben 112 népkönyvtárat tartott nyilván. Ezek közül az egyik legjobban működő könyvtár a tiszacsernői átrakodó állomás üzemi klubjáé. Hivatásos könyvtáros vezeti. A község lakóinak száma hamarosan eléri a háromezret. Nemzeti megoszlása: 50 százaléka magyar, 50 százaléka szlovák A könyvtáros Dudinská Eliska, jelenleg 5150 könyvet tart nyilván. A könyvál-, lománynak azonban csupán jelentéktelen része magyar könyv. A szlovák művek száma 4295 Óriási az aránytalanság. A magyar olvasók rendelkezésére nem egészen 700 könyv áll. Jó lenne, ha ezt a figyelmeztető tényt a könyvtáros figyelembe venné és a jövőben jelentősen növelné a magyar könyvek számát . . A könyvtárnak nincs megfelelő helye. Egyetlen helyiségban zsúfolódik minden. Nem is csoda, ha a könyvtáros nem elégedett az olvasókkal. Tavaly csupán háromszáz olvasót tartott nyilván. Ezek túlnyomó része fiatal. Anhozzászólnak nak ellenére, hogy a könyvtár reggel nyolctól délután négyig nap mint nap nyitva van, nagy a közöny. 1964-bfin a lakosság átlag 1,29 könyvet olvasott el. Nagyon kevés a rendszeres olvasó, a könyvbarát. Az emberek nagyrészét se a szakirodalom, se a szépirodalom nem érdekli. Dudinská elvtársnő tavaly 700 korona értékű könyvet vásárolt negyedévenként. A választékban nincs hiány. Királyheimecen, Terebesen, Kassán és Eperjesen válogatott, vásárolt. Amint mond;a, ebben az évben még jobb lesz a helyzet, ötezer koronát kapott könyvekre. Ágcsernőn sem jobb a helyzet. A könyvtár jelenleg az óvoda egyik helyiségében van. A könyvtáros Tömöri János. Jó barátja a könyveknek, erről tanúskodik saját könyvtára is. Könyvtári órákat vasárnap délelőtt tart. Kellemes, jól fűtött szoba várja a látogatót. A tanulóifjúság olykor hétköznap is bekopog hozzá. Szívesen kölcsönöz könyvet akármikor Tiszteletből végzi funkcióját. Állami gazdaságban dolgozik, azelőtt az EFSZ raktárnoka volt. Panasszal kezdi: — Nem helyes, ha a könyvtárosnak előírás szerint kell vásárolnia. Mi tudjuk, mit keres az olvasó, mire lenne szüksége. Több szépirodalmi és ifjúsági mű kellene! Ami a könyvesboltot illeti, ott nincs nagy választék! A keresett könyveket nem tudja beszerezni. Ennek talán az is az oka, hogy csak Királyhelmecen vásárolhat. A könyvesboltban még könyviegyzék sincs. Többször előfordul, hogy a több kötetes kiadásokból csak az első vagy a harmadik kötetet tudom beszerezni Így jártam a Nyugtalan élettel, a Kenyér és virággal és még jónéhány regénnyel. Tömöri János bácsi a járási népkönyvtárról sem mond sok jót. Csupán a könyvek kiselejtezésére korlátozik tevékenysége Amíg Királyhelmec járási székhely volt és a iárási népkönyvtár Is ott működött, gyakran rendeztek részükre iskolázást. továbbképző tanfolyamokat. Mióta Terebes a központ, azóta nem történik semmi. Nagy szükség lenne valamilyen magyar nyelvű szaklapra, amely jobban eligazítana bennünket a könyvtár vezetésében. a munkában. Tömöri bácsi mindent elkövet az olvasók számának a gyarapítása érdekében. Tavaly a könyvliőnapban, valamint a csehszlovák—szovjet barátság hónapjában szép kiállítást rendezett. 1964-ben 1300 koronáért vásárolt könyveket Érthetetlen, hogy 1965-re száz koronával kevesebb lett ez az összeg. Nem tud arról, hogy vegyes lakosú iárásokban három korona íut egy főre. Ha ez így lenne, akkor 1875 koronát fordíthatna könyvekre A lakosság^ 99 százaléka magyar nemzetiségű. A könyvállomány pontosan megfelel az aránynak. Egy lakosra 1,5 könyv jut. Egy olvasóra 10
